Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 10 éve

Szijjártó: Két évig marad az adórendszerben a félszuperbruttó

A bruttó 202 ezer felett keresők esetében 2013-ig két lépésben vezetik ki a félszuperbruttót - jelentette be Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerdán délután. Az ebből megmaradt forrásokból kompenzálnák az adórendszer jövő évi átalakítása miatt rosszul járókat.

Szijjártó Péter újságírók előtt kifejtette: 2012-ben kivezetik a korábbi "torz" adórendszer megmaradt elemeit, így az adójóváírást és a félszuperbruttót. A kormánynak "esze ágában sincs" visszatérni a többkulcsos, progresszív adórendszerhez - közölte a miniszterelnök szóvivője, hangsúlyozva: a kabinet az egykulcsos, arányos adórendszer kiteljesítésének útján megy tovább.

Azok esetében viszont, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt keresnek, mindkettőt kivezetik, azoknál pedig, akiknek 202 ezer forint feletti a havi jövedelmük, a félszuperbruttó kivezetése két lépésben - 2012-ben, majd 2013-ban - történik meg. A 202 ezer forint alatt keresők egy részével előfordulhatna, hogy veszteséget szenvednének el, ám őket kompenzálni fogják, mégpedig abból a forrásból, ami a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának két lépcsőben történő kivezetéséből marad a rendszerben - ismertette, hozzátéve, hogy 202 ezer forint felett mindenki többet fog keresni.

Szijjártó Péter azt mondta, a többkulcsos, progresszív adórendszer volt az egyik okozója annak, hogy Magyarország gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetbe került. A többkulcsos, progresszív adórendszer bonyolult volt, munka-, család- és vállalkozásellenes, adóelkerülésre adott lehetőséget, büntette a munkát - tette hozzá. Ezzel szemben - folytatta - az egy, 16 százalékos kulccsal dolgozó, arányos adórendszer támogatja a munkát, a családokat és a vállalkozásokat. Kijelentette, az arányos adórendszer kialakítása folyamatának végére senki nem fog rosszabbul járni a szisztémával - "mindenfajta kiegészítő elem nélkül".

A minimálbér tervezett emelésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő szóvivője azt mondta: két ügyben is konzultál a kormányzat a munkaadókkal. Egyrészt a minimálbér növelésével, másrészt a béremelési ajánlással összefüggő tehermegosztásról. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölte: a tárca a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak a minimálbér 92 ezer forintra, valamint a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő. Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ-főtitkár.

A pontos részleteket jövő szerdán terjeszti a kormány elé a nemzetgazdasági miniszter.

Szerdán minden ellenzéki párt bírálta a kormány adópolitikáját. Az MSZP és az LMP egyaránt úgy vélekedett, hogy megbukott az egykulcsos adórendszer, és ezt a kabinet is beismerte. A Jobbik azt közölte, a párt számára átmenetileg sem elfogadható a kormány által tervezett kompenzációs szisztéma a személyi jövedelemadó rendszerén belül.

A nemzetgazdasági tárca kedden tudatta: a kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból - ismertetette a minisztériumi közlemény, kifejtve, hogy a kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter