Továbbgördülhet Magyarországról az Apollo abroncsgyártó

"Várhatóan csak 2010-ben indulhat be a termelés a gyöngyösi gyárban, az ingatlan-adásvételi problémák miatt" - adta hírül az Apollo Tyres indiai központjában a cég alelnöke Neeraj Kanwar. Az ipari parkhoz tartozó földterület nincs a város tulajdonában. A cég magyarországi leányvállalata még májusban földvásárlási opciót szerzett a Gyöngyösi Ipari Parkban. Az önkormányzat és az ipari park egyoldalúan kötelezettséget vállalt arra, hogy a területen kijelölt 45 hektáros földterületet kizárólag a gumigyártó multi részére adják el, 673 millió euróért.

Az előszerződés szövegének jóváhagyását azonban elutasította az önkormányzat Fidesz-frakciója. A jegyző viszont nem hagyta jóvá a kezdeményezést arra hivatkozva, hogy ilyen ügyekben nincs vétójoga a testületnek, és hogy a leányvállalat Magyarországon van bejegyezve.

Az FN információi szerint jelenleg a terület tulajdonosaival tárgyalnak, és a késlekedést az okozza, hogy többükkel még nem sikerült megállapodni. "A földtulajdonosok egy részét nem tudjuk elérni, de rendezni fogjuk az ügyet" - mondta el az FN-nek Skultéti Vilmos, az ipari park vezetője, a nagyberuházás kormányzati letárgyalásáért felelős ITD Hungary ügynökség egykori vezető munkatársa.

Népszavazással támad a Fidesz

A párt emberei azonban úgy tűnik, nem hagyják magukat. Aláírást kezdeményeznek a gumigyár ellen. Korábban a jegyző ezzel kapcsolatban is gátat állított, de a helyi bíróság döntése alapján, valószínűleg az ősz második felében megtarthatják a népszavazást, amennyiben 30 napon belül sikerül összegyűjteniük a megfelelő számú aláírást.

"Az lesz a vége, hogy az Apollo újból Szlovákiában fog keresgélni, vagy ami még rosszabb, egy fidesz számára sikeres népszavazás után kártérítést fog követelni rajtunk a cég" - mondta el az FN-nek Hiesz György a város szocialista polgármestere és hozzátette, hogy Magyarországon több lehetséges telephelyet is megnézett a cég, az utolsó körben Gyöngyös mellett bent maradt Szikszó és két alföldi város is.

A fideszes heves megyei képviselők szerint a beruházás rendkívül környezetszennyező lesz. A cég által még korábban készített előzetes tanulmány és a szektorban működő hasonló gumigyárak alapján attól tartanak, hogy a termelés által keletkezett pernye allergiát okoz és rákkeltő (az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének szakértőjére hivatkoznak).
Az ipari park vezetője szerint az allergiaveszély sem valóságos, mert a terület 2 kilométerre délre található a várostól és a széljárás éppen a másik irányba viszi majd az emissziót. Az Apollo a létező minden csatornán cáfolta a károsanyag-kibocsátás feltételezését.

Semmi konkrétum a környezeti terhelésről

A részletes, teljes környezeti hatástanulmányt most készítik a cégnél, információink szerint szeptember elején küldik el a területi környezetvédelmi szakhatóságnak - amely független szakértőkből áll-, az engedélyt azonban a minisztérium adja majd ki a hatósági jelentés alapján.

A dokumentumnak tartalmaznia kell a gyártástechnológia következtében keletkező szennyezőanyagokat, és csökkentésük tervezett módját, de vizsgálni kell a levegő, a víz és a talaj szennyeződésének lehetőségét, s a zajártalmat is.

"Nemcsak mérgezni akarnak minket, de még az vizet is elszívná a gumiüzem" - panaszkodott az FN-nek Keresztes György fideszes képviselő. Egy 2005-ös uniós tanulmányra hivatkoznak a tiltakozók, amely az ország kockázatos vízkészletekkel rendelkező területeit azonosította, Gyöngyös és az Északi Középhegység peremvidéke éppen a három ilyen terület egyike.

Nem szívja el a vizet a gyár

"A beruházás kezdetén a termelés még csak 1-2 millió abroncs lesz évente, később pedig a termelés teljes felfutásakor (7 millió abroncs) a cég majd megépíti a saját vízmű-rendszerét" - vélekedett Skultéti. Gyöngyös polgármestere is megerősítette, hogy a regionális vízszolgáltató szerint nem okozna krízist a gyár folyadékigénye. Hasonlóan nem megalapozottak azok a félelmek, hogy áram nélkül maradna a térség, mert az ipari park jelenleg is tárgyal a Mátrai Erőmű többségi tulajdonosával, az MVM Zrt.-vel,- egy esetleges erőmű gyöngyösi telepítéséről.

A cégnél nemrég még a visontai erőmű bővítését kommunikálták (ez mindössze 5 kilométerre van Gyöngyöstől), a hatalmas 440 megawattos fejlesztést 800 millió euróból valósítanák meg, az viszont egyelőre még kérdéses, hogy kaphatnak-e ingyen szén-dioxid-kvótákat a magyar államtól, az unió ugyanis egy tavaly év végi rendeletében az új kvóták kiosztását korlátozta.

A városi tiltakozók egy másik csoportja éppen az MVM-re hivatkozik: azt állítják, hogy a cég földkutatói szerint komoly vízproblémákat okozna a gumigyár nemcsak a városnak, de a villamos-energia-előállító cégnek is.

A visontai erőmű működése közben ugyanis jelentős mennyiségű fáradt víz keletkezik, amelyet el kell szivattyúzni, ez pedig a néhány kilométerre található Gyöngyösön tovább csökkentheti a vízmennyiséget, és így a fenntarthatatlan jövőbeli körülmények miatt akadályozza az erőmű bővítését is. Az MVM-nél egyik állítást sem kommentálták.

Szlovákiában nem látnák szívesen a gyárat

Érdekesség, hogy az Apollo korábbi lehetséges vendéglátói közül egy szlovákiai település visszautasította a gumigyár megtelepedését éppen a környezetvédelmi szempontokra hivatkozva. A kenyheci polgármester népszavazás nélkül, saját határkörből utasította vissza az indiai ajánlatot.

"A már letelepedett, csúcstechnológiát meghonosító amerikai és nyugat-európai cégek közül néhányan elmentek volna, ha az Apollo Tyres gyára ide épül" - mondta el Konkoly József, a város első embere. A településen található egyébként Szlovákia egyik legnagyobb, 332 hektáros ipari parkja. Érdekesség, hogy amíg a gumigyárat visszautasították, a falu vezetése befogadott egy évi 15 ezer tonnányi használt gumiabroncsot ledaráló feldolgozóüzemet.

"Amikor négy-öt éve felmerült, hogy egy japán autógyár ide települne és találkoztam a japán nagykövettel, le volt döbbenve, amikor itt járt nálunk. Azt kérdezte, hogy miért akarunk ilyen szép környezetbe ipari parkokat" - tudósított egy korábbi találkozójáról Keresztes és hozzátette, hogy a gumigyárnak juttatott hétmilliárdos állami támogatásból ők inkább Mátraházát és Kékestetőt (itt található az ország egyetlen klimatikus gyógyüdülője) és a helyi kisvállalkozásokat fejlesztenék.