Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 13 éve

Tízezrével özönlenek a kelet-európai munkavállalók Nagy-Britanniába

Továbbra is tízezrével érkeznek a munkavállalók a brit munkapiacra az EU-ba 2004-ben felvett kelet-európai tagállamokból, és - a korlátozások ellenére - az idén uniós taggá vált Romániából és Bulgáriából is már több ezren jelentkeztek brit munkahelyekre - áll a londoni belügyminisztérium kedden közzétett új, negyedéves összefoglalójában, amely szerint a magyarok aránya igen csekély.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról; csak annyit írt elő, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük munkavállalásukat, és egy ideig korlátozott mértékben vehetik igénybe a szociális juttatásokat.

A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer letelepülő érkezik Kelet-Európából. A brit belügyminisztérium kedden kiadott új, 40 oldalas összegzése szerint azonban csak az idei első negyedévben 49 ezer új munkavállaló adott be állásbejegyzési kérelmet az első bővítési körben felvett nyolc kelet-európai országból, jórészt ugyanannyi, mint a tavalyi azonos időszakban.

A friss statisztika szerint a 2004. májusi bővítés óta - idén március végéig - összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc országból nagy-britanniai munkavállalásra. A tárca azonban hangsúlyozza, hogy ez nem azonos a térségből tartós letelepülés céljából érkezők számával, mivel a kelet-európai EU-polgárok zöme csak "rövid időt" szándékozik tölteni a brit munkapiacon. Az elmúlt egy évben bejegyzésért folyamodók 55 százaléka azt írta a formanyomtatványra, hogy "három hónapnál kevesebbet" akar Nagy-Britanniában eltölteni; az 1-2 évi tartózkodást tervezők aránya mindössze 5 százalék volt.

A kimutatás szerint az idei első negyedévben újonnan munkavállalási bejegyzésért folyamodók alig 4 százaléka érkezett Magyarországról; ez ugyanakkora arány, mint a jóval kisebb lakosságú Lettországé. A teljes szám 71 százalékát a lengyelek teszik ki, messze maguk mögött hagyva még a második legnagyobb arányt képviselő Szlovákiát is, amely 9 százalékkal szerepel a statisztikában.

A tavaly egész évben jóváhagyott, csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből hétezret adtak be magyarok; ez 4 százaléknál is kisebb arány. A lengyel bejegyzések száma ugyanabban az évben meghaladta a 162 ezret.

A jelentés szerint a nyolc kelet-európai EU-tagországból főleg a fiatalok próbálnak szerencsét Nagy-Britanniában: a 2004-es bővítés óta érkezettek 44 százaléka a 18-24 éves, 39 százalékuk a 25-34 éves korosztály tagja, de már a 35-44 éves korosztály aránya is csak 10 százalék. A kelet-európaiak két legnagyobb felvevője továbbra is az adminisztratív/üzleti szektor, valamint a vendéglátás és étkeztetés. Ez utóbbinak az aránya a térségi átlagon belül a magyarok esetében a legnagyobb, hozzávetőleg 50 százalék, vagyis a magyar munkavállalók fele a szállodai és éttermi szektorban talál állást.

A brit belügyminisztérium külön jelentés tett közzé kedden a januárban EU-taggá vált Románia és Bulgária munkavállalóiról. Nagy-Britannia - ellentétben a 2004-es bővítési körben alkalmazott nyitott munkapiaci politikával - e két ország esetében jelentős korlátozásokkal él. Az idei első negyedévben azonban így is 7935-en kaptak engedélyt nagy-britanniai munkavégzésre; mintegy kétharmaduk román állampolgár. A tömeges kelet-európai munkavállalást független elemzések szerint ellentmondásos jelenségek kísérik Nagy-Britanniában.

A brit gazdaság egybehangzó vélemények szerint jelentős hasznot húz a kelet-európaiak munkájából. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés gazdasági utóhatásairól nemrégiben közölt elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

A BBC tévé ugyanakkor a múlt hónap végén rejtett kamerával készített riportfilmet sugárzott a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai hányattatásairól. A film kicsengése az volt, hogy kizsákmányoló emberkereskedelemmé fajult a brit munkapiacra érkező keletiek kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért fejenként több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.



  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Folytatódik a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban

Péntek reggel összesen több mint 350 kilométeres dugó volt a Párizs körüli utakon. Teljes cikk

Megállt az élet Franciaországban a sztrájk miatt, folytatják a tiltakozást

A kormány tervezett nyugdíjreformja elleni általános sztrájkhoz szinte minden ágazat csatlakozott. Teljes cikk

Csökkent a munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban

Októberben a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma 128 ezerrel bővült. Teljes cikk