Parlament előtt a gyes és a közfoglalkoztatás ügye

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken terjesztette az Országgyűlés elé az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatát, amely a gyes folyósítási idejét kettőről három évre állítja vissza, és 30 órában korlátozza a gyes mellett folytatható keresőtevékenység időtartamát.

A gyes három évre való visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik 2010. április 30. után, azaz a gyes folyósítási idejét két évben meghatározó törvény hatályba lépését követően és e jogszabály hatályba lépése előtt születtek.

Ikergyermekek esetében továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, míg a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekek esetében tízéves korig jár a gyes. Bevezetik az örökbefogadói gyes intézményét is.

A gyes folyósítási idejének visszaállításával összhangban a gyermeknevelési támogatást újra a legkisebb gyermek hároméves korától lehet majd igénybe venni.

Közfoglalkoztatás

A javaslat indoklása szerint a tartós munkanélküliek hatékonyabb foglalkoztatása érdekében - a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programban foglaltakkal összhangban - jövő január elsejétől átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, megszűnik annak jelenlegi három formája, és egységes közfoglalkoztatást vezetnek be. Az új típusú közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályokat a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok fogják tartalmazni, azonban a jogszabályi koherencia megteremtéséért módosulnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvénynek az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályai is.

A rendelkezésre állási támogatás helyébe a módosítással a bérpótló juttatás lép. Az általános szabályoktól eltérően a bérpótló juttatásra való jogosultság esetében nem kétévente, hanem évente történő felülvizsgálatot ír elő a javaslat, azaz évente meg kell vizsgálni, hogy a jogosult legalább 30 nap időtartamban folytatott-e keresőtevékenységet, illetve részt vett-e munkaerő-piaci programban, képzésben.

A bérpótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rát szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A bérpótló juttatás 2011. december 31-e után csak annak lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el.

Azért, hogy a jegyzők számára ne jelentsen aránytalan terhet a rát bérpótló juttatássá való átalakítása, a törvény előírja, hogy a rát-ra jogosultakra a bérpótló juttatás szabályait 2011. január 1-jétől határozat hozatala nélkül alkalmazni kell. A bérpótló juttatásról az aktív korúak ellátására való jogosultságnak, illetve az ellátás összegének soron következő felülvizsgálatakor kell határozatot hozni, amelynek végső határideje 2011. április 30.

A javaslattal kibővül a közfeladatot ellátó személyek köre az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó és szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével.

Az előterjesztés szól arról is, hogy a települési önkormányzatok bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségének - a bölcsőde működtetése mellett - családi napközi formájában is eleget tehet.

Az indítvány 2011-től az általános iskola 8. évfolyamán tanuló és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára is biztosítja az ingyenes gyermekétkeztetést.

Egy módosítás az óvodáztatási támogatást érinti, amelynek első alkalommal történő folyósításának nem három, hanem kéthavi rendszeres óvodába járást írnának elő.