Nem mehettek haza, nem kapták meg a bérüket – botrány a szegedi BYD-nél

Súlyos munkaügyi hiányosságokat tárt fel a kínai munkavállalók körülményeit vizsgáló China Labor Watch a szegedi BYD-gyár építkezésén – írja a Magyar Hang. A New York-i székhelyű szervezet vizsgálata szerint több olyan gyakorlat is jelen van, amely az ő szempontrendszerük alapján kényszermunkára utal.

A lap beszámolója szerint a szervezet kétszer is járt Szegeden 2025 októbere és decembere között, és mintegy ötven munkavállalót kérdezett meg.

Visszatartott bérek és korlátozott hazautazás

A Magyar Hang Li Qiang, a szervezet igazgatójának tájékoztatása alapján arról írt, hogy egy kínai munkás panasza indította el a vizsgálatot. A dolgozó szerint a cég eredetileg hat hónap után hazautazást ígért, ezt azonban többször elhalasztották.

A beszámolók szerint ha a munkások saját döntésből tértek volna haza, különféle költségeket – például közvetítői díjat és repülőjegyet – kellett volna fizetniük, miközben a havi fizetésük egy részét is visszatartották.

Heti hét nap munka, extrém túlórák

A vizsgálat szerint a munkások gyakran heti hét napot dolgoztak pihenőnapok és ünnepnapok nélkül.

Egyes beszámolók alapján volt, aki több mint egy év alatt csak esős napokon tudott pihenni.

A napi munkaidő jellemzően 9–12 óra volt, ami jelentősen meghaladja a heti 48 órás korlátot, az éves túlóra pedig esetenként az 1200 órát is elérte, szemben a törvényben rögzített 400 órás maximummal – írja a Magyar Hang.

Kifizetetlen munkaórák és átláthatatlan bérezés

Több munkavállaló arról számolt be, hogy napi 9,5 órát dolgozott, de csak 9 órát fizettek ki. A fennmaradó időt gyakran másik munkanapként könyvelték el, így elkerülve a túlóradíj kifizetését.

A dolgozók nem kaptak részletes, írásos bérjegyzéket, és sok esetben a közvetítői díj csak egy év munkaviszony után járt vissza. A China Labor Watch szerint ez a gyakorlat az adósságalapú kényszerhelyzethez hasonló, amely korlátozhatja a munkavállalók szabad kilépését.

Engedély nélküli foglalkoztatás gyanúja

A beszámolók szerint több kínai munkás rövid távú üzleti vízummal érkezett Magyarországra, majd azonnal fizikai munkát végzett megfelelő munkavállalási engedély nélkül. Volt, aki üres szerződést írt alá.

A lap szerint ez a gyakorlat illegális foglalkoztatási helyzetet teremthet, és növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, akár kitoloncolás kockázatának kitéve őket.

Bérvisszatartás és félelem a megtorlástól

Több munkás arról számolt be, hogy akár három hónapig nem kapták meg a fizetésüket, illetve annak 20–30 százalékát csak hazatérésük után, írásos elszámolás nélkül fizették ki.

A dolgozók közül sokan féltek panaszt tenni, mert attól tartottak, hogy elbocsátás vagy további bérvisszatartás éri őket, ha a munkáltató tudomást szerez a külsőkkel folytatott kommunikációról.

Hatósági vizsgálat indult, a BYD válaszára várnak

A Magyar Hang megkereste a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalt, amely közölte: közérdekű bejelentésként kezelik az ügyet, és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vizsgálatot indított a magyar munkajogi előírások betartásának ellenőrzésére.

A lap a BYD-t is megkereste a felmerült problémákkal kapcsolatban, a vállalat azonban egyelőre nem adott részletes választ. 

kép: freepik