kapubanner for mobile

1 év tapasztalatai az idegenrendészeti törvénnyel: a relokációs szakember szemével- Cziczárdi Györgyit kérdeztük.

2024. januárban lépett életbe az új idegenrendészeti törvény, amely új engedélytípusokat, új keretrendszert teremtett a külföldiek foglalkoztatásában. 2025 újabb változásokat hozott, tovább szigorodtak a szabályok elsősorban a foglalkoztatási célú engedélyeket érintően, és a kiadható engedélyek számának korlátozásával. Milyen változásokat hozott az egy éve alapvetően módosított törvény? Mik a pozitív tapasztalatok és mik a kihívások? Hogyan látja mindezt Cziczárdi Györgyi, az Expat-Center ügyvezetője, relokációs szakértő, akinek több mint egy évtizedes tapasztalata van a külföldi munkavállalók magyarországi integrációjában.

Cziczárdi Györgyi, Expat-Center-

A szakmai szemlélet: szükség volt a szigorúbb törvényre

A szakember úgy véli, hogy az új keretrendszer, bár bonyolult és szigorú, elengedhetetlen volt a munkaerőpiac dinamikájához való alkalmazkodás érdekében.

„A korábban érvényben lévő Harm. törvény felett már eljárt az idő, így valóban változtatni kellett a kereteken, szigorítani az ellenőrzésen, ahogy ez más európai országokban is megtörtént. Mostanra a munkaerőpiac helyzete és igényei is megváltoztak, ami szintén időszerűvé tette a jogi háttér megváltoztatását is”. – emelte ki az Expat-Center ügyvezetője.

Magyar Kártya – STEM diploma

Cziczárdi Györgyi szerint pozitív lépés volt például a Magyar Kártya bevezetése a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics ) diplomások bevonzására, hiszen a mérnöki és technológiai területeken évek óta komoly hiány van Magyarországon.

Ez a típusú engedély azon munkavállalók számára elérhető, akik megfelelnek a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott képesítési előírásoknak. A három évre szóló engedély és a hosszabbíthatóság azt biztosítja, hogy a legkeresettebb szakemberek Magyarországon maradhassanak és hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez.

Társadalmi együttélés – kulturális vizsga

A relokációs szakember a kulturális beilleszkedési vizsgát is pozitívumként említi meg hosszabb távú magyarországi tartózkodás esetén. „Segíti a külföldiek közösségbe való integrációját, ha ismerik az itteni szokásokat, kulturális kereteket és különbségeket. A vizsga azt hivatott biztosítani, hogy a külföldiek tisztában legyenek a magyar társadalom értékeivel, hagyományaival és jogszabályaival.”- mondta el.

Az már egy másik kérdés, hogy a vizsga magyar nyelven letétele nem kis kihívást jelenthet a jelentkezőknek. A Magyar Kulturális Ismereti vizsga, a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kérelem esetén vizsgálja, hogy a jelölt teljesíti-e a társadalmi együttélés feltételeit. A vizsga magyar nyelven, írásban zajlik, 12 kérdés kifejtésével, amit 60 percben kell teljesíteni. Ha valaki háromszor sikertelenül veselkedik neki a megmérettetésnek, akkor ennél többször nem próbálkozhat, így elveszíti esélyét a hosszabb távú tartózkodásra Magyarországon.

Kihívások és finomhangolás szükségessége

Cziczárdi Györgyi kiemelte az idegenrendészettel foglalkozó hivatalok munkatársinak segítőkészségét is, akik az jogszabályváltozásokkal teli időszakban, és az új szabályokhoz történő alkalmazkodásban, a bizonytalanságok leküzdésében segítik az érintetteket és a munkáltatókat is. 

Ugyanakkor a szakértő az új szabályozásban rejlő kihívásokat is megemlíti, amelyek finomhangolása elengedhetetlen lenne a gyakorlati alkalmazásban, „segítené a szakmát és a munkaerőpiac szereplőit egyaránt”.

Az egyik ilyen például a harmadik országbeli, Magyarországon végzett STEM diplomások megítélése jelenti. Cziczárdi Györgyi rámutat, hogy míg a diplomát itthon szerezték, azt a törvény nem ismeri el olyan szinten, mint a külföldi diplomát. Ez jelentős problémát okoz a munkaerőpiacon, mivel a fiatal szakemberek nem tudnak gyorsan elhelyezkedni a keresett területeken.

„Ez éppen azt nehezíti meg, hogy Magyarországon a hiányszakmákban tudjanak elhelyezkedni olyanok, akik egyébként már jó eséllyel beilleszkedtek az itteni környezetbe, hiszen itt éltek és tanultak évekig.”- 

A relokációs szakértő szerint a munkaerőhiányos helyzetben az is segítség lenne a munkáltatóknak, ha a magasan képzett szakemberek számára létrehozott EU Kék Kártya - amely alapvetően felsőfokú végzettséget kíván, ugyanakkor IT szakemberek esetén meghatározott idejű tapasztalat bizonyításával is igényelhető – néhány más szakmában is igényelhető lenne meghatározott idejű, például 5 év, tapasztalattal.  

Az Expat-Center ügyvezetője megemlítette még, hogy az új törvény leginkább olyan, egyébként a munkaerőpiac szempontjából fontos szakemberekre van leginkább negatív hatással, mint például a pénzügyi és marketing szakemberek , a tanárok, vagy például a Magyarországon egészségügyi felsőoktatásban végzettek. Ők azok, akik noha felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, a külföldi STEM diploma hiányában, illetve a havi munkabérük alapján csak a Foglalkoztatási célú engedélyre jogosultak, ami tulajdonképpen ugyanazokkal a korlátozásokkal jár mint a gyári munkásokra vonatkozó Vendégmunkás célú engedély. -Azaz családtagjaikat nem hozhatják magukkal és a 2+1 éves időtartam lejártával el kell hagyniuk az országot

Továbbá, a munkáltatók számára is komoly kihívás, hogy a munkaviszony megszűnése illetve a munkavállalók elbocsátása után azoknak, illetve családtagjaiknak el kell hagyniuk Magyarországot, amelyet a munkáltatónak kell biztosítania. Cziczárdi Györgyi úgy véli, a legtöbb munkáltató nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és eszközökkel, amelyek biztosítani tudnák ezt a fajta felelősséget, ami a cégek számára nemcsak pénzügyi, hanem operatív nehézségeket is okoz.

A jövőbeli kilátások

Magyarországon ma már egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy ne foglalkoztasson külföldieket, hangsúlyozta Cziczárdi Györgyi. Éppen ezért a cégek számára kulcsfontosságú a törvényekhez való alkalmazkodás, miközben remélik, hogy a szabályozás a gyakorlati tapasztalatok nyomán változik majd , jobban alkalmazkodva a valós piaci igényekhez.

  • 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
14. havi fizetés és stabil élet: ezekre a magyar szakemberekre vadászik Ausztria

Elfogytak az osztrák IT-szakemberek, Ausztria pedig már a régióban keres megoldást. A súlyos munkaerőhiány miatt egyre több cég vadászik magyar... Teljes cikk

Gyors, egyszerűen elérhető munkaerő: szerb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon

Nemzeti kártyával foglalkoztathatók, kulturálisan és földrajzilag is közel vannak. Így könnyebb a beillesztés és a beilleszkedés, alacsonyabb a... Teljes cikk

Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba

Megtorpant a munkavállalási célú bevándorlás a fejlett országokba: az OECD szerint 2024-ben 21 százalékkal kevesebb külföldi dolgozó érkezett,... Teljes cikk