Megjelent: 3 éve

114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról III. fejezet

A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A SZÁZNYOLCVAN NAPON BELÜL KILENCVEN NAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYA

Általános szabályok

29. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel és érvényes menetjeggyel, illetve az annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy jogszerű használatában lévő közlekedési eszközzel.
(2) A beutazás és a tartózkodás célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező a Tv. 19-28. §-ában meghatározott valamely célból vagy célokból kíván Magyarország területén tartózkodni, és tartózkodása indokait okirattal is alátámasztja.
(3) A lakhatás feltételével az a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik, aki
a) az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan, vagy más, lakhatásra alkalmas ingatlan tulajdonosa, vagy ilyen ingatlan használatára bármely jogcímen jogosult, és
b) amennyiben az ingatlanban tartózkodók esetén az egy főre jutó lakószoba terület legalább 6 négyzetméter.
(3a) A regionális igazgatóság kivételes méltányosságból a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában is biztosítottnak fogadhatja el a harmadik országbeli állampolgár lakhatását.
(4) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a lakhatás különösen az alábbiakkal igazolható:
a) a kérelmező magyarországi lakásának tulajdonjogát igazoló, harminc napnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal;
b) lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződéssel;
c) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel;
d) lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirattal;
e) a Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező lakhatását biztosító nyilatkozatával vagy
f) más hitelt érdemlő módon.
(5) A harmadik országbeli állampolgár a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha ő maga vagy részére családtagja a rendelkezésére álló jogszerűen megszerzett jövedelemből, illetve vagyonból megélhetése, lakhatása, kiutazása, valamint szükség esetén egészségügyi ellátása költségeit biztosítani tudja.
(6) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható:
a) magyar fizetőeszközzel vagy magyarországi hitelintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel;
b) a harmadik országbeli állampolgárt magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál készpénz felvételére jogosító okirattal (fizetési számlaszerződés, betétkönyv stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó hitelintézeti igazolással;
c) magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) és a rendelkezésre álló készpénzfedezetre vonatkozó hitelintézeti igazolással;
d) hatósági hozzájárulással ellátott érvényes meghívólevéllel;
e) lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás meglétét igazoló okirattal;
f) megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal;
g) a kérelmező által Magyarország területén folytatni kívánt vagy folytatott jogszerű keresőtevékenységből származó jövedelem igazolásával;
h) külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló igazolással;
i) a Magyarország területén tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, bevándorolt vagy letelepedett jogállással, külön törvény szerint tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező, illetve menekültként elismert családtag közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozatával, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal, vagy
j) más hitelt érdemlő módon.
(7) A Tv. 13. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki Magyarország területén történő tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a következő feltételek valamelyikével:
a) a társadalombiztosítási ellátásokról szóló külön törvény alapján
aa) biztosítottnak minősül, vagy
ab) külön megállapodással szerzett jogosultságot a magyar egészségbiztosítás szolgáltatásaira, illetőleg a részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett, vagy
ac) egészségügyi szolgáltatásra jogosult;
b) a külön törvény hatálya alá tartozó személyekkel azonos módon jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a nem a társadalombiztosítás keretébe tartozó üzleti baleset- vagy egészségügyi biztosítása alapján;
c) nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján jogosult a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatásokra;
d) a megélhetését igazoló okiratok alapján egészségügyi ellátása költségeit biztosítani képes.
30. § (1) A Rendőrség a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére történő beléptetését megelőzően ellenőrzi a Tv. 13. §-ában foglalt feltételek fennállását.
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a Tv. 13. §-ában foglalt feltételeknek, úgy kell tekinteni, hogy száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából kíván Magyarország területére beutazni, és meg kell vizsgálni, hogy a száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra előírt beutazási és tartózkodási feltételeknek megfelel-e.

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok

31. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás
a) a konzuli tisztviselő,
b) a Hivatal,
c) a regionális igazgatóság
(a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.
32. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemről
a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum esetén a regionális igazgatóság,
b) nemzeti vízum esetén a Hivatal, dönt
c)A 32. § c) pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
33. § (1) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását a harmadik országbeli állampolgár a beutazást megelőzően - erre irányuló külön kérelem előterjesztése nélkül - tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmében kérheti.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelemről a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet elbíráló regionális igazgatóság dönt.
(3) Ha a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemnek helyt ad, egyidejűleg a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadását is engedélyezi, és erről értesíti a konzuli tisztviselőt.
(4) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a konzuli tisztviselő adja ki.
(5) Ha a nem Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár a Tv. 88. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztató útján terjeszti elő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét, a kérelem engedélyezéséről a regionális igazgatóság a konzuli tisztviselőt értesíti. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot - a regionális igazgatóság döntése alapján - a személyazonosítást, valamint a Tv. 53. § (1a) bekezdése szerinti adatok rögzítését követően a konzuli tisztviselő adja ki.
34. § (1) A nemzeti vízum iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.
(2) A nemzeti vízum iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy ilyen vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik, feltéve, hogy
a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik magyar konzuli tisztviselő vagy a vízumkérelem átvételére felhatalmazott egyéb hely, vagy
b) igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés méltányolható indokait, vagy
c) beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűzödik.
(3) A 34. § (3) bekezdése e rendelet 182. § (5) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon hatályát vesztette. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan 2008. március 30-tól kell alkalmazni.
35. § (1) A nemzeti vízum iránti kérelmet a külön jogszabály szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A nemzeti vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi idejének - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább három hónappal meg kell haladnia a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját és legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldalt kell tartalmaznia.
(3)A 35. § (3) bekezdése e rendelet 182. § (5) bekezdésének d) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon hatályát vesztette. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan 2008. március 30-tól kell alkalmazni.
(4) A vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja a schengeni államok területéről történő kiutazás tervezett időpontját.
(5) A nemzeti vízum iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet, valamint
b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(6) Ha a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.
36. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság - a diplomata, szolgálati vagy egyéb hivatalos célból kiállított útlevéllel rendelkező kérelmező kivételével - az útlevélbe bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét.
37. § (1) A konzuli tisztviselő a nemzeti vízum iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti a Hivatalnak.
(2) A 37. § (2) bekezdése e rendelet 182. § (5) bekezdésének f) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon hatályát vesztette. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan 2008. március 30-tól kell alkalmazni.
38. § A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt.
39. § (1) A vízumkiadó hatóság a nemzeti vízum iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben a Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kéri.
(2) A Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek tíz napon belül eleget tenni.
40. § A 40. §-t a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (5) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
41. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot az e rendelet II. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.
42. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum visszavonásáról a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.
43. § A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumokmány érvénytelen, ha
a) a vízum - érvényességi idejére, az engedélyezett tartózkodási napok és beutazások számára tekintettel - a Magyarországra történő beutazásra, illetve a Magyarország területén történő tartózkodásra nem használható fel;
b) a kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot jogerősen visszavonták;
c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a vízumokmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban - új vízumokmányt kapott;
d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
f) a jogosultja tartózkodási engedély okmányt, letelepedett státuszt igazoló okmányt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott;
g) jogosultja meghalt.
h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.

