Rekordszámú tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly az Európai Unióban EU-n kívüli állampolgároknak

Az engedélyek mintegy 33 százalékát továbbra is munkavállalási célból kérték; ez több mint 1,3 millió kérelmezőt érintett.

A második leggyakoribb hivatkozás a családi ok volt, amellyel a kérelmezők 26,4 százaléka, azaz mintegy 980 ezer ember indokolta folyamodványát.

Míg a munkavállalás céljából kiadott engedélyek között az előző évhez képest kisebb visszaesés volt tapasztalható, a családi okok miatti kérelmezések 2023-ban több mint hat százalékkal nőttek.

A tanulmányi célokból kiadott tartózkodási engedélyek tavaly mintegy 14 százalékot tettek ki - ez körülbelül 534 ezer embert érintett -; ez az arány tavalyelőtt 13,5 százalék volt, így ez nőtt egy év alatt a legtöbbet.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbb tartózkodási engedélyt ukrán állampolgárok kapták, mintegy 307 ezren, őket a fehéroroszok - több mint 281 ezren -, majd az indiaiak - több mint 200 ezren - követik.

Legnagyobb arányban az ukránok kértek tartózkodási engedélyt munkavégzés céljából, 71 százalékuk.

A nemzetközi védelemért folyamodók több mint 77 százaléka szíriai, 85 százaléka afganisztáni volt. A családi okok a marokkói (mintegy több mint 50 százalék) és az orosz (39,4 százalék) állampolgárok esetében tették ki az engedélyek legnagyobb részét.

A tanulmányi okokra hivatkozók között a legtöbb, mintegy 37 százalék kínai állampolgár volt.