Nem állítja meg az orvoselvándorlást a magánegészségügy sem

Szeptember végéig elérte az 1660-at azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akik külföldön vállalnának munkát. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai azt jelzik, hogy év végéig 2100 fölé emelkedhet az elvándorlók száma. Ez jelentős növekedés az előző évi 1900 főhöz képest, tehát a folyamat az idei fizetésemelés ellenére gyorsulni látszik. Mára ráadásul kiépültek azok az intézményes csatornák, amelyeken keresztül az európai kórházak megkörnyékezik ajánlataikkal a magyar orvosokat.

A szakmán belül egyöntetű a vélemény, hogy az orvoselvándorlást jelentős béremelésekkel sem lehetne megállítani: az orvosok jövedelme az európai fizetésekkel így sem lenne versenyképes. Először a hálapénzzel szinte sosem találkozó aneszteziológusok távoztak tömegesen, olyannyira, hogy ma már előfordul, hogy az "anesztes" hiánya miatt maradnak el műtétek. 2012-ben már olyan szakmákból is távoztak orvosok, ahol általános a hálapénz. A hálapénzrendszert az orvosok sem szeretik, a munkakörülmények pedig a fejlett országokban sokkal jobbak, ezért már a jó pozícióban dolgozó, elismert orvosok számára is vonzó lehetőség a külföldi munkavállalás.

A magán-egészségügyi ellátórendszerben is legfeljebb a járóbeteg-ellátásban jobb a helyzet. A fekvőbeteg-ellátásban eleve kevés - jellemzően egy tevékenységre szakosodott - magánintézmény működik, olyan pedig alig akad, ahol modern eszközökkel, saját ágyakon, biztonsággal tudják vállalni azokat a műtéteket, amelyek a várólistákat vezetik: a térd- és csípőprotézis-műtéteket, a gerincsebészeti beavatkozásokat, a mandula- és sérvműtéteket, az epekövesség miatti beavatkozásokat, valamint a nőgyógyászati műtéteket. Nem véletlen tehát, hogy a kórházi ellátást biztosító szakmáknál a legnagyobb az elvándorlás, hiszen az ország határain belül nincs semmilyen egyéb alternatíva.

"Kétségtelen tény, hogy a nálunk praktizáló orvosok mindig is a munkakörülményekben és a felszereltségben látták a Telki Magánkórház vonzerejét, hiszen annak ellenére sem tudjuk fizetésben fölvenni a versenyt egy norvég kórházzal, hogy jobb az orvosok keresete, mint az állami kórházakban - mondja erről Molnár Júlia, a Telki Kórház igazgatója. - A helyzet akkor javulna, ha a miénken kívül több olyan egészségbiztosítás létezne, ami fekvőbeteg-ellátásban is vállalná a magánszolgáltatás finanszírozását. Ha több magánkórház működne, több orvos tudna legálisan kiegészítő jövedelemhez jutni és megfelelő körülmények között dolgozni, így valószínűleg többen maradnának itthon. Ez egyébként megoldás lenne a várólisták problémájára is."

Az Orbán-kormány 2011 decemberében váratlanul tette adó- és járulékmentessé a munkáltatói egészségbiztosítási járulékot. Azóta több biztosító lépett piacra új egészségbiztosítási termékkel. Ezek egy része a várólisták kiváltását ígéri ügyfeleinek, de ugyanúgy az állami intézményrendszerre és eszközparkra támaszkodik, mint egy magánrendelőt üzemeltető, de állami szülőszobát használó szülésorvos. Az orvosok szempontjából ez azt jelenti, hogy az ellátás vagy a beavatkozás feltételei nem javulnak az eddigiekhez képest, és nem feltétlenül nő a fizetés sem: a biztosítóval szerződő kórház sokszor az orvos rendes munkaidejében fogadja a magánbiztosítással rendelkező beteget, ezért nem is fizet az ilyen páciens után az orvosnak.