1 év tapasztalatai az idegenrendészeti törvénnyel: a relokációs szakember szemével- Cziczárdi Györgyit kérdeztük.
2024. januárban lépett életbe az új idegenrendészeti törvény, amely új engedélytípusokat, új keretrendszert teremtett a külföldiek foglalkoztatásában. 2025 újabb változásokat hozott, tovább szigorodtak a szabályok elsősorban a foglalkoztatási célú engedélyeket érintően, és a kiadható engedélyek számának korlátozásával. Milyen változásokat hozott az egy éve alapvetően módosított törvény? Mik a pozitív tapasztalatok és mik a kihívások? Hogyan látja mindezt Cziczárdi Györgyi, az Expat-Center ügyvezetője, relokációs szakértő, akinek több mint egy évtizedes tapasztalata van a külföldi munkavállalók magyarországi integrációjában.
A szakmai szemlélet: szükség volt a szigorúbb törvényre
A szakember úgy véli, hogy az új keretrendszer, bár bonyolult és szigorú, elengedhetetlen volt a munkaerőpiac dinamikájához való alkalmazkodás érdekében.
„A korábban érvényben lévő Harm. törvény felett már eljárt az idő, így valóban változtatni kellett a kereteken, szigorítani az ellenőrzésen, ahogy ez más európai országokban is megtörtént. Mostanra a munkaerőpiac helyzete és igényei is megváltoztak, ami szintén időszerűvé tette a jogi háttér megváltoztatását is”. – emelte ki az Expat-Center ügyvezetője.
Magyar Kártya – STEM diploma
Cziczárdi Györgyi szerint pozitív lépés volt például a Magyar Kártya bevezetése a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics ) diplomások bevonzására, hiszen a mérnöki és technológiai területeken évek óta komoly hiány van Magyarországon.
Ez a típusú engedély azon munkavállalók számára elérhető, akik megfelelnek a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott képesítési előírásoknak. A három évre szóló engedély és a hosszabbíthatóság azt biztosítja, hogy a legkeresettebb szakemberek Magyarországon maradhassanak és hozzájáruljanak a gazdaság fejlődéséhez.
Társadalmi együttélés – kulturális vizsga
A relokációs szakember a kulturális beilleszkedési vizsgát is pozitívumként említi meg hosszabb távú magyarországi tartózkodás esetén. „Segíti a külföldiek közösségbe való integrációját, ha ismerik az itteni szokásokat, kulturális kereteket és különbségeket. A vizsga azt hivatott biztosítani, hogy a külföldiek tisztában legyenek a magyar társadalom értékeivel, hagyományaival és jogszabályaival.”- mondta el.
Az már egy másik kérdés, hogy a vizsga magyar nyelven letétele nem kis kihívást jelenthet a jelentkezőknek. A Magyar Kulturális Ismereti vizsga, a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kérelem esetén vizsgálja, hogy a jelölt teljesíti-e a társadalmi együttélés feltételeit. A vizsga magyar nyelven, írásban zajlik, 12 kérdés kifejtésével, amit 60 percben kell teljesíteni. Ha valaki háromszor sikertelenül veselkedik neki a megmérettetésnek, akkor ennél többször nem próbálkozhat, így elveszíti esélyét a hosszabb távú tartózkodásra Magyarországon.
Kihívások és finomhangolás szükségessége
Cziczárdi Györgyi kiemelte az idegenrendészettel foglalkozó hivatalok munkatársinak segítőkészségét is, akik az jogszabályváltozásokkal teli időszakban, és az új szabályokhoz történő alkalmazkodásban, a bizonytalanságok leküzdésében segítik az érintetteket és a munkáltatókat is.
Ugyanakkor a szakértő az új szabályozásban rejlő kihívásokat is megemlíti, amelyek finomhangolása elengedhetetlen lenne a gyakorlati alkalmazásban, „segítené a szakmát és a munkaerőpiac szereplőit egyaránt”.
Az egyik ilyen például a harmadik országbeli, Magyarországon végzett STEM diplomások megítélése jelenti. Cziczárdi Györgyi rámutat, hogy míg a diplomát itthon szerezték, azt a törvény nem ismeri el olyan szinten, mint a külföldi diplomát. Ez jelentős problémát okoz a munkaerőpiacon, mivel a fiatal szakemberek nem tudnak gyorsan elhelyezkedni a keresett területeken.
