Történelmi rekordot döntött az álláskeresők számának emelkedése Franciaországban
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munkanélküliség növekedésének fő oka nem az elbocsátási hullám, hanem az, hogy a cégeknél nincs munkafelvétel.
Rekordütemben, 7,1 százalékkal (246 ezerrel) 3,7 millióra nőtt az álláskeresők száma márciusban Franciaországban - közölte hétfőn a francia munkaügy hivatal. A munkaügyi minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi mértékű növekedés nem a tömeges elbocsátások következménye, hanem annak, hogy márciusban szinte sehol nem volt munkafelvétel, így a korábban regisztrált álláskeresők - az előző hónapokkal ellentétben - nem tudtak visszakerülni a munkaerőpiacra.
"A történelmi emelkedés azzal magyarázható, hogy azok, akik munkanélküliek voltak februárban, márciusban is azok maradtak. Minden hónapban általában 550 ezer embert regisztrálnak és ugyanennyit törölnek a munkaügyi hivatalban. A karantén és az egészségügy válság matt most azonban jelentően csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hivatal statisztikáiból" - hívta fel a figyelmet a tárca.
"A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.
A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3 732 500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77 300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után.
A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).
MTI
"A történelmi emelkedés azzal magyarázható, hogy azok, akik munkanélküliek voltak februárban, márciusban is azok maradtak. Minden hónapban általában 550 ezer embert regisztrálnak és ugyanennyit törölnek a munkaügyi hivatalban. A karantén és az egészségügy válság matt most azonban jelentően csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hivatal statisztikáiból" - hívta fel a figyelmet a tárca.
"A munkanélküliség azért növekszik, mert a vállalkozásoknál nincs munkafelvétel, és nem azért, mert tömegesen bocsátanak el" - tette hozzá. A jelenség a kormány szerint tulajdonképpen a Franciaországban bevezetett védőháló sikere, amely nélkül az új álláskeresők száma most nem pár százezer, hanem több millió lenne.
A márciusban utcára került 246 ezer új munkanélkülivel a 2017 szeptemberi szintre ugrott vissza az álláskeresők száma, 3 732 500-ra. A 2008-as pénzügyi válságot követően a legmagasabb emelkedést 2009 márciusban mérték Franciaországban, akkor 77 300 volt egy hónap alatt az új álláskeresők száma. A mostani adatok az akkorinál mélyebb szociális válságot vetítenek elő a járvány után.
A munkaügyi minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kormány állami jövedelem-kiegészítést vezetett be a részleges kényszerszabadságra kényszerült munkavállalóknak a munkahelyek megóvása érdekében, így az egészségügyi válság miatti gazdasági nehézségekre hivatkozva nem történtek elbocsátások. Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter hétfőn jelezte, hogy a magánszektorban 863 ezer vállalkozás 10,8 millió munkavállalójának fizetését vállalta át részlegesen az állam. A rendkívüli segély a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér bruttó 1539 euró (560 ezer forint).
MTI
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc