Változhat az orvosok státusa
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMikola István szerint nagy árat kell fizetni az egészségbiztosítás nyereségessé tételéért, és nem biztosított a szegények ellátása, míg Horváth Ágnes büszke az az eddigi reformokra. A miniszter az orvosok fizetésén egyelőre nem, a státusán azonban változtatna- ez redült ki a Corvinus Egyetemen megrendezett Tárcatükör-beszélgetésen.
Horváth Ágnes az utóbbi egy év legjelentősebb eredményének a gyógyszerpiac átalakítását nevezte meg. -Büszke vagyok a vizitdíj bevezetésére, a jövő nagy kihívása pedig a biztosítási rendszer átalakítása. Az elkövetkező héten terveink szerint bekerül az Országgyűlés elé a törvénytervezet. Jelenleg ez a legnagyobb kihívás, életem legnagyobb kihívása - fogalmazott a miniszter.
Mikola István ezzel szemben úgy vélte, semmilyen eredmény nem mutatkozott az elmúlt évben. Azt viszont elismerte, hogy a közteherviselés rendjének megszorítása olyan eredmény, melyet neki sem sikerült elérnie. -Az egészségügyi ellátórendszert finanszírozó járulékalapnak az ügyében valóban lépések történtek- mondta bevezetőjében.
Mikola szerint a pénzre hajtanak
A reformot Mikola azt egy fiskális pénzügyi szemléletből fakadó átalakításnak titulálta. -A logikát nem, csak a végcélt látom. Ez pedig az egészségbiztosítás 1500-1600 milliárd forintos pénzalapja feletti befolyás megszerzés, és ennek az alapnak a privatizálása - mondta az ellenzéki szakpolitikus.
Mikola érvei között felsorolta a Fidesz egészségpolitikai tervének legfontosabb elemeit, azaz a területi népegészségügyi trendekre alapozott egészségpolitikát, valamint azt, hogy figyelembe vennék a térségi népegészségügyi trendeket (a születésszámot, halálozási mutatót, csecsemőhalandósági mutatókat), és ez alapján terveznének. Horváth Ágnes abban egyetértett Mikola Istvánnal, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe kell venni, a miniszter azonban a hangsúlyt a minőség és a hozzáférés mellett a fenntarthatóságra helyezi.
Mikola szerint nagy árat fizettünk a nyereségért
- Először tudja egészségügyi miniszter elmondani, hogy az egészségügyi alap nem pénznyelő, stabilizálódott a helyzete- érvelt Horváth Ágnes. Mint elmondta, mindez a vizitdíjnak, a gyógyszerpiac újraszabályozásának, a gyógyszergyárak között beindított árversenynek, a kórházi kapacitások csökkentésének, a megszüntetett kapacitások helyett a források átcsoportosításának (járó-, és szakbeteg ellátás) köszönhető. -De ezt a stabilitást fent is kell tartani, a reform folytatása erről szól- tette hozzá.
Mikola szerint viszont az, hogy az egészségügyi bevétel meghaladja a kiadásokat nem más, mint öntömjénezés, hiszen, ha nem adok enni a gyerekeimnek, akkor a háztartás lehet nyereséges. Mint elmondta, az 53 milliárd plusz a kasszában borzalmas áron került oda. -A betegek 10-15 százaléka nem váltja ki a receptjét, a vizitdíj miatt nem megy orvoshoz, ezért én ezzel nem dicsekednék- tette hozzá.
Változtatnának az orvosok státusán
Mikola szerint a megoldás a szabad szellemi foglalkozású szakorvosi rendszer lenne. Itt az orvos szerződéses jogviszonyba lép a szolgáltató intézménnyel, és a kamarával előre egyeztetett és jogszabályban kihirdetett díjtételekkel számol el. Mikola István szerint a teljesítmény szerinti díjazást kéne szorgalmazni.
Horváth Ágnes a szabadfoglalkozással egyetértett, de nem ebben a formában. Mint mondta, az MSZP szeretné, ha megszűnne az orvosok közalkalmazotti röghöz kötöttsége, ami az orvos és a szolgáltató közti szabad szerződést tenné lehetővé.
Az alacsony bérekből következő orvoskivándorlás kérdésében sem voltak közös nevezőn a politikusok. Horváth Ágnes szerint ugyanis mindez az unióval együtt járó nyitottság, ám Mikola István szerint az orvoslás közéleti szerepvállalás, és nem lehet úgy gyógyítani, hogy nem ismerjük a környezetet, kultúrát, nyelvet. A fideszes politikus szerint ráadásul komoly probléma, hogy olyan helyeken, ahol nincs posta, iskola, vasút, fiatalok, oda nem megy értelmiségi ember dolgozni.
A hatékonyságból lesz a profit?