Tartózkodási engedély

44. § A tartózkodási engedély kiadására, illetve meghosszabbítására irányuló idegenrendészeti eljárás
a) a külpolitikáért felelős miniszter,
b) a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.
45. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelméről (a továbbiakban együtt: tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem) - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság dönt.
(2) A 45. § (2) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
46. § A külpolitikáért felelős miniszter külön jogszabály szerint dönt a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek és családtagjaik, a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek tagjaihoz látogatás céljából beutazók, valamint az olyan személyek tartózkodási engedély iránti kérelmeiről, akiknek a beutazásához külpolitikai érdek fűződik.
47. § (1) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik.
(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem az (1) bekezdésben meghatározott országtól eltérő olyan országban működő konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más helyen is benyújtható, amelyben a kérelmező jogszerűen tartózkodik feltéve, hogy
a) az (1) bekezdésben meghatározott országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, vagy
b) okirattal igazolja az állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől eltérő harmadik országban történő kérelmezés indokait, vagy
c) beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
(2a) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen a tiszteletbeli konzult, vagy a kereskedelmi képviseletet, vagy a kérelem átvételére felhatalmazott külső szolgáltatót kell érteni.
(3) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti - az (5b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak.
(4) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő a Tv. 17/A. §-ban foglaltak szerint.
(4a) A 47. § (4a) bekezdését a 96/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (4) bekezdés b) pontja.
(5) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét - a 46. §-ban foglalt kivétellel - a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő.
(5a) A 47. § (5a) bekezdését a 142/2013. (V. 13.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (4) bekezdés b) pontja.
(5b) A 47. § (5b) bekezdését a 382/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (4) bekezdés b) pontja.
(6) A tartózkodási engedély meghosszabbítása, illetve a nemzeti tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a külön jogszabály által e célra rendszeresített formanyomtatványon, legkésőbb a tartózkodási engedély, illetve a nemzeti vízum érvényességi idejének lejártát megelőző harminc nappal kell benyújtani.
(7) A tartózkodási engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát.
(8) A tartózkodási engedély iránti kérelemhez - ha e rendelet másként nem rendelkezik - mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet, valamint
b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-g) pontjaiban, EU Kék kártya kérelem esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat,
c) a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e a Tv. 42. § (3) bekezdésében meghatározott Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást.
(9) Amennyiben a tartózkodás körülményeinek tisztázása érdekében szükséges, a vízumkiadó hatóság a kérelmezőt - az (8) bekezdésben foglaltakon túl - további okiratok csatolására is felhívhatja.
(10) Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a Magyarország területén kiadott tartózkodási vízum vagy a korábbi tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó okiratokat nem kell ismételten csatolnia.
48. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy tudomása szerint az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetőleg közegészséget veszélyeztető betegség, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapot fennállása esetén részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a harmadik országbeli állampolgárt kötelezheti a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére vagy származási országa hatósága által kiállított, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hatósági orvosi igazolás bemutatására.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, haladéktalanul értesíti a regionális igazgatóságot.
(5) Ha a regionális igazgatóság a (4) bekezdésben foglalt értesítés ellenére adja ki vagy hosszabbítja meg a tartózkodási engedélyt, a szükséges járványügyi intézkedések foganatosítása érdekében értesíti a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi államigazgatási szervet.
49. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - huszonegy napon belül dönt.
(2) Soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kell elbírálni:
a) a kiskorú kérelmező, valamint a kiskorú kérelmezővel együtt utazó törvényes képviselő tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;
b) a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy tartózkodási engedély iránti kérelmét;
c) a tartózkodási engedély iránti kérelmet, ha a kérelmező beutazásához és tartózkodásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik.
(3) Tizenöt napon belül kell elbírálni a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha tartózkodásának célja
a) tanulmányok folytatása vagy
b) kutatás,
c) szezonális munkavállalás, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtását megelőző öt év során legalább egy alkalommal szezonális foglalkoztatás keretében tartózkodott Magyarországon és az idegenrendészeti és a munkaügyi jogszabályi rendelkezéseket maradéktalanul betartotta.
50. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében meghatározott esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség véleményét kéri.
(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség köteles a megkeresésnek
a) a 49. § (2) bekezdésében foglalt esetben öt,
b) a 49. § (3) bekezdésében foglalt esetben nyolc,
c) egyéb esetben tizenöt napon belül eleget tenni.
51. § (1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély érvényességi idejét - a Tv.-ben foglalt keretek között - a kérelemhez mellékelt okiratok tartalma, a tartózkodás célja és tervezett időtartama, valamint a tartózkodás körülményei tekintetében rendelkezésére álló valamennyi egyéb adat alapján, a kérelmező egyedi körülményeit is figyelembe véve határozza meg.
(2) Az engedélyezett tartózkodás időtartamát - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább három hónapig érvényes legyen.
(3) Ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának célja tanulmányok folytatása, kutatás, családi együttélés biztosítása, vagy az EU Kék Kártya birtokában történő keresőtevékenység folytatása, úti okmánya érvényességi idejének legfeljebb az engedélyezett tartózkodás időtartamát kell lefednie.
(4) A regionális igazgatóság a (2) bekezdésben foglalt, az úti okmány érvényességi idejére vonatkozó feltételtől - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekinthet, feltéve, hogy az úti okmány érvényességi ideje meghaladja az engedélyezett tartózkodás időtartamát.
(5) A tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt a tartózkodási cél megváltozására tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kérelem esetén a tartózkodási engedély érvényességét a regionális igazgatóság az előző tartózkodási engedély érvényességi idejénél rövidebb időtartamra is megállapíthatja. A tartózkodási engedély érvényessége azonban a megváltozott tartózkodási cél vonatkozásában a Tv.-ben megállapított időtartamot nem haladhatja meg. A korábban kiadott tartózkodási engedélyt a regionális igazgatóság érvényteleníti.
52. § A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén a harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt - a 72/I. §-ban foglalt kivétellel - a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani.
53. § A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha
a) az engedélyezett tartózkodási idő lejárt;
b) a tartózkodási engedélyt jogerősen visszavonták;
c) helyette a harmadik országbeli állampolgár - a tartózkodási engedély okmány cseréjére vagy pótlására irányuló eljárásban vagy a tartózkodási engedély meghosszabbítása miatt - új tartózkodási engedély okmányt kapott;
d) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
e) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
f) a jogosultja letelepedett státuszt igazoló okmányt, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott;
g) jogosultja meghalt;
h) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.
54. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár részére a Tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt okokból a regionális igazgatóság akkor adhat ki kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, illetve a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyét akkor hosszabbíthatja meg, ha a döntést megelőzően a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával - SIRENE Iroda útján - egyeztet.
(2) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra nézve valamely schengeni állam beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzést rendel el, a regionális igazgatóság - a SIRENE Iroda útján - köteles egyeztetni a figyelmeztető jelzést elrendelő schengeni állam kijelölt hatóságával.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés alapján a regionális igazgatóság mérlegeli, hogy - különösen a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés elrendelésére okot adó körülményekre, a harmadik országbeli állampolgár által az elrendelő schengeni állam közrendjére és közbiztonságára jelentett veszélyre, valamint a figyelmeztető jelzés időtartamára figyelemmel - indokolt-e a Tv. 18. § (2) bekezdése szerinti döntést meghozni.
(4) A regionális igazgatóság döntéséről - a SIRENE Iroda útján - értesíti az érintett schengeni állam kijelölt hatóságát.
(5) A kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély kiadása esetén a SIS figyelmeztető jelzés törlését kell kezdeményezni.
55. § (1) A tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a tartózkodási engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.
(2) A tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmek tárgyában, és a harmadik országbeli állampolgár első beutazását megelőzően történt tartózkodási engedély visszavonása esetén a harmadik országbeli állampolgár a fellebbezését a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. A konzuli tisztviselő a fellebbezést haladéktalanul továbbítja az illetékes regionális igazgatóságnak.
(3) A fellebbezést a Hivatal huszonegy napon belül bírálja el.

A kilencven napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok

56. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja családi együttélés biztosítása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását különösen az alábbiakkal igazolhatja:
a) születési anyakönyvi kivonattal,
b) házassági anyakönyvi kivonattal,
c) örökbefogadásról szóló okirattal vagy
d) más hitelt érdemlő módon.
(2) Ahol e rendelet anyakönyvet említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell.
57. § (1) A menekültként, vagy oltalmazottként elismert személy családtagja tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve tartózkodási engedély iránti kérelméről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell.
(2) A menekültként vagy oltalmazottként elismert személyhez történő családegyesítés során a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon - különösen DNS- vizsgálattal - igazolható.
(3) A DNS-vizsgálathoz szükséges mintavétel a regionális igazgatóság képviselőjének, vagy a konzuli tisztviselőnek a jelenlétében történik.
(4) Amennyiben a családi kapcsolat fennállását a harmadik országbeli állampolgár külföldön elvégzett DNS-vizsgálat alapján igazolja, az igazolás elfogadhatósága érdekében a regionális igazgatóság megkeresi a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot, amely szakértői véleményt ad.
(5) A DNS-vizsgálattal kapcsolatban felmerülő összes költséget a kérelmező viseli.
(6) A menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagjának a Tv. 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolnia, ha a menekültkénti elismerés és a családegyesítés kérelmezése között három hónapnál hosszabb időtartam telt el.
(7) A (6) bekezdésekben foglalt kedvezmények az oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár családtagja által benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén nem alkalmazhatóak.
58. § Az a harmadik országbeli állampolgár, aki tartózkodási vízumát vagy tartózkodási engedélyét családi együttélés biztosítása céljából kapta, köteles házassága felbontását, illetve házastársa halálát, a házasság felbontására vonatkozó jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított harminc napon belül a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.
59. § (1) Ha a beutazás és tartózkodás célja jövedelemszerzés, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása különösen az alábbiakkal igazolható:
a) egyéni vállalkozói igazolvánnyal, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;
b) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal;
c) a gazdasági tevékenységre vonatkozó üzleti tervvel;
d) magánszemélyként kötött megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződéssel; vagy
e) más hitelt érdemlő módon.
(2) A Tv. 20. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt beutazási és tartózkodási cél akkor tekinthető igazoltnak, ha
a) a gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy (ezen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: gazdasági társaság) legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt foglalkoztat teljes munkaidőben, vagy
b) a kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a gazdasági társaság működése szempontjából elengedhetetlen, és a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a kérelmező megélhetését is biztosító bevételt fog elérni.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti üzleti tervben foglaltakat hitelt érdemlően alá kell támasztani, így különösen vállalkozási szerződés, megbízási szerződés, megállapodás, értékesítésre, beszerzésre vonatkozó szerződés csatolásával.
(4) Ha a beutazás és tartózkodás célja munkavállalás, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.
(5) A Tv. 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a (4) bekezdésben foglalt okirat mellett a regionális igazgatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek igazolását is kérheti.
59/A. § Ha a beutazás és tartózkodás célja szezonális munkavállalás, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodással, vagy a foglalkoztatási jogviszonyt igazoló okirattal igazolható.
60. § (1) Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja tanulmányok folytatása, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását, különösen
a) a képzést végző oktatási intézmény felvételi igazolásával;
b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal vagy
c) más hitelt érdemlő módon igazolhatja.
(2) Előkészítő képzésen történő részvétel esetén a tanulmányok folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély tanulmányok folytatása céljából csak akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár az előkészítő képzést követően Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézménybe vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert.
(3) A Tv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő nyelvismeretet a harmadik országbeli állampolgár különösen az alábbiakkal igazolhatja:
a) nyelvtudást igazoló hivatalos nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,
b) idegen nyelven végzett tanulmányokat tanúsító hivatalos bizonyítvánnyal, vagy
c) más hitelt érdemlő módon.
61. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja kutatás, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a kutatószervezettel kötött fogadási megállapodással igazolhatja.
62. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja gyógykezelés, a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállását a gyógykezelést végző intézmény igazolásával támaszthatja alá.
63. § Látogatási célú beutazás és tartózkodás esetén a Tv. 13. § (1) bekezdés d)-g) pontjában foglalt feltételek fennállása hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevéllel (a továbbiakban: meghívólevél) igazolható.
64. § (1) Meghívólevél iránti kérelmet
a) magyar állampolgár,
b) bevándorolt, letelepedett, Magyarország által menekültként elismert, tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár,
c) külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint
d) magyar vagy Magyarország területén székhellyel rendelkező külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet terjeszthet elő.
(2) A meghívólevél iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságon személyesen, jogi személy meghívó esetén meghatalmazott képviselő útján kell benyújtani.
(3) A regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelmet tizenöt napon belül, ha a meghívott harmadik országbeli állampolgár beutazásához Magyarországnak jelentős gazdasági, kulturális, tudományos vagy sportérdeke fűződik, nyolc napon belül bírálja el.
65. § A meghívólevél kérelmezőjének igazolnia kell, hogy rendelkezik a Tv. 2. § l) pontjában meghatározott kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel.
66. § (1) Ha a regionális igazgatóság a meghívólevél iránti kérelemnek helyt ad, a meghíváshoz hatósági hozzájárulását adja, és a kérelmező részére meghívólevelet állít ki. A meghívónak a meghívólevél minden példányát aláírásával el kell látnia.
(2) A meghívólevelet külön jogszabályban meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.
(3) A meghívólevél érvényességét napokban, a meghívás céljára és a meghívás összes körülményére tekintettel kell megállapítani. A meghívólevél legfeljebb 365 napig érvényes.
(4) A meghívólevélnek a meghívott harmadik országbeli állampolgárhoz történő eljuttatásáról a meghívó gondoskodik.
67. § (1) A meghívólevél iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges feltételekkel;
b) a korábbi meghívás alkalmával a meghívólevélben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette;
c) kérelmében hamis adatot vagy valótlan tényt közölt.
(2) A meghívót tájékoztatni kell arról, hogy a meghívólevél önmagában nem jogosítja a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területére történő beutazásra.
68. § A meghívólevél beszerzésének kötelezettsége alól mentesülnek az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, ezek hivatali szervezetei, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok országgyűlési biztosa, az Alkotmánybíróság, a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi államigazgatási szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok.
69. § Amennyiben a beutazás és tartózkodás célja önkéntes tevékenység folytatása, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgárt fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződéssel igazolható.
69/A. § A 69/A. §-t a 142/2013. (V. 13.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (4) bekezdés c) pontja.
70. § (1) A humanitárius célú tartózkodási engedélyt
a) a Tv. 29. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a hontalanként történő elismerésről rendelkező regionális igazgatóság,
b) a Tv. 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a menekültügyi hatóság,
c) a Tv. 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben - a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) kezdeményezésére - a kísérő nélküli kiskorú szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,
d) a Tv. 29. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság
e) a Tv. 29. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben - a bíróság kezdeményezésére - a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság
f) a Tv. 29. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból állítja ki, illetve hosszabbítja meg.
(2) A menekültkénti elismerését kérő, továbbá a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kérő harmadik országbeli állampolgár részére a tartózkodási engedélyt a kérelme benyújtásától számított három napon belül ki kell állítani.
(3) A Tv. 29. § (1) bekezdés a)-f) pontjának, valamint 29. § (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély kiadásához, illetve meghosszabbításához ki kell töltenie a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletben meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet.
71. § (1) A harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt - a (2) bekezdésben és a 72/I. §-ban foglalt kivétellel - a II. melléklet 2. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.
(2) A Tv. 29. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár részére a humanitárius célú tartózkodási engedélyt az e rendelet III. mellékletének 3. pontjában meghatározott formában és adattartalommal kell kiállítani.
72. § (1) Idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság köteles vizsgálni, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgárra a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Ennek keretében különösen azt kell megállapítani, hogy
a) a harmadik országbeli állampolgár kiskorú-e,
b) van-e olyan személy, aki jogszabály vagy szokás alapján a kiskorú harmadik országbeli állampolgár felügyeletére köteles.
(2) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek védelmében az idegenrendészeti hatóság köteles ügygondnok kirendelése iránt az eljárás megindításakor haladéktalanul intézkedni.
(3) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében az idegenrendészeti hatóság megkeresi a gyámhivatalt, valamint a kiskorú állampolgársága szerinti államnak Magyarország területén működő konzuli képviseletét.

