Út a munkához: több vállalkozást vonnának be
A munkaügyi tárca olyan szabályozást kíván kidolgozni 2010-re, amely egyre inkább bevonja az infrastruktúra kezelőket és a vállalkozásokat az Út a munkához programba - jelentette be Szűcs Erika csütörtökön Egerben.
A miniszteri megbízott hozzátette: az önkormányzatok által készített közfoglalkoztatási tervek szerint, a tervezettnél jóval több ember vonható be a közfoglalkoztatásba.
A Lehetőséget Mindenkinek Alapítvány által szervezett Start a munka világába című országos tanácskozás-sorozat záró konferenciáján Szűcs Erika ismertette: a költségvetés az idén 100 milliárd forintot költ a rendszeres szociális segélyezésre, illetve az ezzel összefüggő Út a munkához program működtetésére, ám a kassza, növekvő foglalkoztatási igények esetén felülről nyitott.
A miniszteri megbízott elmondta: eredetileg úgy számoltak, hogy a 210 ezer rendszeres szociális segélyezettből mintegy 100 ezer ember vonható be a programba, időszakos közfoglalkoztatás, illetve képzés révén. Ugyanakkor a közfoglalkoztatási tervek szerint 150-160 ezer segélyezett lehet alanya a közfoglalkoztatásnak és a képzésnek. Ebből mintegy 100 ezernek nyújthatnak a rendelkezésre állás fejében segélyt, illetve közmunkát.
Ebben a helyzetben válik szükségessé az infrastruktúra kezelőket és a vállalkozásokat motiváló szabályozás kialakítása - mondta a miniszteri megbízott. Szólt arról is, hogy Magyarországon nem a szociális kiadások GDP-hez viszonyított 22 százalékos aránya kirívóan magas az unió más országaihoz képest, hanem a munkavállalást segítő támogatások szintje alacsony. Ez utóbbi a közösség átlagában a GDP 2 százaléka, miközben nálunk csupán 0,5 százalék - figyelmeztetett.
Eközben 55-58 százalékos foglalkoztatási arány mellett egymillió aktív korú ember részesül szociális ellátásban. A volt munkaügyi miniszter szerint Magyarország jólétének egyetlen forrása az lehet, ha többen dolgoznak. Ez utóbbi érdekében el kívánnak indítani egy nőkre vonatkozó foglalkoztatási programot, egyfajta nemzeti ápolási és gondozási szolgálat felállításával. Ugyancsak fontosnak tartják a 220 ezer megváltozott munkaképességű munkába állítását - mondta Szűcs Erika.
Start-kártya: csökken a járulék mértéke
Balázs-Pető Zsuzsanna, az adóhivatal képviselője közölte, hogy júliustól csökken a Start-kártyával rendelkezőket foglalkoztatók közterhe. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás első évében az eddigi 15 százalék helyett a kifizetett bér 10 százalékát kell befizetniük járulékként a munkáltatóknak. A második évben pedig az eddigi 25-ről 20 százalékra csökken ez a mérték.
A rendszer sikerét mutatja, hogy a pályakezdő munkanélkülieknek szóló Start-kártya program keretében 2005 óta 124 ezer, a 2009 óta működő tartós munkanélküliekre szabott Start plusz, illetve az 50 éven felüliek foglalkoztatását segítő Start extra programnak köszönhetően összesen 42 ezer ember jutott munkalehetőséghez.
A konferenciasorozat keretében az alapítvány 5 hónap alatt 22 kistérségben tartott tájékoztatót a helyi önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek és munkavállalók részére a foglalkoztatást segítő állami programokról.
A Lehetőséget Mindenkinek Alapítvány által szervezett Start a munka világába című országos tanácskozás-sorozat záró konferenciáján Szűcs Erika ismertette: a költségvetés az idén 100 milliárd forintot költ a rendszeres szociális segélyezésre, illetve az ezzel összefüggő Út a munkához program működtetésére, ám a kassza, növekvő foglalkoztatási igények esetén felülről nyitott.
A miniszteri megbízott elmondta: eredetileg úgy számoltak, hogy a 210 ezer rendszeres szociális segélyezettből mintegy 100 ezer ember vonható be a programba, időszakos közfoglalkoztatás, illetve képzés révén. Ugyanakkor a közfoglalkoztatási tervek szerint 150-160 ezer segélyezett lehet alanya a közfoglalkoztatásnak és a képzésnek. Ebből mintegy 100 ezernek nyújthatnak a rendelkezésre állás fejében segélyt, illetve közmunkát.
Ebben a helyzetben válik szükségessé az infrastruktúra kezelőket és a vállalkozásokat motiváló szabályozás kialakítása - mondta a miniszteri megbízott. Szólt arról is, hogy Magyarországon nem a szociális kiadások GDP-hez viszonyított 22 százalékos aránya kirívóan magas az unió más országaihoz képest, hanem a munkavállalást segítő támogatások szintje alacsony. Ez utóbbi a közösség átlagában a GDP 2 százaléka, miközben nálunk csupán 0,5 százalék - figyelmeztetett.
Eközben 55-58 százalékos foglalkoztatási arány mellett egymillió aktív korú ember részesül szociális ellátásban. A volt munkaügyi miniszter szerint Magyarország jólétének egyetlen forrása az lehet, ha többen dolgoznak. Ez utóbbi érdekében el kívánnak indítani egy nőkre vonatkozó foglalkoztatási programot, egyfajta nemzeti ápolási és gondozási szolgálat felállításával. Ugyancsak fontosnak tartják a 220 ezer megváltozott munkaképességű munkába állítását - mondta Szűcs Erika.
Start-kártya: csökken a járulék mértéke
Balázs-Pető Zsuzsanna, az adóhivatal képviselője közölte, hogy júliustól csökken a Start-kártyával rendelkezőket foglalkoztatók közterhe. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás első évében az eddigi 15 százalék helyett a kifizetett bér 10 százalékát kell befizetniük járulékként a munkáltatóknak. A második évben pedig az eddigi 25-ről 20 százalékra csökken ez a mérték.
A rendszer sikerét mutatja, hogy a pályakezdő munkanélkülieknek szóló Start-kártya program keretében 2005 óta 124 ezer, a 2009 óta működő tartós munkanélküliekre szabott Start plusz, illetve az 50 éven felüliek foglalkoztatását segítő Start extra programnak köszönhetően összesen 42 ezer ember jutott munkalehetőséghez.
A konferenciasorozat keretében az alapítvány 5 hónap alatt 22 kistérségben tartott tájékoztatót a helyi önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek és munkavállalók részére a foglalkoztatást segítő állami programokról.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele