Parlament előtt az új egészségügyi "salátatörvény", és a köznevelési törvény is

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kimondja: az egészségügyi régiót 2012. május elsejei hatálybalépéssel felváltja a térségi rendszer. Az egészségügyi térségekben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv az úgynevezett Térségi Egészségügyi Tanács lesz. Ennek feladata lesz a térségi egészségszervező központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területi egészségfejlesztési célok meghatározásához, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.

A javaslat értelmében az egyes egészségügyi térségekben úgynevezett térségi egészségfejlesztési programot kell kidolgozni. Ennek tartalmaznia kell egyebek között a térségben élő lakosság számának, korösszetételének, egészségi állapotának várható változását, az egészségügyi szolgáltatások igényének várható alakulását, a térségi egészségügyi szolgáltatók szakmai jellemzőit, fejlesztési terveit.

"A törvényjavaslat módosítja az egészségügyi rendszer működtetésében részt vevő szervezetek feladatait, megerősíti az állami szerepvállalást a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók kapacitás-módosításának, illetve az ellátási területek módosításának eljárásában, valamint a Semmelweis-tervben rögzített szakmai szempontok alapján újraszabályozza az ellátási területek kialakításának és módosításának szabályait" - olvasható az általános indoklásban.

Az egészségügyi szolgáltatók járóbeteg-szakellátási kapacitásait és az azokhoz tartozó ellátási területet 2012. november 30-ig kell megállapítani, az ez alapján keletkező szerződéseket az egészségbiztosítónak jövő év végéig meg kell kötnie.

A gyógyszerek támogatásában a jövőben számítani fog az úgynevezett beteg-együttműködés, amely a beteg egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak megfelelő viselkedését jelenti a gyógyszerszedés, táplálkozás és az életvitel területén.

A javaslat kimondja továbbá, hogy a gyógyszerész köteles tájékoztatni arról, ha a készítmény más referencia vagy annál kedvezőbb árú, vagy preferált referencia ársávba tartozó gyógyszerrel helyettesíthető, hacsak a vényen az orvos nem zárta ki a helyettesíthetőséget.

A betegszervezetekkel való kapcsolattartás fórumaként létrejön a Nemzeti Betegfórum, amelyet az adott betegségben szenvedőket képviselő társadalmi szervezetek alkotnak. A Nemzeti Betegfórum a miniszter részére javaslatot tesz, felkérésre véleményez, elemzést, értékelést készít, az adott betegséggel, betegségcsoporttal összefüggésben érdekképviseletet lát el, kapcsolatot tart az egészségügyi szakmai kollégium adott tagozatával, a társadalmi, érdekképviseleti szervezetekkel, az egyházakkal, valamint az alapítványokkal. Emellett a javaslat tartalmazza az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 2012. január elsejei kormányrendeletben történő létrehozásához szükséges törvényi alapok megteremtését is.

A törvénytervezet szerint létrehozzák az egészségügyi adatokat tartalmazó Betegségregisztert. A regiszterben "személyazonosításra alkalmatlan módon" egy kapcsolati kód fűzi majd össze az ellátott beteg, az egyes ellátási események, köztük a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelések adatait. A törvényjavaslat a praxisjog megújítására is kitér. Eszerint a kormány egyebek mellett felhatalmazást kap arra, hogy megállapítsa a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit, kijelölje a praxiskezelőt, a praxiskezelő által nyújtott kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat pedig rendeletben állapítsa meg.

A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket, közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat, kormányrendeletben meghatározottak szerint kamatmentes kölcsönt nyújt a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvosoknak. A praxiskezelő feladatait - kormányrendeletben meghatározottak szerint - az Országos Alapellátási Intézet látja majd el a törvénytervezet szerint.

A javaslattal módosítanák az egészségügyi dolgozók ügyeletére vonatkozó szabályozást is. Ez alapján a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozó számára a rendes munkaidő terhére heti 16 óra egészségügyi ügyeletet az egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is elrendelhet.

Mindezek mellett a javaslat arra is kitér, hogy nem csupán szülő nő, illetve a csecsemőt örökbe fogadni szándékozó nő lenne jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre, hanem amennyiben a szülő nő egészségi állapota miatt a gyermekét nem tudja gondozni, vagy meghal, akkor a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, a gyám, vagy az örökbefogadó férfi is.

A hatósági ellenőrzésben - a mintavétel mellé - bevezetnék az úgynevezett próbavásárlást. Ennek elsősorban nem a hagyományos forgalmazási csatornákon (nagykereskedelem, kiskereskedelem) keresztül történő értékesítésnél, hanem a multi-level marketinges, internetes, csomagküldő szolgálaton keresztüli forgalmazás esetében lenne jelentősége, de a hagyományos (bolti) kereskedés ellenőrzésében is segítséget nyújtana - áll a törvényjavaslat indoklásában.

Benyújtották az új nemzeti köznevelési törvényt az Országgyűlésnek

Benyújtotta szombaton a nemzeti erőforrás miniszter az új köznevelési törvényről szóló javaslatot az Országgyűlésnek, a 104 oldalas dokumentum többi között rögzíti, hogy a tanév végén legalább hatvannapos nyári szünetet kell biztosítani, a tankötelezettség 16 éves korig tart, és tartalmazza a pedagógus-életpályamodellben elérhető fokozatokat. A modell 2013. szeptember 1-én léphet életbe.

Az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentum rögzíti, hogy a köznevelés közszolgálat, az alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig és az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.

A javaslat alapján a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik évét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A változás 2014 szeptemberétől lépne életbe. Az óvodavezető a szülő kérelmére és a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete, családi körülményei ezt indokolják. Az óvodába járás kötelezettsége 5 éves korig családi napköziben is teljesíthető lenne. A tankötelezettség hatéves kortól 16 éves korig tartana, a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége pedig meghosszabbítható lenne legfeljebb huszonharmadik életévének betöltéséig. A tankötelezettség felső határa leszállításának legfőbb indoka, hogy a kötött iskolai rendszertől, a közismereti oktatástól elforduló, motiválatlan tanuló mielőbb átléphessen a munka világába - olvasható.

Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítaná, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania az államnak.

A tanuló tudásának értékelésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), gyenge (2), elégtelen (1) osztályzat adható, az eddigi elégségest váltja fel a gyenge minősítés. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az osztálylétszámok minimumát és maximumát is tartalmazza a javaslat, ez óvodában 13 és 25, alsó és felső tagozaton 14 és 27, gimnáziumban és szakközépiskolában 26 és 34, szakiskolában 16 és 28, a Híd program osztályaiban 8 és 15, a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályokban 7 és 13 lehet.

Az anyag szerint a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

A javaslat rögzíti az egyes iskolatípusokat, működésük feltételeit. A köznevelési intézményrendszer alapvetően nem változik a korábbi törvényi rendelkezésekben foglaltakhoz képest. Az indítvány tartalmazza a szülők, a pedagógusok kötelességét és jogait, a pedagógiai szolgáltatásokat, programokat, és részletesen kitér a köznevelési Híd programokra is, amelyek segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.

Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A dokumentum szerint az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörrel, vagy versenyszerű sporttal kiváltható. Új elemként a jövőben az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása lenne.

Érettségi vizsgát a tanulóknak öt tantárgyból kellene tenniük, ezek a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom - és egy kötelezően választandó vizsgatárgy, valamint a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. A javaslat kitér arra, hogy az iskolák a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok kapcsolatainak kialakításáról és erősítéséről, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a kilenc-tizenegyedik évfolyamok valamelyikén határon túli kirándulásokat szerveznek.

A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által a törvényben meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el.

A pedagógusok a gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár fokozatokat érheti el, a javaslat melléklete tartalmazza az egyes fizetési kategóriákat is.