Külföldi munkavállalók bejelentése - változó szabályok, fontos tudnivalók
Magyarországon egyre több vállalat foglalkoztat külföldi munkaerőt, azonban a bejelentési és engedélyezési folyamat összetett és szigorúan szabályozott. Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy külföldi munkavállaló jogszerűen dolgozhasson hazánkban? Mennyi időt vesz igénybe az engedélyek beszerzése, és milyen adózási kötelezettségekkel kell számolni? Nyikosné Kovács Melinda, a Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetője segít eligazodni a jogszabályi háttérben, a 2025-től érvényes változásokban, valamint a munkáltatókat érintő legfontosabb bejelentési kötelezettségekben.
Külföldi munkavállalók bejelentése
Külföldi munkavállaló érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedélyben meghatározott időtartamban dolgozhat Magyarországon. A tartózkodási engedélyt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál (OIF) kell megkérni a munkavállaló részére. A kérelemhez csatolni kell többek között a munkavállaló adatain kívül az útlevél másolatát, igazolványképet, valamint a magyarországi tartózkodás alatt a szálláshely bejelentéshez szükséges dokumentumokat és ki kell fizetni az eljárási illetéket. A kérelem pozitív elbírása után lehet megkezdeni a munkavállaló foglalkoztatását. Amennyiben vízumköteles országból tervezzük a foglalkoztatást, úgy a vízum átvétele után utazhat be a leendő munkavállaló, majd a beutazást követően kezdhető meg a foglalkoztatás.
A külföldi dolgozók be és ki jelentése ugyanúgy történik, mint a magyar munkavállalóké, viszont ezen kívül még az Idegenrendészet felé is van be és kijelentési kötelezettsége a munkáltatónak. További bejelentési kötelezettség, hogy a szálláshely változását, valamint egy esetleges munkakör változást is mindig be kell jelenteni az OIF részére.
Harmadik országbeli munkavállalók maximális létszáma 2025-től
2025-től jelentősen csökkent a kiadható engedélyek száma a foglalkoztatási célú és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek tekintetében. Az NGM rendelet alapján legfeljebb 35.000 új engedély adható ki, míg 2024-ben ez a szám 65.000 volt.
A külföldi munkavállalók határozott időre kaphatnak tartózkodási engedélyt Magyarországra. A vendégmunkások esetében az első engedély maximum 2 évre szól, mely további 1 évvel hosszabbítható, míg Nemzeti kártyával első alkalommal 2 évre kap engedélyt a munkavállaló, majd alkalmanként 3 évvel hosszabbítható.
Fontos kiemelni, hogy a jogviszony megszűnését követően legkésőbb a 6. napon a munkavállalónak el kell hagynia Magyarország területét.
Egy új munkavállaló kiválasztása és munkába léptetése a vendégmunkások esetében kb. 3-8 hét. Az átfutási idő függ a kiválasztási folyamat bonyolultságán, az Idegenrendészeti ügyintézés gyorsaságán, valamint a repülőjegy foglalhatóságán is.
A vendégmunkások foglalkoztatásának törvényi háttere
A külföldi munkavállalók foglalkoztatását szigorú szabályok rögzítik 2025-ben Magyarországon. A 2024. XC. törvény alapján lehet ma külföldi munkavállalókat foglalkoztatni.
Első körben a munkáltatónak a magyar munkaerőpiacon kell magyar munkavállalókat keresni egy úgynevezett könnyített közvetítési eljárás kereten belül, és ennek sikertelensége esetén lehet vendégmunkásokat foglalkoztatni. Jelenleg Grúziából, Örményországból és Fülöp-szigetekről lehet vendégmunkás és foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel új munkavállalókat hozni hazánkba.
A magyar munkaerőpiacon többségével Nemzeti kártyával, Vendégmunkás tartózkodási engedéllyel és Foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel dolgoznak külföldiek. Vendégmunkásokat kizárólag a minősített munkaerő-kölcsönzők és a kiemelt foglalkoztatók tudnak alkalmazni.
Adózási kötelezettségek a külföldi dolgozók után
A külföldi munkavállalókra is ugyan azok az adózási szabályok vonatkoznak, mint a magyarokra. A bruttó bérből szja-t és társadalombiztosítási járulékot kell vonni a munkáltatónak. 2025. januártól adókedvezményre a magyar munkavállalókon kívül kizárólag csak az EGT államok és Magyarországgal határos nem EGT államok (Ukrajna és Szerbia) állampolgárai vehetnek igénybe adókedvezményeket.
Nyitókép Freepik
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) legfrissebb elemzése szerint stabilizálódni látszik a kereskedelmi szektor foglalkoztatási helyzete. Teljes cikk
Megnéztük a munkaerő-kölcsönzésben, -közvetítésben, fejvadászatban, toborzási rendezvényszervezésben és az álláshirdetési piacon meghatározó... Teljes cikk
A magyar munkavállalók egyre nyitottabbak a lakóhelyváltásra, ha munkáról van szó. Míg 2022-ben a mobilitási hajlandóság elérte az 54%-ot –... Teljes cikk
- Meglepő eredmény: az ukrán menekültek több adót fizetnek, mint amennyi segélyt kapnak 1 hete
- Óriási szakemberhiány Németországban: itt a hiányszakmák friss listája 1 hete
- A fiatalok kétharmada arra számít, hogy nőni fog a fizetése 2 hete
- Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba 2 hete
- Ismét keresik az Év Fiatal Vállalkozóját 2 hete
- Hogyan kerülhetnek le a bejelentés nélkül foglalkoztatók a NAV listájáról? 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 3 hete
- Megúszható a szégyenlista? A NAV engedékenyebb lett a feketefoglalkoztatókkal 3 hete
- Czomba Sándor elárulta, mikorra várható a 14. havi nyugdíj bevezetése 3 hete
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 3 hete


Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?