"Nem egymillió új munkahely, hanem egymillió munkanélküli lesz"

Elbocsátás lehet a rendvédelmi sztrájkból?

Fodor T. Gábor, ügyvéd, munkajogász elmondta, jogi értelemben a rendvédelmiek sztrájkja jogellennes munkamegtagadásnak minősül. Az, hogy ezért valóban elbocsátják-e a dolgozókat, már nem munkajogi kérdés. Semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nem egy-két munkavállalóról van szó, hanem tömeges tiltakozásra lehet számítani. A szervezetek működőképessége viszont nem kerülhet veszélybe, így nem lehet mindenkit kirúgni.

Rétvári Bence az igazságügyi minisztérium államtitkára a Duna TV-nek elmondta, megvannak vagy megteremthetők a feltételei annak, hogy például a rendőrség vissza tudja fogadni a kedvezményes nyugdíjból majdan visszatérőket. Ha például tízezer rendőr visszajönne a mostani korkedvezményes nyugdíja összegéért dolgozni, a közbiztonság szempontjából óriási előrelépést jelentene, többletkiadással viszont nem igazán járna az államnak. Hozzátette: sokan az érintettek közül először nyilván megijedtek, hogy elveszíthetik nyugdíjukat, vagy munkanélkülivé válnak. Nem munkanélkülit, vagy - a rendvédelmiek esetében - nem közmunkában részt vevő személyt szeretnénk belőlük csinálni. Hanem azt szeretnénk, hogy amit csináltak huszonöt évig, azt tegyék még tíz-húsz évig."

Dr. Harangozó Tamás, az MSZP politikusa a korkedvezményes nyugdíjak, és a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata kapcsán viszont úgy nyilatkozott, a rendőrségnél létszámstop van, senkit nem fognak felvenni. "Nem egymillió új munkahely, hanem egymillió munkanélküli lesz."

Sztrájkolhatnak a BKV-nál is

Munkabeszüntetést is kilátásba helyezett a BKV legnagyobb szakszervezeti szövetsége az Orbán Viktor kormányfőnek írt levelében. A VTDSZSZ elnöke a Népszavának azt mondta: a nyugdíj-korkedvezmény, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének tervezett megszüntetése miatt kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek és kérik Orbánt, jelöljön ki tárgyalópartnert a kabinet részéről.

"Ellentmondásos" érdekegyeztetés

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta, bármennyire is akarnak egyeztetni az érdekvédők, a kormány részéről nincs, aki a tárgyalóasztalhoz üljön velük. Balsai István és Lázár János a párbeszédet megkerülve, egyéni képviselői indítvánnyal nyújtotta be a javaslatát. Ellentmond ennek Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozata, aki szerint "javaslatok helyett kezdődtek el a tüntetések" - mondta a tegnapi kormányülésen. A miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a tárgyalásokhoz még a folyamat elején javaslatokat kért a szakszervezetektől; az egyeztetések jelenleg is folynak, ám a Belügyminisztérium a kormány elé még nem terjesztett indítványt. Javaslat ugyanis a szakszervezetektől eddig nem érkezett - fogalmazott Pintér.

Petíciót adtak át

Tegnap egyébként újabb lépésre szánta el magát a sztrájkbizottság. Petíciót szerettek volna átadni a Budapesten tartózkodó, az Alkotmánybíróság épületében tárgyaló Velencei Bizottság delegációjának. A petíciót Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke vette át, aki egyben a Velencei Bizottság alelnöke is - írja a Népszava.

Európai bírósághoz fodulhat a Magyar Helsinki Bizottság

A kormány nyugdíjtervei miatt a Magyar Helsinki Bizottság az európai emberi jogi bírósághoz fordulhat. A Népszava megkereste a bizottságot, és idézte Kádár András Kristóf társelnök véleményét: A jogállam "macerás" dolog, szerzett tulajdonjogot - a nyugdíj ilyennek számít - visszamenőleg nem lehet elvenni még akkor sem, ha az intézkedés célja egyébként helyes lenne.

Népszava/Duna TV/MTI