Munkahelyvédelmi terv: szakszervezeti, munkaadói, elemzői reakciók

A munkahelyvédelmi akcióterv részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a - vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó - 16 százalékos kisvállalati adót. A gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

Így látják a szakszervezetek

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány "végre valamit tenni akar" a munkakereslet növelése érdekében. Az eddigi lépések kizárólag a munkakínálatot növelték - jelezte, úgy véli azonban, illúzió volna azt hinni, hogy csupán ezektől az intézkedésektől tömegesen munkahelyek jönnek majd létre.

Minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik; önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a bejelentettek alapján még nem világos, hogy a járulékcsökkentés csak az új munkahelyek létesítésére lesz érvényes, vagy munkahely-megtartó hatást is szánnak neki. Az előbbi esetben ugyanis félő, hogy csak olcsóbbra cserélik a meglévő munkaerőt - jegyezte meg.

Kifejtette: a nagy kérdés a forrás, a 300 milliárd forintból ugyanis csak 100 milliárd biztos, amit kölcsönvesznek a tartalékból, a másik kettő "érdekes trükk", aminek nem ismerjük a következményeit. Ha ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségében jelenik meg, azt mindenképpen a költségvetésnek kell korrigálnia, csak nem 2013-ban, hanem 2014-ben. Az államkincstártól várt tranzakciósadó-bevétel pedig nem mást jelent, mint hogy az államháztartási körbe tartozó intézmények a működéstől vonják majd el ezt a pénzt - mondta.

Az MSZOSZ elnöke úgy vélekedett: a most bejelentett csomagnak talán jobb hatása lesz, mint az eddigi hasonló ötleteknek, mert a vállalkozásoknak ígért kedvezmény egy évnél hosszabb időre szól.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint elkésett, de halaszthatatlan és kényszerű döntés született, mert az érintett két korcsoportnál már tarthatatlanná vált a helyzet. Ez a döntés azonban az ASZSZ szerint nem válthatja ki a beruházások elmaradása miatti munkaerő-kereslet visszaesését.

Borsik János, az ASZSZ elnöke hangsúlyozta: a 11,6 százalékos átlaggal szemben a fiatal pályakezdőknél 27,3 százalék a munkanélküliségi arány, rendkívül magas. Az 55 év felettieké pedig különösen veszélyeztetett csoport. A korengedmény mint munka-erőpiaci eszköz, nagyon hiányzik. A szakszervezetek követelik ennek továbbélését, amivel a munkáltatók is egyetértenek, és a kormánynak sem származna belőle semmi hátránya - fejtette ki. A beruházások elmaradása összefüggésben van az IMF-tárgyalások megkezdésének késésével. A befektetői bizalom akkor stabilizálódhat, ha megszületik a megállapodás, és minél előbb születik meg, annál inkább szolgálhatja ezt a beruházói igényt - mondta az ASZSZ elnöke.

Munkaadók: kifehéredik a kkv-szektor

A vállalkozások számára kedvező, ha csökkennek a 25 év alattiak terhei, akárcsak az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő fizikai munkát végzők járulékai - mondta az MTI kérdésére Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint szükség van arra, hogy érzékelhető javulást lehessen elérni az említett veszélyeztetett korosztályoknál és a kisgyermekes anyáknál.
A vállalkozók számára "közérzetjavító lépés" az élőmunkateher sokszor kért csökkentése - magyarázta Dávid Ferenc, aki jelezte azt is, hogy az említett munkavállalói csoport esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forint bruttó bérig lehet csökkenteni. A VOSZ a kkv-k mellett a termelő ágazatok - ipar, mezőgazdaság - támogatását is szorgalmazta a kormánynál, de ez a kérése eddig nem talált meghallgatásra - mondta a főtitkár. Egyetért a VOSZ azzal az egyszerűsített kisadóval is, amelynek adóalapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy eddig a legálisan foglalkoztatottak után a szociális járulék 38 százalék volt, igaz ezek a vállalkozások kevés társasági adót fizettek. A 100 ezer forint bruttó bérig igénybe vehető kedvezményt első lépésként elfogadhatónak nevezte Vadász György, amit később még lehetne emelni.
Az OKISZ elnöke szerint a magyar kkv-k támogatása az elmúlt tíz évben csak üres ígéret volt, ennek következményeként a cégek jövedelemtermelő képessége alig tizede az eurózóna államaiban működő kis- és középvállalkozásokénak. Mindkét munkaadói szervezet képviselője úgy véli, hogy a könnyített adó-, illetve járulékteher hozzájárulhat ahhoz, hogy "fehéredjen" a kkv-szektor. Vadász György szerint ugyanis 600 ezer munkavállaló dolgozik a feketegazdaságban, amelyből járulék egyáltalán nem folyik be. Dávid Ferenc a 300 milliárd forintos, ösztönző munkavédelmi terv kapcsán a bevételi oldal megalapozására hívta fel a figyelmet. "Remélem, hogy megalapozott a terv forrásoldala is, mert ha nem, akkor vagy a kedvezményeket kell megrövidíteni, vagy újabb adókat kell kivetni, márpedig egyik megoldásnak sem tapsolnának a vállalkozások" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Elemzők: pozitív cél, bizonytalan finanszírozás

