Vannak korlátai a harmadik országokból érkezők alkalmazásának is

A május elején benyújtott, és előrehozott eljárásban tárgyalni tervezett, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag révén a kormány lehetővé tenné, hogy harmadik országbeli állampolgárok minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül könnyített úton érkezhessenek Magyarországra, és akár munkavállalási engedély nélkül is dolgozhassanak - írta a Népszava.

E mentességről rendeleti úton dönthetnének. Arra is a kormány kapna felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza. Mindezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát.

A vietnámi, indonéz, mongol és fülöp-szigeteki - vendégmunkások sem jelentenének azonban feltétlenül megoldást a munkaerőhiányra - ez már az Infostart riportjából derül ki. 

A külföldi munkaerő alkalmazása plusz költségekkel jár a hazai vállalatoknak. Egy olyan középvezető pedig, aki nem pusztán jó a szakmájában, de még esetleg egy nyelvet – esetleg egy relatíve egzotikusat – is beszél, jóval drágább egy csak magyart beszélő hasonló munkavállalónál.

Az sem mellékes, hogy a munkáltatónak gondoskodnia kell a szállásról és az ingázásról, valamint, hogy az évi egy-két hazautazás költségét is tartalmazni szokták a külföldi munkavállalóknak kínált csomagok - hívja fel a figyelmet Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője, aki szerint már nincs olyan szektor Magyarországon, ahol ne lenne munkaerőhiány.

Szerinte a munkaerő-kölcsönzésnek ráadásul nincs megtartó ereje, miután a karrierrendszer általában csak a belső állományosok kiváltsága, például a családi napokra sem szokták megívni a kölcsönözötteket.