Néhány fontos 2016-os adóváltozásról

Ami már biztos – és üdvözölhető – változik a személyi jövedelemadó mértéke. Az adókulcs 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 150000 Ft-os bruttó adóköteles jövedelemből 1500 Ft-tal több marad a tárcánkban.

Szintén jelentős változás a bevallási nyilatkozat és az adóbevallási tervezet bevezetése. Ezek alkalmazhatósága sokáig lesz a továbbképzések konzultációk témája. helyhiány miatt ezt a részt átlépjük.

Nagyon fontos változás, amely a családi kedvezmény összegét érinti. 2016. január 1-jétől a családi kedvezmény – mi egy adóalap csökkentő kedvezmény – egy eltartott esetén 66670 Ft, kettő eltartott esetén 2016-ban 83330 Ft, három és minden további eltartott esetén 220000 Ft.

Az összegek kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként értendők.

Hasonlítsuk össze egy példában, hogyan alakul a nettó bér a személyi jövedelemadó mértékének csökkenése és a családi kedvezmény növekedése esetén:

A feltételek, munkaviszony, családi kedvezmény 2 eltartott, ebből 2 kedvezményezett eltartott, családi kedvezményt nem érvényesít.

A személyi jövedelemadó előleg számítása 2015-ben:
150000 (62500*2)*16%=4000 Ft
A személyi jövedelemadó előleg számítása 2016-ban:
150000-(83330*2)*15%=0 Ft. A családi járulékkedvezményre „marad” még 2500 Ft.
Természetesen – választása szerint – az adózó érvényesítheti a családi kedvezményt is.

Az eltartott és a kedvezményezett eltartott fogalma (meghatározása) a törvényben változatlan.

Változik az adóalapot csökkentő „első házasok kedvezményének” havi összege is. Ez elsősorban technikai jellegű változásnak minősül, mert az – adóra vetítve – továbbra is havi 5000 Ft összegű, annak ellenére, hogy az adókulcs 15%-ra csökkent. (33335*15%=5000Ft)

Változás történt az adókülönbözeti bírság területén is. A családi kedvezmény és az első házasok kedvezményét elsősorban a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe venni. E nyilatkozatokat teheti jogszerűen vagy akár jogszerűtlenül is. Az év végi adóelszámolásnál – tekintet nélkül a nyilatkozat megtételekor fennálló körülményekre – mutatkozhat a jogtalan nyilatkozat eredményeként befizetési adókülönbözet. Ezen adókülönbözet 12 százalékát adókülönbözeti bírság címén külön kötelezettségként kell bevallania a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint.

Amennyiben a befizetési különbözet nem haladja meg a 10000 Ft-ot, úgy az adókülönbözeti bírságot nem kell bevallani és megfizetni. Amennyiben a 10000 Ft-ot meghaladja, úgy a teljes összeget be kell vallani és meg kell fizetni. (Tehát nem úgy „működik a dolog”, hogy pl. 10001 Ft a különbözeti bírság, akkor csak az 1 Ft-ot kell bevallani és megfizetni, hanem a 10001 Ft-ot.)

Szeretjük és fogyasztjuk a piacon vásárolt, magánszemélyek által gyűjtött termékeket, terményeket. Milyen finom is az igazi erdei gombából készült étel. (természetesen csak bevizsgált forrásból) Tudnunk kell, hogy 2016-tól a felvásárló a vételár, a „gyűjtő” bevétele (az az összeg amiért felvásárolja a magánszemélytől) 25 százalékát adóköteles jövedelemként veszi figyelembe és abból az adót levonja. Erről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki a megfelelő adatok feltüntetésével. Ebből az egyik példány a felvásárlóé, a másik a magánszemélyé. A felvásárló a levont adót bevallja és megfizeti. A bizonylatot mindkét fél az elévülési határidőig őrzi. Ezzel minden egyéb közteher alól mentesülnek mindketten.

Szintén fontos változás.

Néhány esetben, ahol eddig az adó alapjaként az adóalap az összeg 1,19-szerese volt, ott ez a szorzó – a személyi jövedelemadó kulcs 1 százalékos csökkenése miatt - 1,18-ra csökkent.

Az Szjatv. adózással összefüggő egyes törvények módosíásáról szóló 2015. évi LXXXI, törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontjának, a 44/E. §-ának, 1. sz. mellélet 4. pont 4.29. alpontjának, 6. sz. melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 24. sornak rendelkezései a 2015. január 1-jét követően keletkezet jövedelmekre is alkalmazhatók.

Szjatv. 7.§ (1) bekezdés j) pont jc) alpont, ha a magánszemély a magánnyugdíjpénztárból visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, úgy a magánnyugdíjpénztártól kapott visszalépő tagi kifizetést nem kell figyelembe venni bevételként.

44/E. §, a magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő taggal kapcsolatos rendelkezések.

1. sz. melléklet 4. pont 4.29. alpont, egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében kiemelkedően tehetséges fiatalok és kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.

További információk itt.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.