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője pozitívnak nevezte, hogy a kormány azoknak a munkavállalóknak, illetve vállalkozásoknak a helyzetét javítaná, amelyek munkaerő-piaci helyzete nem túl kedvező. Véleménye szerint ebből a szempontból viszonylag jól célzott intézkedéscsomagról van szó.

Hozzátette: vannak benne ugyanakkor érdekes pontok, könnyítenék például a számviteli szabályokat, és a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor nem kellene beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget. "Kérdés, ha ezt valóban bevezetik, mennyire lesz megalapozott a vállalkozások kimutatott tőkehelyzete; nem biztos, hogy ez egy jó intézkedés" - mondta.

Az Erste elemzője emellett a program finanszírozási oldalának gyengeségét emelte ki, azt "nem túl biztatónak" nevezve. Az állam a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár megadóztatásával tulajdonképpen saját magát adóztatná meg - mutatott rá a tranzakciós illeték kiterjesztésével kapcsolatos kockázatokra. Az elemző szerint kérdéses, hogy ez mennyire tud tartósan bevételt generálni a program mögé. Valószínűnek tartja, hogy még ha lesz is némi gazdaságélénkítési hatása a csomagnak, az nem lesz elegendő arra, hogy idővel önjáróvá tegye a programot.

Árokszállási Zoltán felvetette továbbá: kérdéses, mennyire prudens, hogy a tartalékok egy részét szeretné erre a kormány felhasználni. Úgy vélekedett, a kamatkiadás a jelzett 150 milliárd forintnál kisebb mértékben fog csökkenni, ha sikerül megállapodni az IMF-fel.

Németh Dávid, az ING elemzője úgy vélekedett: a munkahelyteremtés, ezen belül is az alacsony jövedelműek munkahelyének megóvása a fő motívum a bejelentett intézkedésekben. A szakember szerint az mindenképpen megóvhat számos munkahelyet, hogy a munkaadók járulékterheit csökkenteni kívánja a kormányzat. Hozzátette: az adózási szabályokat ugyanakkor nem harmonizálták, és ez esetleg negatívan hathat majd az elképzelések megvalósítására ezen a területen.
Az ING elemzője szintén kérdésesnek tartotta, hogy a költségvetési fedezet, amely a munkahelyvédelmi csomagot szolgálná, valóban befolyik-e majd jövőre a büdzsébe. Ezt az elemét az elképzeléseknek igen kockázatosnak nevezte Németh Dávid.

Rogán: százezreket spórolhatnak a munkaadók

Azzal, hogy a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, az ő foglalkoztatásuk 2013-tól éves szinten 174 ezer forinttal olcsóbbá válik a munkáltatóknak. A tartósan munkanélkülieket, illetve szülésről visszatérő édesanyákat alkalmazóknak pedig a munkaerő-bérköltség éves megtakarítása jövőre 342 ezer forint lesz - jelezte Rogán Antal, aki szerint a munkahelyvédelmi program "a kis ember számára" jelent igazán komoly lehetőséget.

Kitért arra is, hogy a tervezett tételes adó bevezetésével - amelyet "eva+"-nak nevezett, mert több embert érint, mint az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), kedvezőbb feltételű és egyszerűbb - az önfoglalkoztatóknak a jövőben már nem kell képesítéssel rendelkező könyvelőknek is lenniük. Ehhez hasonlóan a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek által választható 16 százalékos kisvállalati adó - amely a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket válthatja majd ki - szintén egyszerűsít, és elsősorban azokat a cégeket segíti, amelyeknek az éves kiadásaik mintegy felét a munkaerőköltség teszi ki. Ezeknek a vállalkozásoknak akár egyharmaddal is csökkenhetnek a terheik 2013-ban - mutatott rá.

A frakcióvezető üdvözölte a pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás bevezetését is, amely ha beválik, akkor az azt igénybe vevők köre akár szélesedhet is a jövőben.

A munkahelyvédelmi terv 300 milliárd forintos költségvetési fedezete rövid időn belül akár "vissza is pótolhatja" önmagát a büdzsében, ugyanis a tehercsökkentés miatt nőhet a fogyasztás, a munkahelyteremtés, és javulhat a beruházási hajlandóság - vélekedett, hozzátéve, hogy a programhoz szükséges jogszabályokat akár már az őszi ülésszak legelején elfogadhatja a parlament.