Vezetés: mit tudnak a nők?

"Mit tudnak a nők... amitől eredményesebben működhetnek a vállalatok?" - ezzel a címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést április 23-án a Szépmővészeti Múzeumban. A beszélgetés szervezői, Barra Mária, Csukás Zsuzsanna és Magyari Éva, maguk is vezető nők, képző- és tanácsadó cégek tulajdonosai - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A fenti szakemberek eltökélt szándéka, hogy felhívják a figyelmet azokra a kutatásokra, amelyek szerint sokkal jobbak azoknak a vállalatoknak a pénzügyi mutatói, amelyeknek a vezetésében nők is helyet foglalnak. Bár ezek a kutatási eredmények régóta ismertek, az üzleti élet továbbra is megmaradt a férfiak által, a férfiak számára kreált világnak. A három cégvezető hangsúlyozza, üzleti kérdésről, nem pedig nőkérdésrıl van szó. Ők arra szánták el magukat, hogy a téma napirenden tartásával hozzájáruljanak a szemléletváltáshoz.

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója

Dr. Dunavölgyi Mária, az OTP Lakáslízing Zrt. vezérigazgatója

Keresztury Éva, a Hilltop Neszmély Zrt. kereskedelmi igazgatója

Dr. Kondritz Péter, a Sun Microsystems közép-európai jogi igazgatója

Dr. Szabó Kristóf, az Allianz Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese

A beszélgetést Barra Mária moderálta.

Három generációval ezelőtt még nemigen akadt példa rá, hogy egy nő tíz évnél hosszabb karriert épített volna. Ennek a triviális igazságnak a helyszíni tesztelésével kezdődött a beszélgetés - a sajtó képviselői kézfeltartással igazolták, hogy a női vezetők szerepéről ezért most aktuális beszélni.

Az eszmecsere első kérdését illetően, hogy kellene-e több nő a döntéshozatalba, nem volt vita, de többen javasolták a kérdés pontosítását. Szabó Kristóf a szakmaiságot hangsúlyozta, vagyis, hogy nem így kell feltenni a kérdést, mert a kérdés az, hogy a mit, milyen tudást és képességeket kíván a feladat. Ennek kapcsán Kondritz Péter elmondta: az IT szektorban eleve kevés a női vezető. Rájuk az jellemző, hogy férfiassá válnak, mert aki nem alkalmazkodik, vagyis nem válik férfiassá, az el sem jut a felsővezetői szintig. Aki nem keményedik hozzá a feladathoz, azt eltapossák. Hozzátette, véleménye szerint hiába beszélünk mi itt most erről, mert olyan mélyen gyökerező társadalmi problémáról van szó, hogy annak megváltoztatásához sok idő kell. Baán László szerint nagyon is fontos erről beszélni, az ő tapasztalatai mást mutatnak. Ő kultúrtörténeti összefüggésbe helyezte a nők helyzetét.

Dunavölgyi Mária Kondritz Péter "férfias nők" gondolatmenetére reagálva kifejtette, hogy ez a vállalati kultúrától függ, amit persze nagyon nehéz kézzelfoghatóan leírni, megragadni. Az azonban biztos, hogy léteznek olyan vállalati kultúrák, ahol nem kell a nőknek férfias mintákat felvenniük ahhoz, hogy vezetővé váljanak. Kiemelte, ma, ebben a komplex világban már egyetlen vezetı sem hiheti, hogy mindent ő tud a legjobban és mindenben olyan tájékozott, hogy jó döntést tud hozni. İ például ezért kikéri kollégái véleményét, képes elismerni, ha valakinek az ötlete jobb és szerinte a nők nyitottabbak arra, hogy ezt megtegyék.

A nő kevésbé félti az egóját

Keresztury Éva gondolatmenetével, miszerint ő nem szégyelli elismerni, ha téved, és bocsánatot is szokott kérni, Dunavölgyi Mária is mélyen egyetértett. Szabó Kristóf szerint a beszélgetés e pontján már a menedzser és a leader közti különbséget érintettük, ami nem a férfi-nő közti különbség kérdése. Barra Mária idézett egy amerikai cégvezetőt, aki szerint, amikor az első nı bekerült a menedzsmentbe, akkor az egó kiment a szobából. Keresztury Éva és Dunavölgyi Mária egyetértettek abban, hogy egy nő valóban kevésbé félti az egóját, mert számára sokkal fontosabb a megoldás megtalálása. Kondritz Péter és Szabó Kristóf szerint ez azért nem mindig igaz: van olyan női vezető, akinek az egója nagy, sőt, egó nélkül nem is lesz vezető egy nőből.

Dunavölgyi Mária megemlítette a Méhkirálynő szindrómát, azt a jelenséget, amikor egy nő nem enged más nőt a vezetésbe, hanem férfiakkal veszi körül magát. Ez a jelenség negatív képet mutat a női vezetőkről nők és férfiak körében egyaránt. Keresztury Éva véleménye szerint a válság hatására sokminden össze fog dőlni, ami azért jó, mert muszáj lesz újat építeni. Ebbe az újba a nőknek a vállalati vezetésben betöltött hangsúlyosabb szerepe is beletartozhat. A beszélgetés vége a sztereotípiák irányába kanyarodott el, de mindenki egyetértett abban, hogy ez olyan sokrétű téma, amelyről külön kerekasztal-beszélgetést kellene tartani.

Le kell dönteni a tabukat

Zárásként Barra Mária felolvasta Fodor Istvánnak, az Ericsson volt elnök-vezérigazgatójának a témával kapcsolatos gondolatait, aki elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni a beszélgetésben. Ebből a következőt emeljük ki: "Arra van szükség, hogy sok ilyen beszélgetés legyen, minél több médiamegjelenés, hogy le lehessen dönteni a tabukat és átalakuljanak a sztereotípiák." A kerekasztal-beszélgetés szervezői ezen munkálkodnak. Kidolgoztak egy vezetőképző programot, amely nőknek és férfiaknak együtt szól. Hiszen egyedül nem megy, a vezetés sem. Ezért a férfi és női vezetőket egyaránt megszólítják, mert az új vezetési stílust csak közösen lehet felfedezni, megérteni és kialakítani. A nyár folyamán indul az első ilyen képzési program. Szeptemberben pedig újabb kerekasztal-beszélgetést terveznek. Mindhárman bíznak abban, hogy a téma napirenden tartásával elősegíthetik a szemléletváltást.

Vezetés: mit tudnak a nők?

Borzalmas a magyarok egészségi állapota – ez a betegség szedi a legtöbb áldozatot

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Tarthatatlanok a nemek közti bérkülönbségek

Így tudnak a nők "hamarabb látszani"

Így tudnak a nők "hamarabb látszani"

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló