A színlelt szerződések tömeges elterjedése komoly bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Évek óta napirenden van a jogellenes helyzet felszámolásának a kérdése, a szankciókat elodázó moratórium pénteken azonban végérvényesen lejár.
A színlelt szerződések tömeges elterjedése komoly bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Évek óta napirenden van a jogellenes helyzet felszámolásának a kérdése, a szankciókat elodázó moratórium pénteken azonban végérvényesen lejár. 1/2. oldalElőször 2003-ban próbálták munkaviszonyba terelni a kényszervállalkozásokat. A közterhek kikerülésére irányuló gyakorlat megszüntetése volt a cél. A színlelt megbízási szerződések azon túl, hogy jelentős bevételkiesést okoznak a költségvetésnek, a munkavállalók számára is hátrányosak, hiszen az ilyen foglalkoztatás esetén nem érvényesülnek a munkajogi garanciák sem.A megváltozott jogi szabályozás felháborodást váltott ki mind a vállalkozások, mind a tipikusan szerződéses formában dolgoztató munkáltatók körében, ezért 2003-ban azonnal fél év haladékot kaptak a szerződések átminősítésére az érintettek. Az első féléves határidő lejárta után háromszor hosszabbították meg a moratórium időtartamát, amely 2006. június 30-án végérvényesen lejár. Az adóhatóság már most szigorú ellenőrzésekre készül. Éppen ezért a közelmúltban több alkalommal is tájékoztatták a közvéleményt a büntetések elkerülésének a lehetőségeiről. A múlt héten tartott sajtótájékoztató írásos összefoglalója szerint leggyakrabban egyéni vállalkozókkal kötnek a színlelt szerződéseket a cégek, de nem ritka az sem, hogy egy másik társaság a megbízott, és ennek a társaságnak a személyesen közreműködő tagja (jellemzően a bt. beltagja) a foglalkoztatott. Vannak nem egyéni vállalkozóként, megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak is, ezek száma azonban az előzőekhez képest jóval alacsonyabb.A szerződések megítélése kapcsán az alábbiakban részletezett minősítő jegyeket veszik figyelembe az adóellenőrök. Önmagában azonban egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni. Ezt követően a tényállás teljessége alapján lehet megállapítani a munkavégzésre irányuló szerződés típusát - mutat rá az APEH.Elsődleges minősítő jegyekMásodlagos minősítő jegyekA tevékenység jellege Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jogMunkakörként történő feladat-meghatározásA munkavégzés időtartamának, a munkaidőbeosztásnak a meghatározásaSzemélyes munkavégzési kötelezettségA munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részérőlA munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak a felhasználásaA munkavállaló rendelkezésre állásaA biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a biztosításaAlá-fölérendeltségi viszonyÍrásbeliségA színlelt szerződések ellenőrzéséhez közérdekű bejelentések, a munkaügyi felügyelőségek jelzése, vagy más adózónál folytatott vizsgálat alapján szerez információkat az APEH. Árulkodó jel lehet, ha a társaság a bevételeihez viszonyítottan alacsony bérjellegű kifizetéseket számol el. Előfordult ugyanakkor az is, hogy a foglalkoztató elleni munkaügyi per kapcsán értesítették az adóhatóságot. Nem kizárt ugyanakkor az sem, hogy egyéb ellenőrzés során "találnak rá" a revizorok a színlelt szerződésekre.