Volt munkaügyi ellenőrök kaptak börtönbüntetést

Veszprémyné Szajkó Márta tájékoztatása szerint a bíróság Sz. Lajos elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hat rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, két rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében és 15 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért nyolc év börtönbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte.

S. Márton másodrendű vádlott hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, három rendbeli közokirat-hamisítás bűntette, 15 rendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt hét év börtönbüntetést és hét év közügyektől való eltiltást kapott. G. Pál harmadrendű vádlott bűnösségét három rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és egy rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg a bíróság, ezért két év börtönbüntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte.

Tizennyolc vádlott esetében közokirat-hamisítás, vagy hivatali vesztegetés bűntette miatt 1-2 év börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, a szabadságvesztés végrehajtását két év, illetve három év próbaidőre felfüggesztette, egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített.

Hét vádlottat pénzbüntetésre ítélt, három vádlottat felmentett, míg egy vádlottal szemben - aki az eljárás során meghalt - megszüntette az eljárást a bíróság - ismertette a sajtótitkár.

Csizmadiáné Pethő Tímea tanácselnök ismertetése szerint a törvényszék a bizonyítékok körében felhasználta a titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés során keletkezett hanganyagokat. Az első nyolc vádlott a bűncselekmények elkövetésének idején az Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgozott. A másodrendű vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi 23 vádlott pedig olyan cégek képviselője volt, amelyeket érintett vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.

A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz: kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket - közvetve vagy közvetlenül - a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni.

Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt és megpróbálták rábírni, hogy elnézőbb legyen a szabálytalanságokkal szemben.

A kedvezményezettek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Az érintett cégek többféle hasznot is húztak a kapcsolatból: legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást.

A Debreceni Törvényszék ítélete nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a tárgyaláson jelenlévő vádlottak és védőik vagy fellebbezést jelentettek be, vagy ugyancsak három nap gondolkodási időt kértek. A bíróság ügyészi indítványra az első- és másodrendű vádlott esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.