Nem váltana szakmát a külföldre vágyók többsége

Amihez nem férhet kétség: nagyon magas a külföldi munkavállalásban gondolkodók, az ezt tervezgetők aránya a régióban. 10 válaszadó közül csupán 3 zárkózik el a kategorikusan a lehetőségtől. A kérdőív-kitöltők közel fele már szívesen dolgozna külföldön néhány hét, hónap vagy akár hosszabb időszak erejéig is. Ugyanakkor majdnem minden ötödik megkérdezett akár 1 évnél hosszabb időszakot is örömmel bevállalna idegenben.

A magyarok 44%-a dolgozna külföldön, negyedük 1 évnél is tovább

A felmérésben szereplő országok közül a cseh, a szerb, a bosnyák és a lengyel munkavállalókat foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás gondolata. A csehek például több mint fele, míg a lengyelek 47%-a menne. Magyarország itt csak a 7. a ”hajlandósági listán.” A felmérés szerint a magyarok 44% - a dolgozna külföldön: negyedük akár 1 évnél is tovább, míg bő tizedük néhány hónapig. A magyarok alig 9%-a nyilatkozott csak úgy: legfeljebb néhány hetes külföldi munkavállalás jöhetne szóba. A lista szerint egyébként a litvánok bizonyultak legkevésbé mobilisnak: náluk a népesség alig több mint egyharmada mozdulna a külföldi munkavállalás irányába.(33%) Döntésükben a felajánlott álláslehetőségek minősége és a várható körülmények is szerepet játszanak.

Mennének a Balkánról a munkavállalók

A leghosszabb időt pedig vitathatatlanul a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából indulók töltenék külföldön: közel 40%-uk (37 % ) legalább 1 évet vagy ennél is többet töltene egyhuzamban más országok munkaerőpiacain. Egyébként - talán az előbbiek miatt is - őket aggasztják a legkevésbé az idegennyelvi korlátok és az új, ismeretlen munkakörnyezet kihívásai.

A kelet-európaiak többsége külföldön is a saját szakmájában dolgozna

A legnagyobb hajtóerő továbbra is a magasabb jövedelem. Ezzel együtt vonzó még számukra a karrierlehetőség, a külföldi  munkatapasztalat és az idegennyelv-tudás fejlesztése. A többség számára viszont egyáltalán nem mindegy, milyen szakmában vagy munkakörben fognak majd külföldön elhelyezkedni.

A magyarok kétharmada nem váltana szakmát a kinti karrierért

A magyarok 66%-a például kizárólag a saját szakmájában tudná elképzelni magát. Hasonló eredmények születtek a szlovák és szlovén munkavállalók körében is. A ”külföldön is csak a saját szakmámban szeretnék boldogulni” alapelvhez leginkább a lengyelek és a litvánok ragaszkodtak. Közel háromnegyedük nem is szívesen gondolkodna B-tervekben, a sajátjuktól eltérő munkakörökben. A legrugalmasabbaknak viszont a bosznia-hercegovinai és a szerbiai válaszadók mutatkoztak a felkínált munkalehetőségek terén. Előbbiek akár közel fele (48%), míg utóbbiak 43%-a is választana alkalomadtán munkát a ”bármi, ami épp elérhető” kategóriából. A 25-44 éves szakemberek számára fontos szempont továbbá, hogy amellett, hogy családtagjaikat is magukkal vihessék, szükség esetén a munkáltatótól is kapjanak segítséget a megfelelő lakóhely megtalálásához és a kiköltözés adminisztratív ügyintézéseihez is.

A képzettebbek mobilisabbnak tűnnek

A külföldi munkavállalás mindenesetre továbbra is a képzettebb, egyetemet, főiskolát végzett munkavállalók körében bizonyult népszerűbbnek. Közülük a megkérdezettek 54%-a számára volt ez a lehetőség kiemelten vonzó - míg a középfokú képzésben vagy szakközépiskolában, szakiskolában végzettek csupán 45%-a számára. A képzettebb munkavállalók viszont sokkal határozottabban ragaszkodtak ahhoz, hogy külföldön is a saját szakmájukban dolgozhassanak majd. A felmérés szerint a külföldre vágyó kelet-európaiak leginkább IT-s, építőipari, pénzügyi, egészségügyi, szociális és adminisztratív területen tevékenykednének.

Külföldi munka: már rég nem csak a 20 éveseké a világ

Ráadásul egyáltalán nem csak a fiatalabbakat érdekli a külföldi munka. És bár egyértelműen a 34 év alattiak és az Y-generáció körében a legnagyobb rá a hajlandóság, a 35-44 évesek 41, a 45-55 év közöttiek 36, de még az 55 év felettiek 31%- a is élénken érdeklődik a téma iránt. Már csak azért is, mert több élettapasztalattal, gyakran már felnőtt gyermekekkel rendelkeznek, jobban bírják a családjuktól való távollétet - de ezzel párhuzamosan a magasabb kereseti lehetőség és a kihívás is motiválja őket.  Így számukra a korosztályukból adódó nyelvi akadályok vagy épp az egészségügyi állapot jelenthetnek kihívást.

Szeretteik távolléte és a nyelv akadályok miatt aggódnak leginkább  

Ugyanakkor a külföldi munkavállalást tervezgetők csaknem felét aggasztja a családtagoktól, rokonoktól, ismerősöktől való távolság. Egyötödük tart az ismeretlen környezettől és mintegy 15%-uk a diszkriminációtól. Emellett a megkérdezettek negyedét az idegennyelvű kihívások tartják vissza. Az utazástól és az egészségügyi állapotuk megváltozásától/rosszabbodásától csak 8 és 7 %-ban tartanak a válaszadók.  

Takács Gabriella