Az EU Kék Kártya kiadására vonatkozó szabályok

72/A. § (1)A 72/A. §-t megelőző alcímet a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
A 72/A. §-t a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.
(2) Az EU Kék Kártya kiadására vagy meghosszabbítására irányuló eljárásban a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló között létrejött magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából - legfeljebb négyéves határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére - kötött előzetes megállapodással vagy érvényes munkaszerződéssel igazolható.
(3) Az EU Kék Kártya iránti kérelemhez mellékelt foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló előzetes megállapodás vagy munkaszerződésben szereplő munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakmai képesítés a felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget igazoló okirattal igazolható.
(4) Az EU Kék Kártya iránti kérelemben megjelölt szálláshely bejelentése során a harmadik országbeli állampolgárnak csatolnia kell az ingatlan felett rendelkezésre jogosult aláírásával ellátott külön jogszabály szerinti formanyomtatványnak megfelelő szálláshely-bejelentőlapot.
(5) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetést igazoltnak kell tekinteni, ha a harmadik országbeli állampolgár munkabérének mértéke a külön jogszabályban meghatározott havi bruttó munkabért eléri vagy meghaladja.
(6) Az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátó rendszerére.
(7) Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,
b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában, vagy
c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban
három hónapnál hosszabb ideig részesül.
(8) A (7) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha a Tv. 18. § (1b) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltételek megvalósulása esetén.
(9) A Tv. 20/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 29. § (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
72/B. § A 72/B. §-t a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (4) bekezdés d) pontja.
72/C. § (1) A Tv. 20/B. §-ában foglaltakra irányuló kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb a beutazástól számított harminc napon belül lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.

Az ideiglenes tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok

72/D. § (1) Az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló nemzetközi szerződés szerinti tartózkodási engedély (a továbbiakban: ideiglenes tartózkodási engedély) kiadására irányuló idegenrendészeti eljárás a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik.
(2) Ideiglenes tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a nemzetközi szerződésben meghatározott feltételeket teljesíti, és a feltételek teljesítését okiratokkal is alátámasztja, valamint megfelel a Tv. 13. § (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt feltételeknek.
(3) Amennyiben nemzetközi szerződés lakhatás, megélhetés vagy egészségügyi ellátásokra kiterjedő biztosítottság feltételének teljesítését írja elő, a 29. § (4)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező úti okmányának érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.
72/E. § (1) A regionális igazgatóság az ideiglenes tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodási engedély okmány „Megjegyzés” rovatába a következő megjegyzést jegyzi be: „az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló nemzetközi szerződés szerint kiadva/issued in accordance with the agreement on a Working Holiday Scheme”.
(2) Évente legfeljebb a nemzetközi szerződésben meghatározott kvótát meg nem haladó számú ideiglenes tartózkodási engedély állítható ki.
(3) Az ideiglenes tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.
72/F. § Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) a nemzetközi szerződésben foglalt feltételeket nem vagy már nem teljesíti,
b) nem felel meg a Tv. 13. § (1) bekezdés h) vagy i) pontjában foglalt valamely feltételnek, vagy
c) a Tv. 18. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglaltakat megvalósítja.
72/G. § A 72/D-72/F. §-ban meghatározottakon túl az ideiglenes tartózkodási engedély kiállítására a 47. és 48. §-t, a 49. § (1) bekezdését, az 50. §-t és az 53-55. §-t kell megfelelően alkalmazni.

Az összevont kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok

72/H. § (1) Az összevont kérelmezési eljárásban a kérelem benyújtására és elbírálására a 31. §-ban, a 32. § a) pontjában, a 33. §-ban, a 36. §-ban, a 41-48. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, valamint az 50-55. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A Kormány az összevont kérelmezési eljárásban - a (3a) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e, elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert szakhatóságként jelöli ki.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kormányhivatal,
b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több - különböző megye területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal jár el.
(3a) A (2) és (3) bekezdés szerinti kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) munkavégzését posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében látja el;
b) bevett egyház belső szabályzatában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (egyházi személy);
c) olyan kutatási tevékenységet végez, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik;
d) olyan magyarországi kutatási tevékenységet végez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján folytat;
e) hivatásos sportoló, aki sporttevékenységét munkavégzés keretében folytatja;
f) hivatásos edző, aki sporttevékenységre való felkészítő tevékenységet végez;
g) az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjának közeli hozzátartozója;
h) a Tv. 19. §-ában meghatározott családegyesítő családtagja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően legalább egy éve családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel jogszerűen Magyarország területén tartózkodik és a családegyesítő fél foglalkoztatása engedélymentes;
i) a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagja vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik; vagy
j) Magyarországgal szomszédos országból származik és a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében meghatározott foglalkoztatásokban dolgozik, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.
(4) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása engedélyezési kötelezettség alól mentes vagy a foglalkoztatásához nem kerül sor munkaerőpiaci helyzet vizsgálatára, valamint a 49. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén a kormányhivatal - a (4a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szakhatósági állásfoglalását tíz napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.
(4a) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatása a (10) bekezdésben meghatározott, a Tv. 88. § (2) bekezdése szerinti foglalkoztatónál (a továbbiakban: kiemelt foglalkoztató) valósul meg, a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalását nyolc napon belül adja meg a regionális igazgatóságnak.
(4b) Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatása a (3a) bekezdés alapján mentes a szakhatóság vizsgálata alól, a regionális igazgatóság a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatalt az összevont engedély kiállításáról:
a) a foglalkoztató megnevezése, adószáma, statisztikai törzsszáma, főtevékenysége TEÁOR-száma,
b) a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága, neme, életkora, iskolai végzettsége,
c) a munkavégzés helye,
d) a munkakör (FEOR-szám),
e) a tartózkodási engedély érvényességének ideje,
f) a (3a) bekezdésben meghatározott mentességet megalapozó ok.
(5) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően az eljárás során a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására vonatkozóan a szakhatóság tudomására jutott olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását a regionális igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.
(6) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik és meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszonyt kíván létesíteni, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon köteles teljesíteni.
(7) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkezik, illetve keresőtevékenység folytatása vagy munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésével egy időben köteles tartózkodási engedély iránti kérelmet is előterjeszteni a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon az összevont engedély kiállítása érdekében.
(8) Ha a harmadik országbeli állampolgár a Tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott engedéllyel rendelkezik, a Tv. 29/A. § (9) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség teljesítését követően a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság hivatalból eljárást indít az összevont engedély kiállítása érdekében. A Tv. 29/A. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott engedély összevont engedélyként történő kiállítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles kitölteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletben meghatározott adatlapot, továbbá az adatlaphoz mellékelnie kell egy darab arcfényképet.
(9) A (6)-(8) bekezdésben foglalt eljárás során a harmadik országbeli állampolgár köteles mellékelni az 59. § (4) bekezdésében meghatározott okiratot. A harmadik országbeli állampolgár a (7) bekezdésben meghatározott eljárás során, ha az érvényes tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 13. § (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjában foglalt feltételek nem változtak meg, a kérelmezőnek a változatlan feltételekre vonatkozó dokumentumokat nem kell ismételten csatolnia.
(10) Kiemelt foglalkoztatónak minősül:
a) a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató,
b) az a foglalkoztató, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében meghatározott foglalkozásokban Magyarországgal szomszédos országból származó harmadik országbeli állampolgárt kíván Magyarországon foglalkoztatni,
c) az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást valósít meg,
d) az a fogadó szervezet, amely vállalaton belül áthelyezett személyt kíván Magyarországon foglalkoztatni.
72/I. § (1) A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedélyt a II. melléklet 2. pontja szerinti formában és adattartalommal állítja ki. A regionális igazgatóság az összevont kérelmezési eljárásban kiadott tartózkodási engedély okmány hátoldali „Megjegyzések” rovatába a következő adatokat tünteti fel: „Munkavégzésre jogosult [munkáltató neve]-nál/nél/Entitled to work at [name of company]”.
(2) A Hivatal a honlapján az összevont engedély kiadásának alapjául szolgáló, a Tv. 96. § (4) bekezdése alapján kezelt adatok elektronikus úton történő ellenőrzését biztosítja a személyes adatok sérelme nélkül.

