ÚSZT: nehezebb lesz vállalati képzésekre pályázni

Ezzel az ÚSZT egyik fő célja hiúsulhat meg, mely szerint a gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre.

A 4 Tender Hungary pályázatíró és tanácsadó cég szerint a pénteken megjelent végleges pályázati kiírások feltételei alapján kijelenthető, hogy az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatai több szempontból próbálják kiszűrni a kockázatos projekteket, melynek áldozatául eshetnek a vállalati képzésekkel kapcsolatos támogatások. Ezentúl ugyanis kizárólag olyan kis- és középvállalkozások (KKV) pályázhatnak vállalati képzések támogatására, melyek az ÚSZT keretében, annak kiemelt ágazataihoz (egészségipar, zöld gazdaság, otthonteremtés, építőipar, közlekedés- és tranzitgazdaság) kapcsolódó gazdaságfejlesztési, beruházási támogatást nyertek korábban, és a beruházás lebonyolításával kapcsolatban konkrét képzési igényük merül fel, illetve a fejlesztés megvalósításához munkavállalóik tudásának, készségeinek, képességeinek fejlesztéséhez szeretnének támogatást igénybe venni. Dr. Körmendy Zsófia, a pályázatírással és tanácsadással foglalkozó 4 Tender Hungary ügyvezetője szerint ez a korlátozás egyrészt érthető (így a fiktív képzési projektek száma jelentősen lecsökkenthető), másrészt pedig előrevetíti a konstrukció fő céljának bukását is.

Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó elemzésből ugyanis megállapítható, hogy a gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól és a munkavállalóktól. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Magyarországon azonban a mikro- és kisvállalatok munkavállalóinak képzettsége jelentősen elmarad a közepes és nagyvállalatoktól. A céges képzések célja tehát, hogy a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását tudják biztosítani, hogy az oktatást is tekintsék saját vállalkozásukba történő befektetésnek. A pályázatok célja, hogy olyan vállalkozások is hozzájussanak a képzések támogatásához, amelyeknek erre - méretükből és szűkös erőforrásaikból adódóan - korábban nem volt lehetőségük, és így kialakuljanak a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás alapjai a mikro-, kisvállalkozásoknál is.

A már véglegesnek tekinthető pályázati kiírások korlátozásai miatt azonban éppen a vállalkozói kör nem lesz képes képzési támogatáshoz jutni, és így a pályázat fő célja valószínűleg meghiúsul majd a 4 Tender Hungary szerint. Az a vállalkozó, aki nem tud, vagy nem kíván több milliós összegben beruházni, az ezentúl képzésekre sem tud majd pályázni. Kiesnek azon KKV-k is, akik a válság ellenére már megvalósították beruházásaikat az elmúlt években, vagy akik saját forrást használtak fel a fejlesztéseikhez, továbbá azok is, akik olyan iparágban tevékenykednek, ahol nincs szükség több milliós gépbeszerzésre.

Dr. Körmendy Zsófia szerint az ügyeskedők más módon is kiszűrhetőek lennének és akkor a forráshiánnyal küzdő, képzésekre szoruló KKV-kat sem kellene kizárni ebből a fontos pályázati lehetőségből. A már bevezetett, előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések gyakoriságának növelésével, a képzéseket tartó cégek és oktatók vizsgálatával, a képzésben résztvevők - akár idegen nyelven történő - interjúztatásával azonos eredményt lehetne elérni és a rászoruló KKV-k is támogatásban részesülhetnének.