Történelmi rekordot döntött az álláskeresők számának emelkedése Franciaországban
A munkanélküliség növekedésének fő oka nem az elbocsátási hullám, hanem az, hogy a cégeknél nincs munkafelvétel.
Rekordütemben, 7,1 százalékkal (246 ezerrel) 3,7 millióra nőtt az álláskeresők száma márciusban Franciaországban - közölte hétfőn a francia munkaügy hivatal. A munkaügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi mértékű növekedés nem a tömeges elbocsátások következménye, hanem annak, hogy márciusban szinte sehol nem volt munkafelvétel, így a korábban regisztrált álláskeresők - az előző hónapokkal ellentétben - nem tudtak visszakerülni a munkaerőpiacra.
"A történelmi emelkedés azzal magyarázható, hogy azok, akik munkanélküliek voltak februárban, márciusban is azok maradtak. Minden hónapban általában 550 ezer embert regisztrálnak és ugyanennyit törölnek a munkaügyi hivatalban. A karantén és az egészségügy válság matt most azonban jelentően csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hivatal statisztikáiból" - hívta fel a figyelmet a tárca.
"A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.
A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3 732 500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77 300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után.
A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).
MTI
"A történelmi emelkedés azzal magyarázható, hogy azok, akik munkanélküliek voltak februárban, márciusban is azok maradtak. Minden hónapban általában 550 ezer embert regisztrálnak és ugyanennyit törölnek a munkaügyi hivatalban. A karantén és az egészségügy válság matt most azonban jelentően csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hivatal statisztikáiból" - hívta fel a figyelmet a tárca.
"A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.
A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3 732 500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77 300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után.
A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).
MTI
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?