A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására és a mobilitásra vonatkozó szabályok

72/J. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a harmadik országbeli állampolgár és a harmadik országban letelepedett vállalkozás között fennálló munkaszerződéssel vagy megbízólevéllel igazolható, amely tartalmazza a Tv. 20/E. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamot.
(2) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelemhez - a 47. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak mellett - mellékelni kell:
a) a magyarországi fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz való tartozást igazoló iratot,
b) a vezető állású munkavállaló vagy szakértő esetén a felsőfokú végzettséget, vagy szakképzettséget, vagy gyakornok-munkavállaló esetén a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot,
c) a magyarországi fogadó szervezet által kiállított nyilatkozatot, mely szerint a vezető állású munkavállaló vagy szakértő rendelkezik a vállalaton belüli áthelyezéshez szükséges tapasztalattal, és
d) a Tv. 20/E. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel tekintetében a vállalaton belüli áthelyezés során az Európai Unió tagállamaiban eltölteni kívánt időtartamra vonatkozó, a harmadik országban letelepedett vállalkozás által kiállított nyilatkozatot.
(3) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemben megjelölt szálláshely bejelentése során a harmadik országbeli állampolgárnak csatolnia kell az ingatlan felett rendelkezésre jogosult aláírásával ellátott külön jogszabály szerinti formanyomtatványnak megfelelő szálláshely-bejelentőlapot.
(4) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés nem tekinthető biztosítottnak, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik elegendő forrással önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátó rendszerére.
(5) Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,
b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában, vagy
c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban három hónapnál hosszabb ideig részesül.
(6) A Tv. 20/E. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételnek az a harmadik országbeli állampolgár felel meg, aki rendelkezik a 29. § (7) bekezdésében meghatározott feltételekkel.
(7) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárás során az összevont engedély kiadásáig a harmadik országbeli állampolgár haladéktalanul értesíti az illetékes regionális igazgatóságot a kérelemhez mellékelt okiratok tartalmában bekövetkezett változásról.
72/K. § (1) A Tv. 20/F. §-ában foglaltakra irányuló kérelmet az abban meghatározott feltételeket igazoló okiratok csatolásával egyidejűleg legkésőbb
a) a hosszú távú mobilitás megkezdése előtt 20 nappal, vagy
b) a Tv. 6. § (3) bekezdése szerinti tartózkodás lejárta előtt 20 nappal kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában indult eljárásban hozott érdemi döntésről az idegenrendészeti hatóság értesíti az Európai Unió azon tagállamának kijelölt hatóságát, amely a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt kiállította.
72/L. § A Tv. 6. § (3) bekezdésben foglalt esetben a fogadó szervezet a Tv. 71. § (9) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét a harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon teljesíti, amely szerv a bejelentést követően haladéktalanul, a következő adatok közlésével értesíti a munkavégzés helye szerint illetékes járási hivatalt:
a) a harmadik országbeli állampolgár életkora, iskolai végzettsége, állampolgársága, munkakörének FEOR száma, foglalkoztatási jogviszony formája;
b) a Magyarországon teljesítendő vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartama;
c) a fogadó szervezet megnevezése, székhelye, telephelye, adószáma, statisztikai törzsszáma.

Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár ellátása, támogatása

73. § Az emberkereskedelem áldozatává vált, tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár) alapvető létfenntartási feltételeinek megteremtéséhez a Hivatal ellátásokkal és támogatással járul hozzá.
74. § (1)A 74. § a 221/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § (1) bekezdése a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Megilletik
a) A 74. § (1) bekezdés a) pontját a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
b) az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások és a pénzbeli támogatás.
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:
a) a közösségi vagy annak megfelelő szálláson való elhelyezés és ellátás, valamint
b) az egészségügyi ellátás.
(3)213 A közösségi szállásról vagy befogadó állomásról való kiköltözést követően az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár - rászorultsága esetén - kérelme alapján, a tartózkodási engedély első alkalommal történő kiállítását követő tizenkét hónapon keresztül havonta folyósított támogatást kaphat, amelynek mértéke a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege.
75. § (1) A 74. §-ban foglalt ellátások és támogatások biztosításának, folyósításának feltétele, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár vagy vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, testvére és egyenes ági rokona ne rendelkezzék Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.
76. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a 74. §-ban meghatározott támogatás kérelmezése esetén - írásbeli kérelme benyújtásával egyidejűleg - a VI. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével köteles nyilatkozni vagyoni és jövedelmi helyzetéről.
(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra irányuló kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság bírálja el.
(3) A Hivatal a támogatást havonta postai úton szálláshelyre utalással folyósítja.
(4) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár
a) rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal,
b) jövedelme elérte a 75. §-ban meghatározott mértéket, vagy
c) szálláshelye a 74. § (3) bekezdésében foglalt támogatás folyósítása alatt megváltozott,
köteles ezt a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak legkésőbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, illetve a lakcímváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.
(5) A regionális igazgatóság hivatalból vizsgálhatja az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár támogatásra való jogosultságát. A regionális igazgatóság az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatás biztosítása, továbbá folyósítása során az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek a kötelezett tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
(6) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a regionális igazgatóság a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés időtartamára járó támogatás nem fizethető ki és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
(7) A támogatásban részesülő emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár köteles harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak - külföldre távozását megelőzően vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul - bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása - a távollét időtartama alatt vagy az akadály megszűnéséig - szünetel. Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a támogatást a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a regionális igazgatóság a támogatás folyósítását megszünteti.
77. § (1) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok elkülönített elhelyezését szolgáló befogadó állomáson vagy szerződés alapján fenntartott más szálláshelyen (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: közösségi szállás) lehet elhelyezni.
(2) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárnak a közösségi szálláson történő elhelyezése esetén nem kell térítési díjat fizetnie, amennyiben jövedelme a 75. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket nem haladja meg.
(3) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárra a közösségi szálláson történő tartózkodása során a 130-133. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A 77. § (4) bekezdését a 221/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet 28. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
(5) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár jövedelme a 75. § (1) bekezdésében foglalt mértéket meghaladja, köteles az általa igénybe vett szolgáltatások önköltségét utólag, minden hónap 5. napjáig megtéríteni. A megtérítés összegét a közösségi szállás vezetője állapítja meg.
78. § A 78. §-t a 221/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet 28. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
79. § (1) Ha az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén a 138. §-ban meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat jogosult térítésmentesen igénybe venni.
(2) A közösségi szálláson tartózkodó emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár háziorvosi ellátása a közösségi szálláson történik.
(3) A közösségi szálláson kívül lakó emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.
(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.
80-88. § A 80-88. §-t a 221/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet 28. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

89. § (1) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítása
a) a Tv. 30. § (1) bekezdés a), b), h) és i) pontjában meghatározott esetekben az idegenrendészeti ügyben eljáró regionális igazgatóság,
b) a Tv. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság,
c) a Tv. 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szülő magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság,
d) a Tv. 30. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgár szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóság,
e) a Tv. 30. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a Rendőrség,
f) a Tv. 30. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben az úti okmányt visszatartó, illetve visszavonó regionális igazgatóság,
g) a Tv. 30. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a kijelölt tartózkodási hely szerint illetékes regionális igazgatóság vagy a Rendőrség,
h) a Tv. 30. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott esetben a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóság
hatáskörébe tartozik.
(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti, ha a harmadik országbeli állampolgár az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállítására alapul szolgáló eljárás eredményeként tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot, tartózkodási engedélyt vagy ideiglenes letelepedési engedélyt kap.

Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása

90. § A Tv. 31. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárnak a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély iránti kérelméhez - a 35. § (5) bekezdésében és a 47. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az alábbi okiratokat kell mellékelnie:
a) egy arcfényképet,
b) a Tv. 13. § (1) bekezdés c)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását igazoló okiratokat, valamint
c) a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 5. § (6) bekezdése szerinti kivonatot.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk