Valós munkaügyi adatokkal számolt a Blikk - válaszlevél az államtitkárnak

Az Országos Sajtószolgálat által közzétett levélben a főszerkesztő elmondja, hogy a cikkben megfogalmazott állításokat kizárólag a Magyar Köztársaság minisztériumaitól kapott munkaügyi adatokra és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira alapozták az újságírók.

A válaszlevél szerint az államtitkár úr állítása, amely szerint a cikk következtetései "megkérdőjelezik információik megalapozottságát", nem lehet igaz, ha csak a KSH vagy a Magyar Köztársaság minisztériumai szándékosan nem vezették félre a Blikk munkatársait, amit természetesen nem feltételeznek.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a Blikk "jogellenesen elbocsátott" köztisztviselőkről ír. A főszerkesztő szerint ilyen vagy ehhez hasonló kifejezés a cikkben egyetlen alkalommal sem szerepel, ahogy tömeges elbocsátásokról sem esik szó.

Ezek kifejtése után a főszerkesztő rátér a cikk elkészültének körülményeire: a Blikk egy hónappal ezelőtt hivatalos levélben kereste meg a Magyar Köztársaság valamennyi minisztériumát, és kért - jogi álláspontuk szerint - közérdekű adatokat. Azért ezt a formát választották, mert tapasztalataik szerint az esetek többségében a tárcák válaszra sem méltatják őket, illetve a konkrét kérdések elől szinte minden alakalommal kitérnek, konkrét információt nem szolgáltatnak.

A Blikk ezért a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében kereste meg a minisztériumokat, akiknek e törvény szerint 15 napon belül kell válaszolniuk a feltett kérdésekre.

Több mint 30 nappal azután, hogy a közérdekű adatkérést a laptól megkapták, összesen négy tárca válaszolt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nem volt ezek között. Ekkor ismételten figyelmeztették a tárcákat törvényes kötelezettségük teljesítésére, és a főszerkesztő állítása szerint éppen Gál András Levente államtitkár volt az, aki a KIM részéről a Blikknek visszajelzett, és a törvényes határidő kétszeresének letelte után "még egy kis türelmet" kért.

Miután nem lett volna értelme a cikk elkészítésével tovább várniuk, hiszen úgy tűnt, a minisztériumok nem tartják tiszteletben a vonatkozó törvényt, ezért munkatársuk elkészítette a cikket a laphoz egy hónap után eljuttatott négy tárca és azok háttérintézményeinek munkaügyi adatai alapján. A cikkben egyértelműen jelezték, hogy a négy minisztérium adatainak átlagával számoltak, miután több adat ismételt megkeresések ellenére sem állt rendelkezésükre.

Ezek alapján egy minisztériumra átlagosan 64,75 munkaügyi per jut. A lap által megszólaltatott jogi szakértő szerint egy ilyen eljárás három évig, azaz 36 hónapig tarthat. A jogi álláspont szerint ilyen esetben, ha a munkavállaló nyeri a pert, a munkaadónak (jelen esetben a minisztériumoknak és azok háttérintézményeinek) ki kell fizetniük az ez idő alatt elmaradt munkabért, annak kamatait, és a bíróság jelentős kártérítést is megítélhet. A KSH legfrissebb adatai szerint a közszolgálati havi átlagbér jelenleg bruttó 237 656 forint.

A főszerkesztő levele szerint óvatosan akarták megbecsülni ezen munkaügyi perek költségét, ezért - mint az a cikkben is egyértelműen szerepel - úgy számoltak, hogy a dolgozók legfeljebb a bírósági eljárások felét nyerhetik meg. Ennek alapján tárcánként 64,75 munkaügyi perrel, a nyolc minisztériummal és a Miniszterelnökséggel (és a hozzájuk tartozó háttérintézményekkel) számolva 582,75 peres eljárással számoltak.

Minden ilyen perben szereplő dolgozónak az átlagbérével számolva ez havi 138 millió 494 ezer forint munkabér, az átlagosan 36 hónapig húzódó eljárás esetén pedig a teljes összeg 4,985 milliárd forint, de mivel csak a perek maximum felénél számoltak győzelemmel, ez 2,492 milliárd forint lehetséges költség.

A főszerkesztő felhívja az államtitkár úr figyelmét, hogy a cikkben végig feltételes módban fogalmaznak, azaz nem állítják, hogy ekkora költsége lesz az államnak a kirúgások miatt, de csakugyan lehetséges, hogy ennyi kiadással kell számolniuk. Azt is leszögezi, hogy sem az elmaradt munkabér kamatait, sem a lehetséges kártérítések kifizetését nem számolták bele ebbe az összegbe, noha azokkal együtt pervesztések esetén az állam által kifizetett összeg jelentősen nőhet.

A főszerkesztő elismeri: minden bizonnyal pontosabb számításokat tudtak volna végezni, ha a minisztériumok nem hagyják figyelmen kívül a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a személyes adatok védelméről szól törvény vonatkozó rendelkezéseit, és határidőre, a határidő kétszeresének eltelte után, vagy akár ismételt levelüket követően, de válaszolnak a feltett kérdéseikre. Ilyen válaszok hiányában azonban az államtitkárnak is be kell látnia, hogy nem volt más választásuk, mint a jogkövető magatartást tanúsító tárcák által szolgáltatott adatok alapján következtetni a törvényeket kevésbé szigorúan betartó minisztériumok, köztük a KIM munkaügyi számaira.

A Blikk a hivatalos levelekben nemcsak a minisztériumok, hanem az irányításuk alá tartozó országos és helyi hatáskörű intézmények egyes munkaügyi adatait is kérte, hiszen több ezer, több tízezer köztisztviselő dolgozik ilyen intézményben, és a velük kapcsolatos felmentések és az általuk indított perek is érdekelték a lapot.

Szerencsére a legtöbb minisztérium, ha megkésve is, de tételesen válaszolt ezen kérdésekre is; kivételt éppen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyik legnagyobb tárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képez - írja a Blikk főszerkesztője az államtitkárnak címzett levelében.