"Öngondoskodás nélkül nem fenntartható a nyugdíjszínvonal"

Ha csökken a járulékot fizetők száma, s ezzel együtt nő a nyugdíjra jogosultaké, akkor változatlan járulékszint és változatlan átlagnyugdíj mellett az állami nyugdíjrendszert nem lehet egyensúlyban tartani - figyelmeztetett Lamboy Judit, a CIB lakossági üzletágának vezetője, hozzátéve, hogy 10 év múlva az úgynevezett Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulnak, azaz 160 ezren érik el a nyugdíjkorhatárt, a tavalyi 105 ezerrel szemben.

A nyugdíjrendszer másik alapvető problémája, hogy Magyarországon minden harmadik adózó csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot, ami azt jelenti, hogy ez a réteg a teljes járulékösszegnek csak a 12 százalékát fizeti, így 2,5 millió járulékfizető tart el 3 millió nyugdíjast.

A CIB lakossági üzletágának vezetője szerint a magyar nyugdíjrendszer hármas szorításban vergődik: alacsony a járulékot fizetők száma, relatíve magas az eltartottak száma, s mindezt súlyosbítja, hogy "demográfiai cunami" fenyeget a Ratkó-generáció nyugdíjba vonulásával. A CIB szakértői szerint csak az öngondoskodás elterjedése segíthet, amit példákon mutattak be.

Egy minimálbért fizető (például magánvállalkozó) 31.600 forint havi nyugdíjra, egy 300 ezer bruttót kereső (185.500 forint nettó mellett) 122.700 forint nyugdíjra számíthat.

Ha az első példában szereplő 30 évesen havi 10 ezret tesz félre bankbetétben, majd később az adómentes összeget tartós befektetési számlára, ezután az önkéntes nyugdíjpénztárba, végül a nyugdíj előtakarékossági számlára (NYESZ) fizeti az összeget, akkor 65-80 éves kora között havi 53 ezerrel egészítheti ki nyugdíját, s összesen 8,2 milliót élhet fel.

A CIB szakértői havi 300 ezer forint bruttó jövedelmet keresőnél havi 20 ezer forint bruttó megtakarítással számoltak, aki aztán havi 82 ezerrel egészítheti ki nyugdíjas éveit, s összesen 12,6 millió forinttal gazdálkodhat.

Ha valaki 65 éves kor után még 15 évig havi 80 ezer forinttal kívánja kiegészíteni nyugdíját, akkor 25 éves korától havi 19.500 forintot, 35 éves korától havi 29.500 forintot, 45 éves korában kezdve pedig havi 42 ezer forintot kellene megtakarítania évi 2 százalékos reálhozamot feltételezve - számították ki a CIB Bank szakértői.

Stabilitás: a tőkefedezeti nyugdíjpillérre is szükség van

Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosztva a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjon a nyugdíjrendszer - vonta le a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya alapján a tanulságot a Stabilitás Pénztárszövetség közleménye szerint Juhász Istvánné, a szervezet főtitkára.

A szövetség közleménye szerint nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól. A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró tb-rendszer képes lesz-e ennek a feladatnak megfelelni.

A közlemény idézi a TÁRKI tanulmányát, amely szerint az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott.

Az elemzés szerint mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A tanulmány megállapítja, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban.

A TÁRKI tanulmányában idézi a 2010. évi költségvetést, amely szerint a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat. Ebből jelenleg 360 milliárdot "lefed" a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére.

Ez pedig a TÁRKI szerint önmagától nem szűnik meg, sőt a demográfiai helyzet romlása e hiány tartós növekedését jelzi előre. A magán- nyugdíjpénztári vagyon - 3.047 milliárd forint - teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni.