Zuhan a nyelvvizsgázók száma, de a valós nyelvtudás számít a munkában

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2016-ban még 134 ezren nyelvvizsgáztak Magyarországon, 2025-re azonban mindössze 56 ezerre csökkent a számuk. A visszaesés egyik oka, hogy a megfelelő eredménnyel teljesített érettségi is kiválthatja a nyelvvizsgát, a diploma megszerzéséhez pedig a Covid-járvány óta nem kötelező annak megléte - írja a G7.hu.  A munkáltatók is egyre ritkábban várják el a nyelvvizsga-bizonyítványt, inkább a tényleges nyelvtudást veszik figyelembe. A legnagyobb visszaesés a 24 év felettiek körében történt, ahol 84 százalékkal csökkent a nyelvvizsgázók száma, de a 19–24 éveseknél is 73 százalékos volt a csökkenés. A nyelvvizsgák iránti érdeklődés 2020-ban, a járvány idején kezdett jelentősen visszaesni, majd a diploma megszerzésére vonatkozó kötelezettség 2022-es eltörlése tovább csökkentette a motivációt. A nyelvvizsga a felsőoktatási felvételinél továbbra is jelenthet előnyt, de az egyetemek maguk dönthetnek arról, hány többletpontot adnak érte.

Eközben a fiatalok idegennyelv-tudása bizonyos mutatók szerint javult: tíz év alatt 10 ezerről 28 ezerre nőtt az angolból érettségizők száma, arányuk pedig 9,2-ről 39,4 százalékra emelkedett. 2025-ben már az érettségizettek 43 százaléka vizsgázott valamilyen idegen nyelvből, ami azonban a 18 éves korosztály mindössze 30 százalékának jelentett megfelelő nyelvtudást. Az Eurostat 2022-es adatai szerint a 18–64 éves magyar lakosság 49 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, amivel Magyarország az Európai Unió utolsó helyén állt, közvetlenül Bulgária előtt.

A 18–25 éves magyar fiatalok körében is különösen rossz a helyzet: mindössze minden harmadik beszél legalább egy idegen nyelvet, két idegen nyelvet pedig csak a negyedük ismer. A nyelvtanulás eredményességét jelentősen befolyásolja a családi háttér, a szülők képzettsége és társadalmi helyzete, valamint az is, hogy a gyermekek milyen korán kezdik el a nyelvtanulást. Az országon belül is jelentősek a különbségek: a fővárosban és a megyeszékhelyeken általában jobbak az eredmények, míg a 11. évfolyamos diákok negyede még a B1-es nyelvi szintet sem éri el.

G7