Oszkó: Az adójóváírás rossz hatékonysággal működik
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munkavállalókat, illetve a kis- és középvállalkozásokat (kkv) képviselő szervezetek vélhetően félreértették az adótanácsadók által összeállított adómódosítási javaslatokat, vagy nem egészben, csak részenként értékelték azokat - reagált Oszkó Péter, az anyagot összeállító egyik tanácsadócég, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.
A munkavállalói érdekképviseletekhez hasonlóan a kis- és középvállalkozásokat képviselő szervezetek tetszését sem nyerték el az adótanácsadók napokban ismertetett adómódosítási javaslatai, s bár egyes elemeivel egyetértenek, összességében elutasítják az anyagot. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az adótanácsadók kizárólag szakmai alapon állították össze adómódosító javaslataikat, amelynek fő célja a versenyképesség növelése és a gazdaság kifehérítése.
Oszkó Péter szerint értelmezhetetlen az a kisvállalkozói kifogás, hogy a javaslatok alkalmazása rontana a kisebb méretű vállalkozások helyzetén, és nem értett egyet azzal a kifogással sem, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 forintról 8000 forintra történő emelése sújtaná ezeket a cégeket. Indoklásként kifejtette, hogy az eho megemelése fedezné részben a munkáltatói tb-járulékok csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. A két intézkedés együttes hatása igaz, hogy jelentősebb többletet hoz a minimálbér feletti keresetet biztosító foglalkoztatóknak, de nem ront a minimálbéres vállalkozások helyzetén sem. Elismerte, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol tendenciózusan csak minimálbéren jelentenek be foglalkoztatottakat, az eho emelése szinte elviheti a tb-járulék csökkentésének köszönhető többletforrásokat, de, mint mondta, ezzel csak azoknak a vállalkozásoknak a versenyelőnye csökkenne, amelyek eddig, bár többet fizettek a munkavállalóknak, csak minimálbéren jelentették be őket.
Az adójóváírást illetően hangsúlyozta: egyetértenek azzal, hogy azoknak, akik valóban csak a minimálbér összegét keresik, valamiféle kompenzációt kell nyújtani, ennek kidolgozása nem az adótanácsadók feladata. Hozzátette: az adójóváírás rossz hatékonysággal működik, nem fenntartható, ki kell szűrni az adórendszerből a hatékonyság javítása és a feketegazdaság elleni törekvések érdekében. Az adójóváírás eltörlésének éppen az a célja, hogy azokat adóztassa jobban, akik nem a jövedelmi viszonyaiknak megfelelően viselik a közterheket.
Az áfa kulcs 23 százalékra történő megemelését a munkavállalók határozottan elutasították, mondván, hogy ez leginkább az alacsony keresetűeket sújtja. Oszkó Péter ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértői anyagban maguk is javasolták, hogy a 23 százalékos áfa kulcs mellett bizonyos termékeknél kedvezményes kulcsokat alkalmazzon Magyarország.
Végezetül a Pénzügyminisztériumnak arra a kritikájára, hogy a javaslatok megvalósítása jelentősen növelné az államháztartás hiányát, Oszkó Péter kijelentette: tudomásul kell végre venni, hogy a versenyképesség javításához csökkenteni kell a költségvetés kiadásait. Ennek kidolgozása azonban nem az adószakértők feladata. Hozzátette Oszkó Péter azt is, hogy a javaslatokat nem egy évre, hanem 2-4 éves megvalósítással tervezték.
A KPMG, a PricewaterhouseCoopers, az Ernst and Young és a Deloitte szakemberei által kidolgozott, a héten nyilvánosságra hozott javaslat szerint egyebek között 23 százalékra nőne az áfa kulcsa, 8000 forintra az eho, 15 milliós éves jövedelemig 20, azon felül 30 százalék lenne az szja, megszűnne a különadó és az önkormányzati reformmal egy időben az iparűzési adó. A javaslatot támogatja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is.
Minimálbéresek hátrányban
Oszkó Péter szerint értelmezhetetlen az a kisvállalkozói kifogás, hogy a javaslatok alkalmazása rontana a kisebb méretű vállalkozások helyzetén, és nem értett egyet azzal a kifogással sem, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás 1950 forintról 8000 forintra történő emelése sújtaná ezeket a cégeket. Indoklásként kifejtette, hogy az eho megemelése fedezné részben a munkáltatói tb-járulékok csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. A két intézkedés együttes hatása igaz, hogy jelentősebb többletet hoz a minimálbér feletti keresetet biztosító foglalkoztatóknak, de nem ront a minimálbéres vállalkozások helyzetén sem. Elismerte, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol tendenciózusan csak minimálbéren jelentenek be foglalkoztatottakat, az eho emelése szinte elviheti a tb-járulék csökkentésének köszönhető többletforrásokat, de, mint mondta, ezzel csak azoknak a vállalkozásoknak a versenyelőnye csökkenne, amelyek eddig, bár többet fizettek a munkavállalóknak, csak minimálbéren jelentették be őket.
Az adójóváírást illetően hangsúlyozta: egyetértenek azzal, hogy azoknak, akik valóban csak a minimálbér összegét keresik, valamiféle kompenzációt kell nyújtani, ennek kidolgozása nem az adótanácsadók feladata. Hozzátette: az adójóváírás rossz hatékonysággal működik, nem fenntartható, ki kell szűrni az adórendszerből a hatékonyság javítása és a feketegazdaság elleni törekvések érdekében. Az adójóváírás eltörlésének éppen az a célja, hogy azokat adóztassa jobban, akik nem a jövedelmi viszonyaiknak megfelelően viselik a közterheket.
Kedvezményes kulcs is kell
Az áfa kulcs 23 százalékra történő megemelését a munkavállalók határozottan elutasították, mondván, hogy ez leginkább az alacsony keresetűeket sújtja. Oszkó Péter ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértői anyagban maguk is javasolták, hogy a 23 százalékos áfa kulcs mellett bizonyos termékeknél kedvezményes kulcsokat alkalmazzon Magyarország.
Végezetül a Pénzügyminisztériumnak arra a kritikájára, hogy a javaslatok megvalósítása jelentősen növelné az államháztartás hiányát, Oszkó Péter kijelentette: tudomásul kell végre venni, hogy a versenyképesség javításához csökkenteni kell a költségvetés kiadásait. Ennek kidolgozása azonban nem az adószakértők feladata. Hozzátette Oszkó Péter azt is, hogy a javaslatokat nem egy évre, hanem 2-4 éves megvalósítással tervezték.
A KPMG, a PricewaterhouseCoopers, az Ernst and Young és a Deloitte szakemberei által kidolgozott, a héten nyilvánosságra hozott javaslat szerint egyebek között 23 százalékra nőne az áfa kulcsa, 8000 forintra az eho, 15 milliós éves jövedelemig 20, azon felül 30 százalék lenne az szja, megszűnne a különadó és az önkormányzati reformmal egy időben az iparűzési adó. A javaslatot támogatja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?