Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 10 éve

Visszatér a többkulcsos adórendszer? - meglepő javaslatok a kormánytól

A kormány minden lehetséges intézkedést meghoz ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse - hangsúlyozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi közleményében. A kormány egyidejűleg kivezeti az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézményét. Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelésére. Fenntartja továbbá a költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amelynek eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme. A versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz a kormány.

A kormány az extra béremelésbe már hajlandó beszállni

A kormány azonban ezekkel az intézkedésekkel még nem tekinti befejezettnek az adórendszer átalakítását, kiemelten fontosnak tartja, hogy az adórendszer átalakítása során a munka világának valamennyi legálisan munkát vállaló, hátrányosan érintett szereplője ne járhasson rosszul. Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből: az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse.

Célzott kompenzációs rendszer az alacsony jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak

A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból - ismerteti a közlemény. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összegét az éves jövedelem alapján határozzák majd meg, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek.

Átmeneti hozzájárulást "szednének be" a magasabb jövedelműektől

A kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételi erőforrásokat a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja biztosítani. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti.

Új értelmet kap a társadalmi igazságosság

"A fentiek szerint előre látható időn belül megvalósul az igazi, arányos, egykulcsos adózás, amelynek végül minden munkavállaló élvezheti az előnyeit. Ebben a munkavállalást és családokat támogató új szemléletben a jövedelemszintjétől függetlenül mindenki egyenlő mértékben fog részt vállalni a közterhekből. A kormány ezzel új értelmet ad a társadalmi igazságosság fogalmának" - tartalmazza a közlemény.

Saját lábra kell állítani az egészségügyi alapot

A kormány kiemelt célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. "Csak így lehet garantálni a rendszer működésének fenntartását, és az ellátás biztonságát, mivel az előző kormányok idején az egészségügyi alapot gyakorlatilag szétverték, aminek folytán az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére került. Az egészségügy a nemzeti megmaradás és megújulás egyik záloga".

A közlemény ismerteti: csak abban az esetben várhatjuk az egészségügy hatékony átalakítását, ha pénzügyileg is talpra tudjuk állítani. Az egészségügy finanszírozása az utóbbi években hatalmas tőkeinjekciókat követelt az államtól, amelynek komoly szerepe volt az adóssággenerálásban, azaz az államadósság növelésében.

A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatti kompenzációba - és ha igen, milyen mértékben -, a kormány az NGTT egyeztetésein kívánja megvitatni.

Cél a demográfiai helyzet javítása

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány a hazai közteherviselési rendszer felülvizsgálata, a gazdasági szereplők véleményének megismerése, illetve az adózással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok, tendenciák áttekintése után határozott 2010 tavaszán a személyi jövedelemadó rendszer gyökeres átalakításáról. Az átalakítás kapcsán több cél fogalmazódott meg: a személyi jövedelemadózás rendszerének leegyszerűsítése, az arányosság, az egyenlő társadalmi szerepvállalás megteremtése, az adóterhelés csökkentése és az adóbázis szélesítése.

A kormány az ismertetett sarokkövek meghatározásán túl úgy döntött, hogy "a mai tragikus demográfiai helyzeten is változtatni fog, mivel a kívánt gyermekek világrahozatalának és nevelésének támogatása az egész társadalom alapvető érdeke". Ezért bekövetkezett egy szemléleti váltás is, miszerint az állam a gyermek neveléséhez szükséges jövedelmet a családnál hagyja, nem adóztatja. "A kormány ezzel nyilvánítja ki, hogy e jövedelemhez az adóztató államnak nincs köze, abból adólevonást nem érvényesít". E célok teljesülése a mai napig prioritást élvez.

Az idei törvénymódosításokkal a kormány garanciát vállal arra, hogy megteremti az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadózás rendszerét; 2012-ben befejezi a munkát és családokat támogató adórendszer kiépítését, általánossá téve az arányos adózást - olvasható a közleményben.

A VOSZ kompenzációt kérne, az MSZOSZ többet vár

A VOSZ szerint a munkaadók versenyhelyzetük és költségeik miatt csak akkor tudják 92.000 forintra emelni a minimálbért, illetve 108.000 forintra a garantált bérminimumot, ha a béremeléshez állami kompenzációt kapnak. Az MSZOSZ viszont a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez 92.520 forintos minimálbért vár, a garantált bérminimum-javaslatot elfogadhatónak tartja. Az Autonómok szerint a kormány burkoltan beismeri a progresszivitás szükségességét.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI kérdésére rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő. Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette azt is, hogy egyértelmű és világos kompenzációs rendszerre van szükség. Dávid Ferenc szerint azonnal tárgyalni kell az érdekeltek, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, hiszen a kormány által javasolt bérteher vállalhatatlan a munkaadók számára.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez - vagyis összegezve a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének, valamint a munkavállalói járulék emelésének hatásait - számításaik szerint a minimálbért 92.520, a garantált bérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108.000 forint közelébe kellene felemelni 2012-ben. Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszférára vonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalók számára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetése keresetcsökkenést okoz.

Pataky Péter váratlan lépésnek nevezte, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nettó keresetcsökkenést szenvednek el, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást. Kifejtette: az eddigiek alapján - említette a "bérkommandó" intézményét - arra lehetett számítani, hogy a munkáltatóra hárul ez a bizonyítási teher. Hozzáfűzte: ez az eljárás sok kérdést felvet, ezért várják a további részleteket. A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók által fizetendő átmeneti hozzájárulás kapcsán a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az eddig ismert részletek alapján úgy tűnik, hogy az igazságosság felé mozdul el a rendszer, és ez "csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre". Hozzáfűzte: még itt is további részletek szükségesek, egyelőre csak annyit tudni, hogy az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű" lesz ez a hozzájárulás. Kérdéses, hogy hogyan történik ez a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e - sorolta a nyitott kérdéseket. Elmondta, hogy számításaik szerint ennek nem a 202.000, hanem a 210.000 forint felett keresőkre kellene vonatkoznia. Pataky Péter hangsúlyozta: összességében "rendben van", hogy valahogyan kompenzálják az adójóváírás kivezetését, de ennek technikája a keddi bejelentés alapján bizonytalan, a részletekről mielőbb tárgyalni kell az érdekeltekkel.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a minimálbéresek a minimálbér 92.000 forintra való emelésével valamivel kevesebbet fognak hazavinni, mint az idén, ez a mérték ugyanis nem tartja szinten a nettó keresetüket. Az 5 százalékos béremelési ajánlásnál 170 ezer forint bruttó keresetig ugyancsak kevesebbet kapnak a munkavállalók, míg 170.000 és 213.000 forint között "helyben járás van" - tette hozzá. A 202.000 forint felett fizetendő átmeneti hozzájárulás az Autonómok elnöke szerint azt jelenti, hogy "a kormány burkoltan beismeri a progresszivitás szükségességét". Továbbá, amiről nem beszélnek: a munkavállalók az áfaemelés és a bejelentett infláció miatt kevesebbet tudnak majd vásárolni a fizetésükért. A munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékpontos emelése miatt pedig még a családosok is rosszabbul járnak - fűzte hozzá. A bejelentett intézkedések gyakorlatilag bérstopként működnek, a bérek vásárlóértéke csökkenni fog - mutatott rá.

Az Autonómok elnöke a tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: nem a szakszervezetekkel, hanem két konföderációval a hat közül, s nem a munkáltatókkal, hanem két munkáltatói szervezettel tárgyalt a kormány, ami ellentmond minden hazai és európai normának. "Az Autonómok szakszervezete érdemi, teljes háromoldalú tárgyalásokat követel továbbra is, mert a két konföderáció nem kapott felhatalmazást a közel négymillió munkavállalótól" - mondta Borsik János.



  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter