Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

Orbán: Az önfinanszírozó felsőoktatás fogja az igazi fairplayt biztosítani

Önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor ezt kedden mondta a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legfőbb döntéshozó szerve, a plénum ülésén a Debreceni Egyetemen.

Az önfenntartó felsőoktatásról szólva a kormányfő kifejtette: az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Természetesen az állami ösztöndíjakat, a közpénzt nem lehet teljesen kiemelni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás - hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel elérhető, hogy idővel mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit. "Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít" - közölte.

A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is - magyarázta Orbán Viktor. Mindez egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, "oda nem szabad állami pénzt sem helyezni" - mondta. Hozzátette azt is, hogy e szisztémával a hallgatók nem eltartottjai lesznek egy nagy jóléti rendszernek, hanem önálló szereplői, akik áldozatot hoznak, így elvárásuk is lehet az egyetemmel, főiskolával szemben. Az önfinanszírozó felsőoktatás képlete fogja az igazi fairplay-t biztosítani - jelentette ki.

A kormányfő beszédében szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mondván: eddig az sem a saját eszméjének, sem a fenntarthatóság követelményének nem felelt meg. Voltak már átalakítási kísérletek - folytatta -, például az integráció, a bolognai folyamathoz való csatlakozás vagy a hallgatói létszámok jelentős növelése, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt sok nem kívánt következményekkel is járt. A bolognai folyamatról azt mondta, hogy szerinte a magyar felsőoktatás nem állt rá készen, indokolatlanul gyorsan tért rá át, ráadásul nem hozta magával az európai egyetemekkel való szorosabb együttműködést.

Összegzése szerint leértékelődött a felsőoktatás presztízse, az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi. A további problémák között pedig a túlburjánzó szakkínálatot, a fenntarthatatlan párhuzamosságokat és a minőségében sokszor megkérdőjelezhető teljesítményt említette.

Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, ami - figyelembe véve az ágazat helyzetét - rendkívüli teljesítmény - mutatott rá Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jó képzési programok és világszínvonalú oktatók az eddigi rendszerben nem tudták meghatározni az egész szférát.

A jelenlegi felsőoktatás a "kínálati struktúrája" miatt a hallgatókkal, az ő szüleikkel és az oktatókkal szemben sem korrekt - mondta, kiemelve: a szülők arra számítanak, hogy egy piacképes képzésért fizetnek, ám gyakran kiderül, hogy a piacon nem sokat ér a megszerzett diploma. A tanárokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésük messze elmarad a nyugati bérektől, és gyakran tudósként is alig tudnak érvényesülni a több állás és a sok adminisztráció miatt.

Mindemellett azonban hangsúlyozta: a felsőoktatási intézmények nemcsak szaktudást adnak, hanem lehetőséget biztosítanak a nemzeti sorskérdéseken gondolkodásra is. "Az egyetemek és a főiskolák mindig a szabad gondolkodás szigetei is voltak, ezért a magyar felsőoktatás ügye nem választható el az egész magyar nemzet sorsáról való gondolkodástól" - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

A rektorok előtt elmondott felszólalását a kormányfő azzal zárta, hogy a kormány nem az "el lehet innen menni", hanem a "vissza lehet ide térni" pártján áll. Hangsúlyozta, kormánya nem tekint ellenségesen azokra a magyarokra, akik saját boldogulásuk érdekében ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakjai a magyar adófizetők pénzén más országoknak képezzenek szakembereket. "Az agyelszívás sajnos ma már mindennapos jelenség" - jegyezte meg. A kabinet célja ezért - például a felsőoktatás átalakításának segítségével -, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket - zárta szavait Orbán Viktor.

Balog Zoltán: Erős tanítói rendre van szükség

Erős tanítói rendre van szükség - idézte Eötvös József egykori oktatási minisztert Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter kedden Debrecenben, a Magyar Rektori Konferencia plénumának kihelyezett ülésén. E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is - tette hozzá a tárcavezető. Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte.

