Nyerésben a szolgáltató szektor

Az öt főnél nagyobb létszámú cégeknél 1,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt évben, mindeközben a költségvetési szektor munkahelyei egy százalékkal csökkentek. Az EU-csatlakozással összefüggő intézményfejlesztés viszont tovább növelte a közszférában dolgozók számát - derül ki abból az elemzésből, amelyet Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter készíttetett. A háttéranyag az elmúlt két év főbb munkaerő-piaci tendenciáit összegzi.

Míg 2002 és 2004 első fél éve között a kereskedelem, a szállítási és raktározási tevékenység létszámvesztő volt, addig az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások területén több mint 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság. A szolgáltatási szektor élénkülésének eredményeképpen 80 ezerrel több nő és 30 ezerrel több férfi dolgozik ezen a területen - állítja az öszszefoglaló.

Elsősorban a meglévő vállalkozások bővítik létszámukat és vesznek fel új munkaerőt, az újonnan alapított cégek munkaerőigénye még csökkenést mutat az előző évekhez képest.

Az építőiparban dolgozók száma szintén negyvenezerrel nőtt, míg a feldolgozóipar területén munkát vállalók száma 66 ezerrel csökkent két év alatt. A létszámcsökkentések leginkább a textil- és az élelmiszeripart sújtották, a két ágazatból közel 58 ezer embert küldtek el, legtöbben tavaly és az idei év első felében veszítették el állásukat.

Az első fél évben 356 cég jelentett be nagyobb létszámot érintő elbocsátást, ennek hatására összesen 23 ezer dolgozó maradt állás nélkül. Bár a tervezett új állások száma 35 ezer volt az első hat hónapban, az előző évhez képest ez csökkenés. Az elbocsátó cégek száma viszont 5 százalékkal kevesebb, mint 2003 hasonló időszakában volt.

A vállalkozások bejelentett munkaerőigényét vizsgálva elsősorban a közép- és nyugat-dunántúli, valamint a központi régióban jeleznek növekvő létszámigényt az adatok. Ennek látszólag ellentmond, hogy az előbbi területen mégis csökken a foglalkoztatottság - ennek oka a cégek szerkezetváltásában kereshető.

A támogatott foglalkoztatásra szánt források mértéke csökkent, így 12 százalékkal kevesebb munkavállaló kapott támogatást ahhoz, hogy vállalkozóvá váljon, és 13 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik önfoglalkoztatásukhoz kérhettek állami támogatást.

A részmunkaidős foglalkoztatottság mérsékelhetné az inaktívak számát és a közszféra racionalizálásának is egyik hatékony módja lehet az elbocsátások helyett - áll a többi között az anyagban. Egyelőre azonban alig van érdeklődés a vállalatok részéről az ilyen jellegű állások növelésére, a munkavállalóknak mindössze 4 százaléka dolgozik ebben a formában.

A regisztrált munkanélküliek között dinamikusan nőtt a pályakezdők, az ötven éven felüliek és a nők száma az elmúlt két évben. Bár a 30 éven aluli nyilvántartott munkanélküliek száma stagnál, az elemzés elismeri, hogy több és jobb foglalkoztatáspolitikai eszközre van szükség ahhoz, hogy a pályakezdők megszerezhessék első munkahelyüket.