„Ez éppen azt nehezíti meg, hogy Magyarországon a hiányszakmákban tudjanak elhelyezkedni olyanok, akik egyébként már jó eséllyel beilleszkedtek az itteni környezetbe, hiszen itt éltek és tanultak évekig.”-
A relokációs szakértő szerint a munkaerőhiányos helyzetben az is segítség lenne a munkáltatóknak, ha a magasan képzett szakemberek számára létrehozott EU Kék Kártya - amely alapvetően felsőfokú végzettséget kíván, ugyanakkor IT szakemberek esetén meghatározott idejű tapasztalat bizonyításával is igényelhető – néhány más szakmában is igényelhető lenne meghatározott idejű, például 5 év, tapasztalattal.
Az Expat-Center ügyvezetője megemlítette még, hogy az új törvény leginkább olyan, egyébként a munkaerőpiac szempontjából fontos szakemberekre van leginkább negatív hatással, mint például a pénzügyi és marketing szakemberek , a tanárok, vagy például a Magyarországon egészségügyi felsőoktatásban végzettek. Ők azok, akik noha felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, a külföldi STEM diploma hiányában, illetve a havi munkabérük alapján csak a Foglalkoztatási célú engedélyre jogosultak, ami tulajdonképpen ugyanazokkal a korlátozásokkal jár mint a gyári munkásokra vonatkozó Vendégmunkás célú engedély. -Azaz családtagjaikat nem hozhatják magukkal és a 2+1 éves időtartam lejártával el kell hagyniuk az országot
Továbbá, a munkáltatók számára is komoly kihívás, hogy a munkaviszony megszűnése illetve a munkavállalók elbocsátása után azoknak, illetve családtagjaiknak el kell hagyniuk Magyarországot, amelyet a munkáltatónak kell biztosítania. Cziczárdi Györgyi úgy véli, a legtöbb munkáltató nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és eszközökkel, amelyek biztosítani tudnák ezt a fajta felelősséget, ami a cégek számára nemcsak pénzügyi, hanem operatív nehézségeket is okoz.
A jövőbeli kilátások
Magyarországon ma már egyre kevesebb cég engedheti meg magának, hogy ne foglalkoztasson külföldieket, hangsúlyozta Cziczárdi Györgyi. Éppen ezért a cégek számára kulcsfontosságú a törvényekhez való alkalmazkodás, miközben remélik, hogy a szabályozás a gyakorlati tapasztalatok nyomán változik majd , jobban alkalmazkodva a valós piaci igényekhez.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Szentendre lett a legideálisabb település Budapest környékén a hibrid munkavégzéshez egy friss Ingázóváros Index szerint. A rangsorban olyan... Teljes cikk
A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának költségei számos tényezőtől függenek, de mik ezek a tényezők? Vannak-e rejtett költségek, amikkel... Teljes cikk
- Törvénybe írják a heti két nap home office-t – sok dolgozó élete változhat meg 3 hete
- Ők segítik a külföldi költözést: itt a legnagyobb relokációs cégek listája 3 hete
- Miért bukik el a "világlátott" vezető a magyar valóságban? 1 hónapja
- Egy apró hiba, milliós bírság - ezekre figyelj külföldi munkavállaló alkalmazásakor 2 hónapja
- Meglepő álláshirdetések, valódi történetek – a CIB Bank válasza a munkaerőpiaci kihívásokra 4 hónapja
- Emelkedik a 2026-os EU Kék Kártya bérminimum – mit jelent ez a munkáltatóknak? 5 hónapja
- Munkahelyi balesetek jogi kezelése a HR szemszögéből 5 hónapja
- "Ez már modern rabszolgaság" - általános sztrájk a 13 órás munkanap ellen 6 hónapja
- Külföldi kollégák felvétele egyszerűbben, gyorsabban, biztonságosabban 6 hónapja
- Embertelen leépítés a magánkórházban: a dolgozók tíz százalékát elküldték 7 hónapja
- Call Center Agent 7 hónapja

Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben