Vita az OÉT megszüntetéséről

Kormány: szükség van a társadalmi párbeszéd átalakítására

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényjavaslat expozéjában azt mondta: társadalmi párbeszédre van szükség, de a jelenleginél sokkal hatékonyabb módon, ezért annak kereteit meg kell újítani, az eddig széttagolt, sokszor párhuzamosan működő fórumok helyett egységes, hatékony rendszer szükséges.

Az államtitkár szerint a megújítás azért is időszerű, mert az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a résztvevők a kormánytól várták érdekeik érvényre jutását, a munkaadói és a munkavállalói oldal önálló előterjesztést a legritkább esetben sem tett, a bizottsági munka színvonala nagyon alacsony volt. Hozzátette: az OÉT legtöbb résztvevője elismeri, hogy reformra van szükség, legfeljebb a mikéntben nem értenek egyet.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány javaslata jelentősen szélesíti a párbeszédben résztvevők körét, így a gazdasági kamarákat, a civil társadalmat, a tudományos élet szereplőit, a határon túli szervezeteket és a történelmi egyházak képviselőit is bevonja az NGTT működésébe, ahol a kormány csak meghívottként lenne jelen, de törekednie kellene a testület állásfoglalásainak figyelembe vételére.

Szélesebb körű konzultáció a cél

Román István (Fidesz) azt mondta: az előterjesztés célja, hogy a jelenleginél szélesebb legyen az a kör, amelyet bevonnak a konzultációba, így az Országos Érdekegyeztető Tanácsot alkotó hat szakszervezet és kilenc munkaadói érdekképviselet mellett új szereplők jelenhetnek meg az egyeztetésben. Kiemelte, hogy a javaslat alapján az NGTT tagjai lesznek az országos gazdasági kamarák, valamint a tudományos élet képviselői is. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a létszám növelése nem fog a hatékonyság romlásához vezetni.

Azt is mondta, hogy a változtatás nem jelenti az érdekegyeztetés szétverését, mindössze arról van szó, hogy a háromoldalú OÉT helyett új típusú egyeztetési rendszer jön létre, kibővítik a résztvevők körét, a kormány pedig meghívottként vesz részt az üléseken. Véleménye szerint a javaslat megfelel az európai gyakorlatnak, fenntartja a szociális párbeszédet, és a fideszes képviselő abban is bízik, hogy hozzájárul majd a kormányzati döntéselőkészítés eredményességéhez.

MSZP: rendi alapon működő testület jön létre

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az OÉT megszüntetését - mondta Gúr Nándor. A szocialista politikus szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács valójában rendi alapon működő testület lesz, döntési jogkörök híján pedig mindössze javaslatokat tehet. Az MSZP-s képviselő úgy vélte: érdemes minél szélesebb körben egyeztetni, de úgy, hogy a szociális párbeszédbe csak olyan szervezeteket vonnak be, amelyeknek befolyásuk van a munka világára. Kifogásolta azt is, hogy a kormány kivonul az érdekegyeztetésből.

A KDNP üdvözölte a civilek és egyházak belépését

Spaller Endre (KDNP) a kereszténydemokraták nevében üdvözölte, hogy a civileket, az egyházakat illetve az MTA tagjait is meghívták az új testületbe. Sajnálkozásának adott hangot, hogy az egyeztetések eddigi tagjai, a szakszervezetek és a munkaadók nem örülnek a változtatásoknak, hanem konkurenciát látnak az új érkezőkben. Kijelentette, hogy ágazati szinten nem változik meg az egyeztetés rendszere, ahogy a képviselő a béralku szintjén sem látott érdemi változást. Hangsúlyozta, hogy egy parlamenti bizottsági ülésen a szakszervezetek és a munkaadók is elmondhatták a véleményüket a tervezetről.

Jobbik: az OÉT 3,5 millió munkavállaló érdekeit képviselte

Bertha Szilvia (Jobbik) arról beszélt, hogy amikor a szakszervezeti szövetségek munkajogi kérdésekben előrelépést értek el, az jó volt a nem szakszervezeti tagoknak is. Véleménye szerint ezáltal az OÉT 3,5 millió munkavállaló érdekeit képviselte. Feltette a kérdést a változások kapcsán, hogy ha eddig a háromoldalú egyezségeket nem tudták megkötni, akkor a jövőben hogyan lehet a civilek és az egyházak bevonásával ötoldalú egyezségeket alkotni. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a munkavállalókat képviselő oldal kisebb arányban vehet részt az egyeztetésekben, mint a náluk kevesebb embert képviselő civilek.

LMP: a választási programban nem szerepelt az OÉT megszüntetése

Schiffer András (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sem a kormánypártok választási programjában sem a kormányprogramban nem szerepelt az OÉT megszüntetése. A frakcióvezető hangot adott annak a véleményének, hogy nem arról kellene vitatkozni, az OÉT mennyire működött hatékonyan. Hangsúlyozta, hogy amióta létezik a kapitalizmus, az alapvető érdekellentét a munka és a tőke között áll fent. Mint mondta azokban az országokban lehetett létrehozni a jóléti társadalmakat, ahol kidolgozták az érdekegyeztető rendszereket.

A képviselő szerint a kormánypártok viszont a törvényjavaslattal "elhazudják", hogy az alapvető ellentétek a munka és a tőke között vannak. Leszögezte, hogy az érdekegyeztető mechanizmusnak soha nem volt dolga az, hogy bármely kormányzat tanácsadójául szegődjön. Véleménye szerint az új rendszer nem fogja elsimítani az ellentéteket, sőt a későbbiekben kezelhetetlenné válhatnak az országon belüli érdekkonfliktusok. Felfogásbeli különbségnek nevezte, hogy a kormányoldal összekeveri a részvételt a konzultációval.

Az ülést levezető Balczó Zoltán lezárta az általános vitát. Az Országgyűlés várhatóan következő ülésén dönt a javaslat részletes vitára bocsátásáról.