Tüntetésre is kész a PDSZ a különadó miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEgyeztetést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánypártokkal a 98 százalékos különadó ügyében; ha nem lesz megegyezés, tüntetést szerveznek - mondta Mendrey László, az érdekvédelmi szervezet elnöke szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Az elnök szerint az egyeztetésre azért van szükség, hogy meggyőzzék a kormány döntéshozóit: ez az adó túllő a célon, és olyan embereket hoz hátrányos helyzetbe, akiknek a végkielégítése nem tartozik a "pofátlan végkielégítések" kategóriájába.
Mint kifejtette: a PDSZ 2010 tavaszán az elsők között kritizálta a 98 százalékos különadó bevezetését, mert nagyon sok olyan állami alkalmazottat érint, akiknek a fizetése nem tartozik bele a magas jövedelmek közé. Például azok a pedagógusok, akiket 30 évnyi munka után elbocsátanak - az oktatási intézmény fokától függően - 2,5-3,2 millió forintot végkielégítésre jogosultak, de az új törvény miatt csak mintegy 1 milliót vihetnek haza.
A pedagógusok azt szerették volna elérni, hogy a 2 milliós limitet emeljék meg 3,5 millióra, amit látszólag elfogadott például az Országgyűlés gazdasági bizottsága, de végül mégsem került be a törvénybe, mert a frakció és a parlament leszavazta - mondta Mendrey László.
Az elnök szerint a Fidesz tavaszi és az őszi választási győzelmei nem arra adtak felhatalmazást a pártnak, hogy ha nem tetszik nekik akár az Alkotmánybíróságnak, akár más szervezetnek a döntése, akkor kétharmados döntéssel módosítsák azokat a feltételeket, amelyek ezeket a szervezeteket szabályozzák, már csak a jogbiztonság miatt sem.
Ráadásul azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a kormány kivenné az Alkotmánybíróság kezéből azokat a döntési jogköröket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, sok érdekvédelmi kérdést is érintenek - tette hozzá. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor élni fognak érdekvédelmi lehetőségeikkel és más szakszervezetekkel összefogva demonstrálnak majd - hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.
Szijjártó Péter szerint az emberek akaratával szembemenő döntés született kedden, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. "Kétharmados többséggel nem lehet kibújni a választói akarat teljesítése alól, tehát az a korszak véget ért Magyarországon, amikor a kormány az első akadályra meghátrált az elől, hogy teljesítse azt a vállalását, amelyet a választók testáltak rá" - közölte a miniszterelnök szóvivője szerdán a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Hangsúlyozta: a "pofátlan végkielégítéseknek" véget akartak és akarnak vetni. Egy felvetésre reagálva úgy fogalmazott: "hogyha az Alkotmánybíróság valamiről nem tudja kimondani, hogy alkotmányellenes, az azt jelenti, hogy nem alkotmányellenes".
Mint ismert, az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót kedden. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője akkor bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki a testület hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt Lázár János változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
Mint kifejtette: a PDSZ 2010 tavaszán az elsők között kritizálta a 98 százalékos különadó bevezetését, mert nagyon sok olyan állami alkalmazottat érint, akiknek a fizetése nem tartozik bele a magas jövedelmek közé. Például azok a pedagógusok, akiket 30 évnyi munka után elbocsátanak - az oktatási intézmény fokától függően - 2,5-3,2 millió forintot végkielégítésre jogosultak, de az új törvény miatt csak mintegy 1 milliót vihetnek haza.
A pedagógusok azt szerették volna elérni, hogy a 2 milliós limitet emeljék meg 3,5 millióra, amit látszólag elfogadott például az Országgyűlés gazdasági bizottsága, de végül mégsem került be a törvénybe, mert a frakció és a parlament leszavazta - mondta Mendrey László.
Az elnök szerint a Fidesz tavaszi és az őszi választási győzelmei nem arra adtak felhatalmazást a pártnak, hogy ha nem tetszik nekik akár az Alkotmánybíróságnak, akár más szervezetnek a döntése, akkor kétharmados döntéssel módosítsák azokat a feltételeket, amelyek ezeket a szervezeteket szabályozzák, már csak a jogbiztonság miatt sem.
Ráadásul azok a nyilatkozatok, amelyek szerint a kormány kivenné az Alkotmánybíróság kezéből azokat a döntési jogköröket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, sok érdekvédelmi kérdést is érintenek - tette hozzá. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor élni fognak érdekvédelmi lehetőségeikkel és más szakszervezetekkel összefogva demonstrálnak majd - hangsúlyozta az érdekvédelmi vezető.
Szijjártó Péter szerint az emberek akaratával szembemenő döntés született kedden, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. "Kétharmados többséggel nem lehet kibújni a választói akarat teljesítése alól, tehát az a korszak véget ért Magyarországon, amikor a kormány az első akadályra meghátrált az elől, hogy teljesítse azt a vállalását, amelyet a választók testáltak rá" - közölte a miniszterelnök szóvivője szerdán a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Hangsúlyozta: a "pofátlan végkielégítéseknek" véget akartak és akarnak vetni. Egy felvetésre reagálva úgy fogalmazott: "hogyha az Alkotmánybíróság valamiről nem tudja kimondani, hogy alkotmányellenes, az azt jelenti, hogy nem alkotmányellenes".
Mint ismert, az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót kedden. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője akkor bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki a testület hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt Lázár János változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?