Pénzt kérnek az egyetemek a választható tárgyakért
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA hallgatóktól az egyetemek plusz pénzeket kérhetnek, ha a végzettséghez szükséges, jogszabályban rögzített kreditértéket tíz százalékkal meghaladó kreditszámú tárgyat vesznek fel - közölte Rádli Katalin, a tárca felsőoktatási főosztályvezető-helyettese.
A Magyar Nemzet pénteken arról írt: akár 100-120 ezer forintot is kérhetnek a diákoktól az egyetemek azért, mert a hallgató több vizsgát teljesített, mint amennyi elő van írva; ha a fiatalok nem fizetik ki a szorgalmukért kirótt sarcot, nem kapják meg a diplomájukat. Több hallgató megkeresése alapján a napilap arról ír, hogy a záróvizsgák előtt hatalmas összeg megfizetésére kötelezi őket az egyetem. A diákokat arra hivatkozva sarcolják meg, mert túl sok tantárgyból tettek sikeres vizsgát.
A főosztályvezető-helyettes elmondta, ha erre a tíz százalékos túllépési lehetőségre nem figyelnek a hallgatók, s ennél magasabb kreditszámban vesznek fel tárgyakat, számítaniuk kell arra, hogy a felsőoktatási törvény értelmében kérnek tőlük plusz hozzájárulást a felsőoktatási intézmények. Ez előfordulhat, hogy záróvizsga előtt derül ki a hallgató számára. Rádli Katalin ugyanakkor a képzési és tanulmányi idő szétválasztására hívta fel a figyelmet.
A képzési idő például a tanítóknál négy év, s 240 kredit, míg az agrármérnököknél, főiskolai képzésben 3 és fél év, azaz 180 plusz 30 kredit. Ha egy hallgató felvételt nyert egy képzésre, akkor az előírt időn két félévvel "csúszhat tovább".
A jogszabály azt is rögzíti még, hogy kétszer kell biztosítani az ingyenes vizsgázás lehetőségét, azaz kétszer bukhat meg a diák, s ezt követően kell neki eljárási díjat fizetnie - mondta el a tárca illetékese.
A főosztályvezető-helyettes elmondta, ha erre a tíz százalékos túllépési lehetőségre nem figyelnek a hallgatók, s ennél magasabb kreditszámban vesznek fel tárgyakat, számítaniuk kell arra, hogy a felsőoktatási törvény értelmében kérnek tőlük plusz hozzájárulást a felsőoktatási intézmények. Ez előfordulhat, hogy záróvizsga előtt derül ki a hallgató számára. Rádli Katalin ugyanakkor a képzési és tanulmányi idő szétválasztására hívta fel a figyelmet.
A képzési idő például a tanítóknál négy év, s 240 kredit, míg az agrármérnököknél, főiskolai képzésben 3 és fél év, azaz 180 plusz 30 kredit. Ha egy hallgató felvételt nyert egy képzésre, akkor az előírt időn két félévvel "csúszhat tovább".
A jogszabály azt is rögzíti még, hogy kétszer kell biztosítani az ingyenes vizsgázás lehetőségét, azaz kétszer bukhat meg a diák, s ezt követően kell neki eljárási díjat fizetnie - mondta el a tárca illetékese.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?