Szakképzés: mit is kellene megreformálni?

Tóth József szerint a tájékoztató tartalmát megismerve a szakképzést ért bírálat és elvárás olyan szinten került megfogalmazásra, mintha a szakképzésért csak az iskolák lennének a felelősek.

Az MKSZSZ elnöke Parragh László azon kijelentései nyomán ragadott tollat, miszerint a sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül, és szorgalmazni kell a gyakorlati képzés arányának növelését.

Tóth József úgy gondolja, a szakképzésben jelentős változás indult el 2002-t követően. Átalakult az OKJ, megszületett az újonnan létrejött szakmák Szakmai és Vizsgakövetelménye (SZVK-k), központi programjai, korszerűsödött a képzés tartalma, valamint a vizsgáztatási eljárás. Ezek a változások pedig a gazdaság szereplőinek bevonásával készültek el, a munkaadói, a munkavállalói és a gazdasági érdekképviseletek szakértői közreműködésével. A gazdaság szereplőinek képviselői most nem tehetnek úgy, mintha ezekhez a változásokhoz nem lenne közük - írja közleményében a szakképzési szervezet elnöke.

Az elnök leginkább azt sérelmezi, hogy a tájékoztatóból nem derült ki, min is kellene változtatni valójában.

A tanulószerződéses intézmény a kamarák által kezdeményezett tartalmi állapot. Tehát már ma is a gazdaság berkeiben képződnek a tanulók jelentős többségben - fejti ki érveit Tóth József. Úgy gondolja, hogy a szakképzés minőségének állapotáért a jelen gazdasági szereplők igen nagy felelősséggel tartoznak.

Ezt a számadatok is bizonyítják: a szakiskolai szakképzésben évente 120-130 ezer fő van, ebből 60-70 ezer fő a konkrét szakképző évfolyamos, kb. 40-50 ezer fő tanuló szerződéses. Bátran kimondhatjuk, hogy Magyarországon a szakképzés duális rendszerben folyik, legalábbis azon szakképesítésekben, melyekben ez egyáltalán lehetséges.

Az MKSZSZ elnöke kiemeli még: a tanulószerződéses tanulók zöme 30-70 százalékos (elmélet-gyakorlat) tartalmi felosztásban kapja képzést, de a kamara által felügyelt szakképesítések mindegyike ebbe a körbe tartozik. Tehát a kamara által tapasztalt hiányosságok felszámolásában nem kis szerepe van a kamarának, hiszen a gyengeségek a kamara által felügyelt területen generálódnak. Ebből adódóan teszi fel a kérdést, vajon tud-e a kamara egyszerre munkaadói és tanulói érdeket képviselni, és egyáltalán ez-e a szerepe?

A tájékoztató kitért arra is, hogy a végzettek hány százaléka tud elhelyezkedni a szakmában, de nem tért ki a képzőhelyek minősítésére esetleg megfeddésére. Nem derült ki a tájékoztatáson az sem, hogy miért nem tudnak elhelyezkedni a szakképzett fiatalok. Nem ismertek azok a számok sem, amelyek kimutatnák, hogy a duális rendszerben képződött tanulók közül az adott képzőhely hány fiatalnak tud munkát adni - sorolja a közlemény a további hiányosságokat.

Az elnök szerint számtalan olyan tapasztalatuk van, ami azt igazolja, hogy a kezdő szakképzett fiatalok bére nem erősíti a tanult szakmában való elhelyezkedést. Ezen mindenképpen változtatni kell, meg kell becsülni a szakképzett embereket is. Az is tapasztalható, hogy a kezdőtől azonnal profi teljesítményt várnak el, ami az életkori sajátosságokból és a megfelelő gyakorlat hiányából adódóan szinte lehetetlen. A munka világának befogadó képességén is változtatni kell.

Parragh Lászlónak az a megállapítása, mely az elméleti képzés jelentős szűkítésére irányul, nem a kvalifikált és önmagát menedzselni képes munkaerő képzését erősíti, ráadásul nem igaz általában minden szakmára - zárja le a tájékoztató tartalmáról közölt véleményét Tóth József.

Az MKSZSZ elnöke kiemeli, a változtatás irányára és tartalmára egy komoly szakmai elemzés után kerülhet csak sor az érintettek bevonása, és véleményük megismerése után.