Szociális szövetkezeteken keresztül teremtenének munkalehetőséget a hátrányos helyzetűeknek

A szociális szövetkezetek célja - a hatályos törvények szerint - az, hogy tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek és javítsák azok szociális helyzetét - mondta az előterjesztőként felszólaló Tállai András, a szociális szövetkezetekről szóló törvény módosításának általános vitájában.

Az önkormányzati államtitkár hangsúlyozta, hogy a tagsági jogviszony feltételezi a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködést, ami akár munkavégzés formájában is történhet. Amennyiben egy tag a jelenleg megengedett jogviszonyok között fejti ki tevékenységét, jelentősen szűkíti annak lehetőségét, hogy a szövetkezetek hátrányos helyzetű tagjaik számára munkaviszonyt teremtsenek - közölte.

A mostani indítvány viszont szellemiségében visszanyúlik a szövetkezés alapjaihoz, ahhoz, amikor az abban összetömörültek nem munkaviszonyban fejtették ki tevékenységüket, hanem közvetlenül, munkájukkal járultak hozzá a közös gazdálkodáshoz - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy a jövőben tagi munkavégzési jogviszonyt csak regisztrált álláskereső létesíthet. A jogszabály további célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is tudjanak szövetkezni, illetve tagjai lehessenek a szociális szövetkezeteknek - tette hozzá.

A törvényjavaslat mentesítő rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a szociális szövetkezet egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján akarja megoldani az átmeneti munkaerőigényeket.

Az új típusú szociális szervezetek - főleg a kezdeti időszakban - nem az erős gazdasági hátterű vállalkozási formákhoz fognak tartozni - hívta fel a figyelmet. Ezért az önkormányzatokon kívül más tagokra, például karitatív szervezetekre is szükség van ahhoz, hogy a szövetkezeteket adományokkal támogassák.

A jelenlegi szociális szövetkezeteknek a törvény alapján kell majd módosítani az alapszabályokat, aki ezt nem teszi meg, az 2013. szeptember 30-ig kénytelen lesz szervezetének szociális jellegét megszüntetni.

Az MSZP és a Jobbik is több ponton kritizálta a javaslatot kedden az Országgyűlésben. A Jobbik szerint ez egy újabb etnikai alapú támogatás.

A jobbikos Vágó Sebestyén a szociális szövetkezetek kapcsán arról beszélt, hogy kisebbségi önkormányzatok kötelező részvételével ez csak egy újabb etnikai alapú támogatás. Sőt szerinte ez egy fideszes képviselő háttérországának, a cigány kisebbségi önkormányzatoknak a támogatását szolgálja.

Ráadásul azért is bírálta a szövetkezeti rendszert, mert nem köti tényleges és érdemi munkavégzéshez a juttatásokat, például az egészségügyi biztosítási állami kifizetését.

Frakciótársa Sneider Tamás azt mondta: a Jobbik korábban is pótcselekvésnek tartotta a szociális szövetkezetekről szóló törvényt, a párt szerint abszolút más utat kellene járni és az élelmiszerfeldolgozást stratégia ágazatként kellene kezelnie a kormánynak. Úgy fogalmazott: a magyar államnak "kutya kötelessége lenne" az élelmiszeripar területén beruházásokat - konzervgyárat, húsfeldolgozót - létrehozni, ahová beszállítóként a helyi lakosok termelhetnének, nem csak a rászorulók, a cigányság, hanem minden vidéki ember.

Kiss Péter (MSZP) azt mondta: pártolja a szociális szövetkezésekre irányuló szándékot, de nem látja biztosítottnak azok pénzügyi, társadalombiztosítási fenntarthatóságát.

Pál Béla (MSZP) képviselő kritizálta, hogy a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a munkaügyi szervezet jogosult a nemzetiségi adatok kezelésére, ez ugyanis visszaélésekre ad lehetőséget. A hátrányos helyzetűeknek munkafeltételek biztosítása, a foglalkoztatás bővítése ugyanakkor pozitív lépés, ahogy a szövetkezetek megerősítése is - sorolta.

Felszólalása végén rögzítette: az MSZP nem tudja támogatni a javaslatot, és a probléma komplex kezelését javasolta a kormánynak.

Harangozó Gábor (MSZP) kifogásolta, hogy a javaslat szerint a szociális szövetkezetekben tagként jelenhetnek meg az önkormányzatok és a non-profit szervezetek. Szerinte ez a szövetkezetben lévő munkavállalók erőegyenlőségét borítaná fel.

Emellett úgy vélte, hogy a javaslat a "statisztikai trükközés" alapjait teremti meg azzal, hogy bevezeti a tagsági jogviszonyt. Ennek ugyanis szerinte az lesz a következménye, hogy rengeteg embert visznek majd be a szociális szövetkezetekbe azért, hogy meglegyen a biztosítási jogviszonyuk, anélkül, hogy munkát kellene végezniük, így statisztikailag meg lehet majd emelni a foglalkoztatási mutatókat.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra adott válaszában hangsúlyozta, hogy a javaslat lehetőséget ad azoknak az embereknek, akik eddig a közfoglalkoztatásban vettek részt, de úgy gondolják, hogy egymással összefogva meg tudják szervezni a saját életüket. Ha ebben mi sem hiszünk itt a Parlamentben, akkor semmi sem fog történni - jegyezte meg. Szerinte a javaslat egy kis eleme annak a rendszernek, amelynek az a célja, hogy minden ember munkából éljen meg.