Változhat az orvosok státusa "/>
Megjelent: 12 éve

Változhat az orvosok státusa

Mikola István szerint nagy árat kell fizetni az egészségbiztosítás nyereségessé tételéért, és nem biztosított a szegények ellátása, míg Horváth Ágnes büszke az az eddigi reformokra. A miniszter az orvosok fizetésén egyelőre nem, a státusán azonban változtatna- ez redült ki a Corvinus Egyetemen megrendezett Tárcatükör-beszélgetésen.

Horváth Ágnes az utóbbi egy év legjelentősebb eredményének a gyógyszerpiac átalakítását nevezte meg. -Büszke vagyok a vizitdíj bevezetésére, a jövő nagy kihívása pedig a biztosítási rendszer átalakítása. Az elkövetkező héten terveink szerint bekerül az Országgyűlés elé a törvénytervezet. Jelenleg ez a legnagyobb kihívás, életem legnagyobb kihívása - fogalmazott a miniszter.

Mikola István ezzel szemben úgy vélte, semmilyen eredmény nem mutatkozott az elmúlt évben. Azt viszont elismerte, hogy a közteherviselés rendjének megszorítása olyan eredmény, melyet neki sem sikerült elérnie. -Az egészségügyi ellátórendszert finanszírozó járulékalapnak az ügyében valóban lépések történtek- mondta bevezetőjében.

Mikola szerint a pénzre hajtanak

A reformot Mikola azt egy fiskális pénzügyi szemléletből fakadó átalakításnak titulálta. -A logikát nem, csak a végcélt látom. Ez pedig az egészségbiztosítás 1500-1600 milliárd forintos pénzalapja feletti befolyás megszerzés, és ennek az alapnak a privatizálása - mondta az ellenzéki szakpolitikus.
Mikola érvei között felsorolta a Fidesz egészségpolitikai tervének legfontosabb elemeit, azaz a területi népegészségügyi trendekre alapozott egészségpolitikát, valamint azt, hogy figyelembe vennék a térségi népegészségügyi trendeket (a születésszámot, halálozási mutatót, csecsemőhalandósági mutatókat), és ez alapján terveznének. Horváth Ágnes abban egyetértett Mikola Istvánnal, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe kell venni, a miniszter azonban a hangsúlyt a minőség és a hozzáférés mellett a fenntarthatóságra helyezi.

Mikola szerint nagy árat fizettünk a nyereségért

- Először tudja egészségügyi miniszter elmondani, hogy az egészségügyi alap nem pénznyelő, stabilizálódott a helyzete- érvelt Horváth Ágnes. Mint elmondta, mindez a vizitdíjnak, a gyógyszerpiac újraszabályozásának, a gyógyszergyárak között beindított árversenynek, a kórházi kapacitások csökkentésének, a megszüntetett kapacitások helyett a források átcsoportosításának (járó-, és szakbeteg ellátás) köszönhető. -De ezt a stabilitást fent is kell tartani, a reform folytatása erről szól- tette hozzá.

Mikola szerint viszont az, hogy az egészségügyi bevétel meghaladja a kiadásokat nem más, mint öntömjénezés, hiszen, ha nem adok enni a gyerekeimnek, akkor a háztartás lehet nyereséges. Mint elmondta, az 53 milliárd plusz a kasszában borzalmas áron került oda. -A betegek 10-15 százaléka nem váltja ki a receptjét, a vizitdíj miatt nem megy orvoshoz, ezért én ezzel nem dicsekednék- tette hozzá.

Változtatnának az orvosok státusán

Mikola szerint a megoldás a szabad szellemi foglalkozású szakorvosi rendszer lenne. Itt az orvos szerződéses jogviszonyba lép a szolgáltató intézménnyel, és a kamarával előre egyeztetett és jogszabályban kihirdetett díjtételekkel számol el. Mikola István szerint a teljesítmény szerinti díjazást kéne szorgalmazni.

Horváth Ágnes a szabadfoglalkozással egyetértett, de nem ebben a formában. Mint mondta, az MSZP szeretné, ha megszűnne az orvosok közalkalmazotti röghöz kötöttsége, ami az orvos és a szolgáltató közti szabad szerződést tenné lehetővé.

Az alacsony bérekből következő orvoskivándorlás kérdésében sem voltak közös nevezőn a politikusok. Horváth Ágnes szerint ugyanis mindez az unióval együtt járó nyitottság, ám Mikola István szerint az orvoslás közéleti szerepvállalás, és nem lehet úgy gyógyítani, hogy nem ismerjük a környezetet, kultúrát, nyelvet. A fideszes politikus szerint ráadásul komoly probléma, hogy olyan helyeken, ahol nincs posta, iskola, vasút, fiatalok, oda nem megy értelmiségi ember dolgozni.

A hatékonyságból lesz a profit?

A biztosítókkal kapcsolatban Mikola István ismét kifejtette véleményét, hogy a magánbiztosítóknál nincs szolidaritás. Horváth Ágnes szerint viszont világtörténelmi kezdeményezést próbálnak létrehozni. - Nem amerikai rendszert akarunk. Ott nem kötelező a biztosítás. Nálunk ez kötelező. És a rászorúloknak fizessen az állam járulékként - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért éri meg a biztosítóknak befektetni, Horváth úgy válaszolt, hogy a rendszerben lévő hatékonysági többlet a garancia. Mikola azonban nem látja biztosítottnak a két és fél millió öngondoskodásra képtelen szegénynek az ellátását. A miniszter viszont hangsúlyozta: legalább két millió embernek emelték a juttatását és vannak olyanok, akik mentesek.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk