Rejtettebb formában jelentkezik a munkahelyi diszkrimináció

A diszkrimináció elleni küzdelem jelentős sikerei ellenére a jelenség továbbra is megfigyelhető a munkaerő-piacon és a munkahelyeken, "tekintet nélkül arra, hogy szegény vagy gazdag-e az adott ország, vagy hogy milyen a politikai rendszere" - mondta a jelentés szerzője, Manuela Tomei.

Miközben sikerként könyvelhető el, hogy a világon egyre több nő lép be a munkaerő-piacra, a nőkkel szembeni diszkrimináció példájaként kiemelte az "üvegplafon" jelenséget (a női munkavállalók megakadályozását abban, hogy vezető pozíciókat töltsenek be), amely miatt a nők "elenyésző kisebbsége" jut vezető gazdasági illetve politikai posztra, képviselői megbízatáshoz. Míg például az Egyesült Államokban 40 százalék az ilyen posztot betöltők hányada, a Közel-Keleten 11 százalék, Indiában vagy Dél-Amerikában még ennél is kevesebb.

A jelentésben szereplő 2004-es adatok szerint Ázsiában a fizikai dolgozók között a nők 30 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, de egyes európai országokban - többek között Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Nagy-Britanniában és Magyarországon - is a fizikai dolgozó nők a férfiak fizetésének átlagosan kevesebb, mint 80 százalékát kapják.

A megkülönböztetés egy másik formájaként említette azt is, ha - a sok országban élő törvényi tiltás ellenére - a munkaadók gyermekvállalási terveikről kérdezik a nőket.

A "jó megjelenés" feltételként szabása faji vagy etnikai alapú megkülönböztetésre teremthet lehetőséget - folytatta a kutató. "A kifejezésen általában a világos bőrszínt vagy a magas termetet értik, ezzel pedig kizárnak az alkalmazásból bizonyos faji csoportokat".

A melegek és leszbikusok hátrányos megkülönbözetésének elítélése csak az utóbbi időben nyert teret, és a világ 75 országában ma is büntetendő a homoszexualitás, van, ahol halálbüntetéssel sújtják - folytatta. Aggasztó gyakorlatként említette azt is, hogy egyes munkaadók AIDS-tesztet vagy a leukémia illetve más genetikai eredetű betegség kialakulásának lehetőségére irányuló vizsgálatot végeznek az állásra jelentkezőknél, néha azok tudta nélkül.

A kormányokat, munkavállalói és munkáltató szervezeteket tömörítő ILO jelentős lépésként értékeli a munkahelyi megkülönböztetés közel univerzális tilalmát a munkavállalói jogok terén. A szervezet 1951-ben született, a férfiak és a nők egyenlő díjazásáról szóló jegyzőkönyvét, amely a maga korában úttörő volt, mára már 163 tagállam írta alá. Egy másik jelentős ILO-jegyzőkönyv a bármiféle munkahelyi megkülönböztetés tilalmáról 1958-ban született, ehhez többek között Szingapúr és Thaiföld nem csatlakozott. A fejlett országok között az Egyesült Államok az egyetlen, amely e két egyezmény közül egyiknek sem részese.