A diákok érdekeiről szólva a miniszter a legfontosabbnak a felsőoktatáshoz való hozzáférést jelölte meg. Ezt szolgálja az ösztöndíj- és a diákhitelrendszer, hogy szociális helyzete miatt senkinek ne kelljen kimaradnia az oktatásból - mondta, hozzátéve: a diploma értékét a finanszírozás módja is jelzi, ugyanakkor a hitelkonstrukció működtetéséről minden információnak rendelkezésre kell állnia. Az egyetem a nemzeti elitet képzi, az össztársadalmi és az egyéni haszonnak összhangban kell állnia a finanszírozásban is - fejtette ki Balog Zoltán.

Az önfinanszírozó felsőoktatás kapcsán megjegyezte, hogy a tudomány, a fejlesztés világából az állam semmiképpen nem vonulhat ki; a kiváló és a kutató egyetemeknek többletforrásra van szükségük, de ennek minőségi rendszerhez is kell kapcsolódnia.

Balog Zoltán fontos kormányzati szándéknak nevezte olyan viszonyba hozni a két rendszert, hogy világossá váljék, hogyan hasznosulnak a költségvetési források és a külső források. Egy lépés erre a gazdasági tanácsok létrehozása - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet az uniós források ésszerű felhasználására, ami - mint mondta - 2014-től jelentős változásokat igényel.

Megháromszorozzák a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát

"Amikor nemzeti célokat megfogalmazunk, összhangban kell lenniük a lehetőségeinkkel" - jegyezte meg Balog Zoltán. Bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis 60 ezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.

A miniszter végezetül arról beszélt, hogy az állam a gazdája az egyetemeknek, és vállalja ezt a felelősséget, amit a rektorokon keresztül gyakorol. Felhívta a figyelmet a szellemi elit képzésnek felelősségére, megjegyezve: "a minőségi élet képességének átadása az elit mindenkori feladata".

Mezey Barna: Állam nélkül nincs felsőoktatás

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint, aki egyben az ELTE rektora is, bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás - különösen Európában nem -, amelyből kivonul az állam. A szerinte egyszerre vállalkozó, költségvetési gazdálkodó és szolgáltató felsőoktatási intézmények jövőbeni finanszírozásáról szólva kifejtette: Európában az állam a történelem során mindvégig kötelezettséget vállalt arra, hogy megteremti a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget, ezért a kontinensen a felsőoktatás egyfajta állami feladatvállalásként és kötelezettségként jelenik meg.

A felsőoktatás önfenntartó finanszírozásának kérdéséről az MRK elnöke azt mondta, vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, vannak olyan megoldások, amelyek bizonyos mértékig korlátozni tudják a költségvetési terheket, de "nem létezik olyan felsőoktatás (...), amelyből kivonul az állam", különösen nem Európában.

Hangsúlyozta, az értékőrző és nemzetpolitikai szerepet is betöltő stratégiai ágazat, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie. "Azt a szellemi muníciót teremti meg, amely az egész nemzet jövőjének az alapja" - mondta Mezey Barna.

Beszéde végén jelezte, a Magyar Rektori Konferencia mindent el fog követni annak érdekében, hogy olyan javaslatokat tegyen le a kormányzat asztalára, amelyek megalapozzák a jövő minőségi felsőoktatását. Ugyanakkor felhívják majd a figyelmet azokra a problémákra is, amelyek e fejlődés útjában állnak.
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kihirdették az idei ponthatárokat

A mérnökinformatikus és az ápolás és betegellátás alapszakra vették fel a legtöbb jelentkezőt. Teljes cikk

Több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik az oktatásból

Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a matekszakos tanárok a legkeresettebbek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint tartós béremelésre lenne szükség. Teljes cikk

10-15 százalékkal emelkedhetnek az albérletárak a felvételi ponthatárok kihirdetése után

Az egyetemek és hallgatói önkormányzatok albérlettámogatási támogatással igyekeznek segíteni a hallgatóknak. Teljes cikk