Több nő került be az egyetemekre

Úgy tűnik, a mai lányok jóval "bevállalósabbak", mint akár anyáik, pláne dédanyáik voltak. Jövőjüket legkevésbé az otthoni tűzhely mellett képzelik el, inkább vendéglátós, pszichológusi, jogászkarriert álmodnak maguknak, és mindent meg is tesznek azért, hogy az álmuk valóra váljon. A fiúkat pedig - ismét - érdekli minden, ami műszaki.

Két éve a felvételt nyertek 55,9 százaléka, tavaly 56 százaléka tartozott a női nemhez, és ez az arány - bár szakonként más és más - idén is hasonló női fölényt mutat.

Ebben az évben a lányok elsősorban a pszichológia szakot nézték ki maguknak, a jelentkezők 83 százaléka tartozott hozzájuk. Ez a szak a legnépszerűbbek rangsorában ugyan csak a tizedik helyet vívta ki magának, bekerülni azonban mégsem volt egyszerű. A maximálisan elérhető 480 pontból ugyanis legalább 453-at meg kellett szerezni ahhoz, hogy valaki akár az ELTE-n, akár a Károli Gáspár Református Egyetemen megkezdhesse a tanulmányait. Még azoknak is, akik abban reménykedtek, költségtérítéses formában kevesebb ponttal is bejutnak, több mint 400 pontra volt szükségük a biztos induláshoz.

A nők körében a másik, átlag feletti népszerűséget a turizmus-vendéglátás alapszak vívta ki: a jelentkezők 77,1 százaléka tartozott a szebbik nemhez. Itt sem adták könnyen a bejutást, az államilag támogatott képzések mindegyikénél 352 vagy annál több pont kellett hozzá. A turizmus-vendéglátás szakot költségtérítéses, zömmel levelező formában tizenegy helyen lehetett megkezdeni a minimum, 160 pontos határ átlépésével.

Ma már a jogászképzésre jelentkezők kétharmada is nő. Ezen a szakon kellett a legtöbb pont - 426 - az államilag támogatott képzésben a bejutáshoz. Költségtérítéses formában a tanulmányok megkezdéséhez az ELTE-n 400 pontot kellett elérni.

Persze idén is volt olyan szak, ami leginkább - 96,4 százalékban - a férfiakat vonzotta: a gépészmérnöki. A 3385 jelentkezőből mindössze 121 volt nő, az összes jelentkező 42 százaléka pedig idén vagy tavaly érettségizett. A képzést meghirdető intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen volt a legmagasabb, 367 a ponthatár. A sort a Dunaújvárosi Főiskola és a Pannon Egyetem 257, a Nyíregyházi Főiskola 256 ponttal zárja.

Idén jobb hallgatói társaság gyűlt össze a felvételin, könnyebb lesz velük boldogulni - szögezte le Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Mint mondta, a hallgatók tudásának magasabb színvonalát jelenti, hogy már a felvételin kiválóan teljesítettek. A következő tanévben, ahogy korábban is, 56 ezer hallgató felsőfokú tanulmányait támogatja az állam. A munkaerő-piaci folyamatokhoz való igazodás jegyében 350-nel csökkent a bölcsésztudományi, 250-nel a társadalomtudományi százzal pedig a pedagógus- és a jogtudományi képzés esetében az államilag támogatott helyek száma. Ugyanakkor 50-nel nőtt az agrár-, 250-nel a műszaki, 300-zal a gazdasági és 100-zal az orvostudományi és egészségtudományi képzéseken.

A felsőoktatási szakállamtitkár szerint mindenképp magasabb oktatási színvonalat ígér, hogy idén magasabbak voltak a bekerülési ponthatárok a tavalyinál. Manherz Károly azt is biztatónak tartja, hogy ebben az évben 5-600-an teljesítették a felvételijüket a maximális 480 pontszámmal. A középiskolai és az érettségi eredmények is jobbak voltak a tavalyinál, és sokan teljesítettek 340 és 450 pont között. Kevesebb volt viszont a 160-200 közötti bekerülési pontszám, sőt államilag támogatott képzésben 160-as nem is volt, 161-gyel vagy 162-vel csak egy-két helyre lehetett bejutni. Mindössze 121 hallgatót vettek fel az intézmények 161 ponttal. Költségtérítéses képzésre a minimális 160-as ponttal 19 diákot vettek fel, 161 és 199 pont között is mindössze 1814-et. A slágerszakokon 300-400 között volt a ponthatár, a nagy egyetemekre 330-400 pontos felvételivel lehetett bejutni. Idén feltöltötték a felsőfokú szakképzés keretét is. Mesterszakra 17 ezren jelentkeztek, 13-14 ezernek sikerült is bejutnia. Örömteli az is, hogy 30 százalékkal nőtt a műszaki és természettudományos szakokra jelentkezők száma.

Népszava