Súlyos probléma hazánkban a romák diszkriminációja

A 2011-re vonatkozó, az emberi jogok érvényesülését összegző jelentéséről szólva Jeney Orsolya magyarországi igazgató elmondta: jelentősen nőtt a társadalom elégedetlensége, hiszen néhány hetente követték egymást a nagy tömegeket megmozgató tiltakozások. Szerinte ezeket általában olyan jogszabályi vagy intézményi változások váltották ki, amelyek leértékelték az emberi jogokat.

Hozzátette: tavaly kirívó jogsértéseket nem, inkább rendszerszintű problémákat állapítottak meg, amelyekről nem tudható, milyen visszaélésekre adnak lehetőséget a jövőben.

Jeney Orsolya ezek között említette az új médiaszabályozást, amely a jelentés szerint aránytalanul és indokolatlanul korlátozhatja a szabad szólás és véleménynyilvánítás jogát. Mint mondta, a sok nemzetközi bírálat és az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata által a szabályozás már változott, és jelenleg is változóban van, a módosításokat fontosnak nevezte, de nem elegendőnek. Úgy vélte: a jogszabályok által erősödött az öncenzúra légköre Magyarországon.

A vallásszabadság egyértelműen korlátozódott tavaly az egyházügyi törvény által - mondta Jeney Orsolya -, mivel, fűzte hozzá, a politikai pártok képviselőinek kezébe adta annak eldöntését, mely szervezet minősül egyháznak.

Az igazgató Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a romák diszkriminációját, kitérve a gyöngyöspatai eseményekre, valamint arra, hogy tavaly megkezdődött a romák elleni, néhány évvel ezelőtti támadássorozat gyanúsítottjai elleni per.

Előbbivel kapcsolatban kifogásolta, hogy a rendőrség nem lépett fel elég hatékonyan annak érdekében, hogy megállítsa a roma lakosságot félelemben tartó, önjelölt polgárőrcsoportot. Szerinte az ezzel kapcsolatban felállított parlamenti bizottság is inkább arra koncentrált, hogy ki keltette rossz hírét az országnak hamis információk terjesztésével.

Az idén januárban életbe lépett új alaptörvénnyel kapcsolatban is megfogalmazta aggályait a szervezet. A magyarországi igazgató az emberi jogok érvényesülésénél visszalépésnek tartotta, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve védi a jogszabály, szerinte ez kiszámíthatatlan jogalkalmazást vonhat maga után.

Üzenetértékűnek tekintette, hogy az alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmát érintő passzusaiból kimaradt a szexuális irányultság védelme. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: idén februárban a rendőrség - tavalyhoz hasonlóan - ismét megtiltotta a meleg méltóság menetének megtartását, amelyet azonban a bíróság felülbírált, így sor kerülhet a felvonulásra.

A tájékoztatón részt vett Bálint Csaba újságíró is, akit a tavalyi Budapest Pride során többen melegnek hittek, és megtámadtak. Az újságíró beszámolt a gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos rendőrségi eljárás nehézségeiről és arról is: bár a tetteseket nem kutatták fel, ezt nem a rendőrség rosszindulatával magyarázza, hanem a hatóság működésének problémáival.

A magyarországi igazgató a lakhatási jogoknál példátlannak nevezte, hogy "büntethetővé vált a hajléktalanság". Szerinte az állam, megtagadva felelősségét e rendszerszintű problémával kapcsolatban rendészeti eszközökkel nyúlt egy olyan kérdéshez, amelyet társadalmilag kellett volna kezelnie.

Azzal kapcsolatban, hogy romlott-e a helyzet az emberi jogok tekintetében egy év alatt, Jeney Orsolya azt felelte: erre nem lehet egyértelmű választ adni, csak annyit mondhat, hogy míg egy éve a nemzetközi szervezet éves jelentésében másfél oldalt tett ki a Magyarországra vonatkozó fejezet, addig a most közöltben kétszer ennyit.