Munkapiacra szabják a szakképzési rendszert
Nagyobb önállóságot és több lehetőséget kapnának a szakképző iskolák azzal, hogy a tervek szerint az eddig csak a szakmai irányításért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) veszi át fenntartásukat - mondta Czomba Sándor NGM szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára.
Az államtitkár Lille-ben, a szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills versenyen beszélt erről. Elmondta: nagy feladat lesz, hogy a vállalkozói szféra szakemberigényének megfelelően alakítsák át a szakképzési intézményrendszert, akár megyénként átgondolva, hogy milyen szakemberekre van szükség.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus végén, a szak- és felnőttképzési intézmények országos tanévnyitóján jelentette be, hogy 2015-től az NGM lesz a szakképző iskolák fenntartója, és létrejött egy munkacsoport is, amely az átvételt készíti elő.
Czomba Sándor elmondta, hogy most az ütemezésen dolgoznak, ami még az idén a kormány elé kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy a 2013/2014-es tanévtől már a korábbiaknál jóval több szakmában lehetett duális képzés keretében tanulni, ugyanis az új szakképzési törvény szerint már nemcsak vállalatok, hanem például kórházak, illetve szociális otthonok is részt vehetnek a duális képzésben, s a tárca tovább bővítené azon szakmák számát, amelyek bevonhatóak ebbe a képzési formába. Idén összesen mintegy 48 000 diák kezdte meg így tanulmányait - fűzte hozzá az államtitkár.
2016-ban végez az első duális évfolyam, de az átállás első eredményei hosszabb távon látszanak majd - vélekedett Czomba Sándor. A képzés alapjai már rendben vannak, ugyanakkor a tanulóképzésben még mindig csak a vállalkozások 3-4 százaléka vesz részt - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a cégeket egyrészt a normatív támogatás emelésével próbálják ösztönözni, másrészt azonban szemléletváltásra is szükség van részükről.
Az egy tanuló után igénybe vehető normatív támogatás 2014-től az előző évi átlag 440 ezer forintról 453 ezer forintra nőtt, és a költségvetési lehetőségek függvényében a következő években is szeretnék tovább emelni ezt az összeget - jelezte Czomba Sándor.
A duális képzés felsőoktatásra való kiterjesztésével kapcsolatban kifejtette: fontos, hogy a szakképzés rendszere alulról és felülről is átjárható legyen, tehát egyrészt ne legyenek "kallódó", általános iskolát végzett, de állás nélküli fiatalok - őket be kell kapcsolni a szakképzésbe. Másrészt a felsőoktatásból "kihullók" is tanulhassanak olyan szakmát, amiből meg tudnak élni.
Czomba Sándor a hamarosan kezdődő, a 2015-ös béreket megállapító tárgyalásokról kifejtette: átgondolják a Magyar Szakszervezeti Szövetség által javasolt többéves bérmegállapodást, de szerinte célszerűbb évről-évre megállapodni. A minimálbérnek mindenképpen emelkednie kell jövőre, a kérdés az, milyen mértékben - mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: a kormány továbbra is azt az alapelvet követi, hogy csak a gazdasági növekedés által lehetővé tett mértékben lehet a béreket emelni, mert hitelből nem lehet növekedést finanszírozni.
Az államtitkár kitért arra is, hogy most már látszanak a 2012 júliusa óta hatályban lévő új munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásának tapasztalatai, ezért a tárca kész arra, hogy idén ősszel megvitassa az eddigi alkalmazás tapasztalatait a munkaadókkal és munkavállalókkal, és ha szükséges, jövő tavasszal kisebb módosításokat hajtsanak végre a törvénykönyvön. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs strukturális probléma az Mt.-vel, de apróbb változtatásokra készek, ha szükség van rá.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter augusztus végén, a szak- és felnőttképzési intézmények országos tanévnyitóján jelentette be, hogy 2015-től az NGM lesz a szakképző iskolák fenntartója, és létrejött egy munkacsoport is, amely az átvételt készíti elő.
Czomba Sándor elmondta, hogy most az ütemezésen dolgoznak, ami még az idén a kormány elé kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy a 2013/2014-es tanévtől már a korábbiaknál jóval több szakmában lehetett duális képzés keretében tanulni, ugyanis az új szakképzési törvény szerint már nemcsak vállalatok, hanem például kórházak, illetve szociális otthonok is részt vehetnek a duális képzésben, s a tárca tovább bővítené azon szakmák számát, amelyek bevonhatóak ebbe a képzési formába. Idén összesen mintegy 48 000 diák kezdte meg így tanulmányait - fűzte hozzá az államtitkár.
2016-ban végez az első duális évfolyam, de az átállás első eredményei hosszabb távon látszanak majd - vélekedett Czomba Sándor. A képzés alapjai már rendben vannak, ugyanakkor a tanulóképzésben még mindig csak a vállalkozások 3-4 százaléka vesz részt - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a cégeket egyrészt a normatív támogatás emelésével próbálják ösztönözni, másrészt azonban szemléletváltásra is szükség van részükről.
Az egy tanuló után igénybe vehető normatív támogatás 2014-től az előző évi átlag 440 ezer forintról 453 ezer forintra nőtt, és a költségvetési lehetőségek függvényében a következő években is szeretnék tovább emelni ezt az összeget - jelezte Czomba Sándor.
A duális képzés felsőoktatásra való kiterjesztésével kapcsolatban kifejtette: fontos, hogy a szakképzés rendszere alulról és felülről is átjárható legyen, tehát egyrészt ne legyenek "kallódó", általános iskolát végzett, de állás nélküli fiatalok - őket be kell kapcsolni a szakképzésbe. Másrészt a felsőoktatásból "kihullók" is tanulhassanak olyan szakmát, amiből meg tudnak élni.
Czomba Sándor a hamarosan kezdődő, a 2015-ös béreket megállapító tárgyalásokról kifejtette: átgondolják a Magyar Szakszervezeti Szövetség által javasolt többéves bérmegállapodást, de szerinte célszerűbb évről-évre megállapodni. A minimálbérnek mindenképpen emelkednie kell jövőre, a kérdés az, milyen mértékben - mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: a kormány továbbra is azt az alapelvet követi, hogy csak a gazdasági növekedés által lehetővé tett mértékben lehet a béreket emelni, mert hitelből nem lehet növekedést finanszírozni.
Az államtitkár kitért arra is, hogy most már látszanak a 2012 júliusa óta hatályban lévő új munka törvénykönyve (Mt.) alkalmazásának tapasztalatai, ezért a tárca kész arra, hogy idén ősszel megvitassa az eddigi alkalmazás tapasztalatait a munkaadókkal és munkavállalókkal, és ha szükséges, jövő tavasszal kisebb módosításokat hajtsanak végre a törvénykönyvön. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nincs strukturális probléma az Mt.-vel, de apróbb változtatásokra készek, ha szükség van rá.
Vasárnap zárul Lille-ben a EuroSkills verseny, ahol Európa 26 országából közel 500 versenyző vesz részt. A magyar csapat 22 versenyzőből áll, akik 16 szakmában versenyeznek.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról