A dolgozók hangja süket fülekre talál? – elmaradt a párbeszéd a pártok és a szakszervezet között

Nem ültek le tárgyalni: elmaradt az egyeztetés a legnagyobb pártokkal

Nem reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) megkeresésére a két legnagyobb politikai erő, a Fidesz és a Tisza párt - írja a Mérce. A konföderáció több parlamenti és parlamentbe igyekvő pártot hívott meg személyes egyeztetésre, hogy ismertesse a munkavállalók legégetőbb problémáit összefoglaló követeléscsomagot.

A meghívásra ugyanakkor több kisebb párt – köztük a DK, az MSZP, a Mi Hazánk és az MKKP – reagált, és részt vett a megbeszéléseken.

Választások előtt: mit jelent a politikai hallgatás?

A szakszervezet értékelése szerint különösen aggasztó, hogy éppen a kormányzásra esélyes pártok nem éltek a párbeszéd lehetőségével. A MASZSZ úgy látja, ez azt jelzi: a munkavállalói követelések jelenleg nem tartoznak a kampányok fókuszába.

A Tisza párt hivatalos programjában ugyanakkor szerepel, hogy problémának tartja a dolgozók kollektív jogvédelmének leépülését, és ígéretet tesz a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek közötti valódi érdekegyeztetés újjáépítésére.

A konföderáció jelezte: a jövőben is megpróbálja egyeztetésre bírni a döntéshozókat, és a követeléseket az új kormány számára is eljuttatja majd, részletes szakmai anyagokkal együtt.

Dolgozói követelések: tíz pontban a legégetőbb problémák

A MASZSZ által összeállított „Dolgozók 10 pontja” olyan kulcsterületeket érint, mint a bérek, a munkaidő, a munkabiztonság, a lakhatás vagy a szakszervezeti jogok. A javaslatok között szerepel például a minimálbér emelése, a kiszámíthatóbb munkaidő, a kölcsönzött munkavállalók helyzetének javítása és a munkavédelmi szabályok szigorítása is.

Aláírásgyűjtés és társadalmi nyomásgyakorlás

A szakszervezet kampányt indított annak érdekében, hogy minél szélesebb társadalmi támogatást szerezzen a követeléseknek. Céljuk legalább tízezer aláírás összegyűjtése, amellyel nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra.

A MASZSZ szerint a személyes kapcsolatok és a közösségi szerveződés kulcsszerepet játszik a kampány sikerében, mivel az online térben egyre nehezebb elérni a munkavállalókat. A kezdeményezéshez önkénteseket is várnak, akik segítenék az aláírásgyűjtést és az ügy terjesztését.

Mi jön ezután?

A konföderáció egyértelművé tette: nem mond le az érdekegyeztetésről. A cél, hogy a munkavállalók problémái rendszerszinten is megjelenjenek a politikai döntéshozatalban – akár a jelenlegi, akár a következő kormány idején.