A biztosítókkal kapcsolatban Mikola István ismét kifejtette véleményét, hogy a magánbiztosítóknál nincs szolidaritás. Horváth Ágnes szerint viszont világtörténelmi kezdeményezést próbálnak létrehozni. - Nem amerikai rendszert akarunk. Ott nem kötelező a biztosítás. Nálunk ez kötelező. És a rászorúloknak fizessen az állam járulékként - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért éri meg a biztosítóknak befektetni, Horváth úgy válaszolt, hogy a rendszerben lévő hatékonysági többlet a garancia. Mikola azonban nem látja biztosítottnak a két és fél millió öngondoskodásra képtelen szegénynek az ellátását. A miniszter viszont hangsúlyozta: legalább két millió embernek emelték a juttatását és vannak olyanok, akik mentesek.
Mikola István ezzel szemben úgy vélte, semmilyen eredmény nem mutatkozott az elmúlt évben. Azt viszont elismerte, hogy a közteherviselés rendjének megszorítása olyan eredmény, melyet neki sem sikerült elérnie. -Az egészségügyi ellátórendszert finanszírozó járulékalapnak az ügyében valóban lépések történtek- mondta bevezetőjében.
Mikola szerint a pénzre hajtanak
A reformot Mikola azt egy fiskális pénzügyi szemléletből fakadó átalakításnak titulálta. -A logikát nem, csak a végcélt látom. Ez pedig az egészségbiztosítás 1500-1600 milliárd forintos pénzalapja feletti befolyás megszerzés, és ennek az alapnak a privatizálása - mondta az ellenzéki szakpolitikus.
Mikola érvei között felsorolta a Fidesz egészségpolitikai tervének legfontosabb elemeit, azaz a területi népegészségügyi trendekre alapozott egészségpolitikát, valamint azt, hogy figyelembe vennék a térségi népegészségügyi trendeket (a születésszámot, halálozási mutatót, csecsemőhalandósági mutatókat), és ez alapján terveznének. Horváth Ágnes abban egyetértett Mikola Istvánnal, hogy a helyi sajátosságokat figyelembe kell venni, a miniszter azonban a hangsúlyt a minőség és a hozzáférés mellett a fenntarthatóságra helyezi.
Mikola szerint nagy árat fizettünk a nyereségért
- Először tudja egészségügyi miniszter elmondani, hogy az egészségügyi alap nem pénznyelő, stabilizálódott a helyzete- érvelt Horváth Ágnes. Mint elmondta, mindez a vizitdíjnak, a gyógyszerpiac újraszabályozásának, a gyógyszergyárak között beindított árversenynek, a kórházi kapacitások csökkentésének, a megszüntetett kapacitások helyett a források átcsoportosításának (járó-, és szakbeteg ellátás) köszönhető. -De ezt a stabilitást fent is kell tartani, a reform folytatása erről szól- tette hozzá.
Mikola szerint viszont az, hogy az egészségügyi bevétel meghaladja a kiadásokat nem más, mint öntömjénezés, hiszen, ha nem adok enni a gyerekeimnek, akkor a háztartás lehet nyereséges. Mint elmondta, az 53 milliárd plusz a kasszában borzalmas áron került oda. -A betegek 10-15 százaléka nem váltja ki a receptjét, a vizitdíj miatt nem megy orvoshoz, ezért én ezzel nem dicsekednék- tette hozzá.
Változtatnának az orvosok státusán
Mikola szerint a megoldás a szabad szellemi foglalkozású szakorvosi rendszer lenne. Itt az orvos szerződéses jogviszonyba lép a szolgáltató intézménnyel, és a kamarával előre egyeztetett és jogszabályban kihirdetett díjtételekkel számol el. Mikola István szerint a teljesítmény szerinti díjazást kéne szorgalmazni.
Horváth Ágnes a szabadfoglalkozással egyetértett, de nem ebben a formában. Mint mondta, az MSZP szeretné, ha megszűnne az orvosok közalkalmazotti röghöz kötöttsége, ami az orvos és a szolgáltató közti szabad szerződést tenné lehetővé.
Az alacsony bérekből következő orvoskivándorlás kérdésében sem voltak közös nevezőn a politikusok. Horváth Ágnes szerint ugyanis mindez az unióval együtt járó nyitottság, ám Mikola István szerint az orvoslás közéleti szerepvállalás, és nem lehet úgy gyógyítani, hogy nem ismerjük a környezetet, kultúrát, nyelvet. A fideszes politikus szerint ráadásul komoly probléma, hogy olyan helyeken, ahol nincs posta, iskola, vasút, fiatalok, oda nem megy értelmiségi ember dolgozni.
A hatékonyságból lesz a profit?
A biztosítókkal kapcsolatban Mikola István ismét kifejtette véleményét, hogy a magánbiztosítóknál nincs szolidaritás. Horváth Ágnes szerint viszont világtörténelmi kezdeményezést próbálnak létrehozni. - Nem amerikai rendszert akarunk. Ott nem kötelező a biztosítás. Nálunk ez kötelező. És a rászorúloknak fizessen az állam járulékként - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért éri meg a biztosítóknak befektetni, Horváth úgy válaszolt, hogy a rendszerben lévő hatékonysági többlet a garancia. Mikola azonban nem látja biztosítottnak a két és fél millió öngondoskodásra képtelen szegénynek az ellátását. A miniszter viszont hangsúlyozta: legalább két millió embernek emelték a juttatását és vannak olyanok, akik mentesek.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?