Út a munkához program - figyelembe veszik a javaslatokat
Nem a munkaügyi miniszter támogatásával hozta meg Monok település azokat a rendeleteket, amelyek feltétekhez kötik a rendszeres szociális segély, illetve a gyermekvédelmi támogatás kifizetését - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján kedden.
A monoki rendeletek szerint a rendszeres szociális segély feltétele a közjellegű munkavégzés, a gyermekvédelmi támogatásé pedig a gyermekek óvodába, iskolába járatása. A tárca közlése szerint a szakértők már régóta dolgoznak egy hasonló célt szolgáló szabályozáson, de figyelembe veszik a széleskörű társadalmi vita tapasztalatait is.
A tárcánál az Út a munkához elnevezéssel készített törvénymódosítási normaszöveg javaslatot már áprilisban megvitatta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A minisztérium képviselője akkor azt mondta, hogy a korábbi javaslatot több ponton is módosítják, például 50 évről 55 évre emelik a korhatárt, amely felett a rendszeres szociális segély igénybevételéhez nem kell teljesíteni negyedévenként 15 napos közjellegű munkát.
A változások alapján olyan élethelyzetben lévők is mentesítést kaphatnának a kötelező közjellegű munka alól, akik abban nem tudnak részt venni. Társadalmi partnerek ugyanis jelezték, hogy a nagycsaládosok a gyermekintézmények hiánya miatt nem tudnák hol elhelyezni a gyermekeket a közjellegű munka ideje alatt.
Azok a személyek is mentesülnének a kötelezettség alól, akik más módon bizonyítják munkavállalási hajlandóságukat, például munkaerő-piaci programokban, képzésben vesznek részt.
A koncepció új kedvezményt is javasol, amelyet azok a munkáltatók vehetnék igénybe, akik a rendszeres szociális segélyben részesülők és a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatására vállalkoznak. A javaslat szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a munkáltatók három évig teljes járulékmentességet érhetnének el ilyen esetben.
Rendszeres szociális segélyt az elképzelés szerint csak azok kaphatnának, akik az igénylés előtt legalább 15 nap közfoglalkoztatásban vettek részt, ennyi idő alatt tesztelni lehet az érintettek munkavállalási hajlandóságát, készségét, képességét. Ennek alapján könnyebb a tartós foglalkoztatását segíteni képzéssel, közvetítéssel.
A koncepció szerint azoknak is részt kell majd venniük a negyedévenkénti 15 napos, évenként tehát 60 napos rotációval szervezett közfoglalkoztatásban, akiknek már fizetik a segélyt. Ezeket a munkákat az önkormányzatok szerveznék.
A rendszeres szociális segély közfoglalkoztatáshoz rendelése nem új találmány. Az ebben a formában 2000 óta létező segélyt ma is csak azok vehetik igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzési kötelezettséget legalább 1 hónapnyi közfoglalkoztatatással lehet teljesíteni. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nem tudnak ilyen munkát szervezni, vagy a segélyezett orvosi papírral bizonyítja, hogy nem tud a munkában részt venni a rendszeres szociális segélyt a közfoglalkoztatás nélkül is folyósítják.
A tárcánál az Út a munkához elnevezéssel készített törvénymódosítási normaszöveg javaslatot már áprilisban megvitatta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A minisztérium képviselője akkor azt mondta, hogy a korábbi javaslatot több ponton is módosítják, például 50 évről 55 évre emelik a korhatárt, amely felett a rendszeres szociális segély igénybevételéhez nem kell teljesíteni negyedévenként 15 napos közjellegű munkát.
A változások alapján olyan élethelyzetben lévők is mentesítést kaphatnának a kötelező közjellegű munka alól, akik abban nem tudnak részt venni. Társadalmi partnerek ugyanis jelezték, hogy a nagycsaládosok a gyermekintézmények hiánya miatt nem tudnák hol elhelyezni a gyermekeket a közjellegű munka ideje alatt.
Azok a személyek is mentesülnének a kötelezettség alól, akik más módon bizonyítják munkavállalási hajlandóságukat, például munkaerő-piaci programokban, képzésben vesznek részt.
A koncepció új kedvezményt is javasol, amelyet azok a munkáltatók vehetnék igénybe, akik a rendszeres szociális segélyben részesülők és a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatására vállalkoznak. A javaslat szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a munkáltatók három évig teljes járulékmentességet érhetnének el ilyen esetben.
Rendszeres szociális segélyt az elképzelés szerint csak azok kaphatnának, akik az igénylés előtt legalább 15 nap közfoglalkoztatásban vettek részt, ennyi idő alatt tesztelni lehet az érintettek munkavállalási hajlandóságát, készségét, képességét. Ennek alapján könnyebb a tartós foglalkoztatását segíteni képzéssel, közvetítéssel.
A koncepció szerint azoknak is részt kell majd venniük a negyedévenkénti 15 napos, évenként tehát 60 napos rotációval szervezett közfoglalkoztatásban, akiknek már fizetik a segélyt. Ezeket a munkákat az önkormányzatok szerveznék.
A rendszeres szociális segély közfoglalkoztatáshoz rendelése nem új találmány. Az ebben a formában 2000 óta létező segélyt ma is csak azok vehetik igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzési kötelezettséget legalább 1 hónapnyi közfoglalkoztatatással lehet teljesíteni. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nem tudnak ilyen munkát szervezni, vagy a segélyezett orvosi papírral bizonyítja, hogy nem tud a munkában részt venni a rendszeres szociális segélyt a közfoglalkoztatás nélkül is folyósítják.
.jpg)
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Karácsonyi káosz a reptéren