Nőtt a sikeresen felvételizők aránya

2008-ban a jelentkezési lapjukat beadók 83,4 százaléka ért célba, ami 8,5 százalékkal magasabb a 2007-es aránynál. A többség reálisan mérte fel esélyeit, ugyanis 63,8 százalékuk az első megjelölt helyre került be. A bejutottak 56 százaléka nő, 61 százalékuk gimnáziumban érettségizett, az átlagéletkor pedig 23,1 év - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) statisztikájából.

Az idén sem tört meg az évek óta megfigyelhető tendencia: tovább csökkent az egyetemre, főiskolára jelentkező és a felvettek száma. 2007-tel összevetve 12 ezerrel kevesebb volt a jelentkező (96 988) és 700 fővel esett vissza (80 922-re) az új elsőéves hallgatók száma. Ezzel párhuzamosan a jelentkezők egyre nagyobb aránya ért célba, ugyanis a bekerülési arány évről évre növekszik. Míg két évvel ezelőtt a jelentkezési lapjukat beadók 70,8, tavaly 74,9 százaléka kezdhette meg felsőfokú tanulmányait, addig az idén már 83,4 százalék.

65 százalék az első helyre jutott be

Évek óta tapasztalható, hogy a sikeresen felvételizők nagyobb része reálisan méri fel az esélyeit: idén 63,9 százalékuk az első helyen megjelölt intézménybe jutott be. 18,5 százalék számára a másodikként bejelölt helyre sikerült a bekerülés, míg minden ötödik felvételiző az ennél hátrébb rangsorolt iskolába nyert felvételt.

A számokból kiderül, kevesebben jutottak be államilag támogatott képzésre, mint amennyien szerettek volna. A jelentkezési lapon 19,5 százalék jelölt meg költségtérítéses képzést, ám a felvetteknek 35 százaléka csak "fizetős" formában kezdheti meg tanulmányait.

Nincs áttörés távoktatásban

A vágy és a realitás között a munkarendek tekintetében kisebb a különbség. Míg a jelentkezéseknél 70 százalék célzott meg nappali tagozatot, addig 69 százalék indul ebben a munkarendben. A korábban népszerű esti tagozat aránya továbbra is elenyésző az idén első évesek körében (1 százalék). Érdekesség, hogy a sokak szerint nagy jövő előtt álló távoktatás továbbra sem tudott igazi áttörést elérni (2,2 százalék).

A többség gimnáziumban érettségizett

Nincs elmozdulás abban a tekintetben, ki milyen középiskola-típusból felvételizett sikeresen. A felvettek 57 százaléka korábban gimnáziumban tanult, 34,3 százaléka szakközépiskolában, 4 százaléka kéttannyelvű gimnáziumban, 1,5 százalék pedig külföldi középiskolában érettségizett.

Nem számít az életkor felvételinél

Az adatokból kitűnik, hogy a felvételi sikeressége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy ki hány éves vagy mikor érettségizett. Az összes jelentkező és a felvettek átlagéletkora szinte azonos (23,3, illetve 23,1 év). Az egyes korcsoportok felvételi arányaiban is megegyező adatokat találunk. Árnyalatnyi különbséget mindössze az idén érettségizők körében lehet kimutatni, mivel körükben az átlagoshoz képest valamelyest magasabb, 85,8 százalék a felvettek aránya (az átlag 83,4 százalék).

Az életkorral kapcsolatos megfigyelés, hogy megállt a felvettek hosszú évek óta tartó "fiatalodása", hiszen idén már közel egy évvel magasabb (23,1) átlagéletkorral találkozhattunk, mint tavaly (22,3). Ez részben a mesterképzéses szakok egyre nagyobb térnyerésével magyarázható.

Továbbra is női többség

A felvételi esélyeket vizsgálva szintén minimális különbségeket lehet csak kimutatni a jelentkezők nemét illetően: a férfiak 84,9 százaléka járt sikerrel idén, míg a nők körében ez az arány 82,3 százalék. A felvételt nyert hallgatókon belül továbbra is többségben vannak a hölgyek: a felvettek 56,2 százaléka nő és csak 43,8 százaléka férfi. Ez azonban nem jelenti a nemek közötti esélyek különbözőségét, hiszen ugyanilyen aránnyal találkozunk a jelentkezők körében is.

Nyelvvizsgával nagyobb volt az esély

A felvettek körében egyre nagyobb arányt tesznek ki azok, akik többletpontot érő, középfokú C (31,8 százalék) vagy felsőfokú C (11,8 százalék) típusú nyelvvizsgával rendelkeznek. Amíg a "nyelvvizsgások" között 89,8 százalék volt a felvételt nyertek aránya, addig az ezzel nem rendelkezőknél csak 79,1 százalék. Sok slágerszakra nyelvvizsga nélkül eleve nem volt esély a bekerülésre.