Nőhet az ápolóhiány Magyarországon az iskolabezárás miatt

Hétfő óta zárva tartanak a magyar iskolák és az óvodák többsége is, ezzel próbálják lassítani a koronavírus terjedését, hogy ne egyszerre szakadjon óriási teher az egészségügyi rendszerre. A Defacto blog - melynek szerkesztői közgazdászok - annak járt utána, milyen nem szándékolt hatásai lehetnek a döntésnek az ápolói létszámra. A blog számításokat végzett a KSH és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) által közösen üzemeltetett kutatószobában, a 2011-es népszámlálás teljeskörű, tízmilliós állományán, illetve a 2016-os mikrocenzus egymillió fős mintáján.

Adataik szerint az ápolók több mint nyolcvan százaléka, a segédápolókat leszámítva közel kilencven százaléka nő, és elég nagy részük kisgyerekes anya. Mint írják, ha hazánkban egy gyerek otthon van, akkor 80%-ban az anya marad vele, az ápolók pedig nem tudnak bébisztittert fogadni a fizetésükből, és jelenleg a nagyszülőkre sem számíthatnak, rájuk ugyanis még veszélyesebb lehet a koronavírus. A Defacto a 2011-es népszámlálásból, illetve a 2016-os mikrocenzusból szerzett adatok alapján azt számolta ki, hogy a női ápolók 40%-ának van legalább egy 3-10 év közötti gyermeke. Közülük a gyermeküket egyedül nevelő anyákról (kb. 20%) feltételezhető, hogy külső segítség híján otthon kell maradniuk óvoda- és iskolabezárás esetén.

A felmérés készítői gyermeküket a férjükkel vagy élettársukkal együtt nevelő ápolónők esetében 50-80% közöttire becsülik azoknak az arányát, akik kénytelenek lennének a munkától távol maradni - ebből következik az összességében 25-35%-os arány. A cikk szerint a probléma súlyosabb is lehet annál, mint amit az összes nővérre vonatkozó adatok mutatnak, ugyanis óvodás vagy kisiskolás gyermeket értelemszerűen a fiatalabb, jobban terhelhető és a koronavírus súlyos kockázatainak kevésbé kitett nővérek nevelnek.

A Defacto ábrája a kisgyerekes ápolónők százalékos arányát mutatja be az életkor függvényében. A legalább egy kisgyermeket nevelők aránya a 30-36 éves korosztályban eléri az 50, a 32-35 évesek körében pedig a 60 százalékot. A cikk szerint tehát az óvoda-és iskolabezárások bár lassítják a koronavírus terjedését, de a döntés is hozzájárul a kapacitáshiányhoz. Hozzáteszik: Ezen több városban/kerületben is igyekeznek enyhíteni kiscsoportos gyermekfelügyelet biztosításával, különösen az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozó szülők részére - ezt a gyakorlatot fontos lenne általánossá tenni.

A Defacto szerint a kisgyermeket nevelő ápolókat pénzbeli támogatásban kellene részesíteni a gyermekeik elhelyezése céljából, illetve ahol a probléma koncentráltan jelentkezik, az államnak kell felügyeletet biztosítania az e célra kijelölt óvodákban és iskolákban.

Defacto
fotó: pixabay