Megjelent: 3 éve

2007. évi II.törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról- III. fejezet

Az Országgyűlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fokozatos létrehozásában történő közreműködés, valamint az Európai Unió és az azon kívüli országok társadalmi és gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról a következő törvényt alkotja:

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás szabályai

Általános szabályok

13. § (1) Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki
a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal;
b) rendelkezik
ba) száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
bb) tartózkodási engedéllyel,
bc) bevándorlási engedéllyel,
bd) letelepedési engedéllyel,
be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,
bf) nemzeti letelepedési engedéllyel, vagy
bg) EK letelepedési engedéllyel;
bh) A 13. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontját a 2013: XCIII. törvény 83. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel;
d) igazolja beutazása és tartózkodása célját;
e) Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel;
f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel;
g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja;
h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét.
i) nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezhető.
(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt feltételek igazolása alól.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok

14. § (1) Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum:
a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele vagy a 36. § (1) bekezdése alapján engedélyezett nemzeti letelepedési engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén;
b) A 14. § (1) bekezdés b) pontját a 2016: XXXIX. törvény 70. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
c) nemzeti vízum, amely - nemzetközi szerződés alapján - többszöri beutazásra és száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(2) A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje:
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év,
b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb öt év.
15. § (1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély, vagy a 36. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély kiadását engedélyezték.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.
(3) Nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) A nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott nemzeti vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.
(5) A nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a nemzeti vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Tartózkodási engedély

16. § (1) Az érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel jogosult.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartózkodási engedély száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.
(3) A tartózkodási engedély - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - két évvel meghosszabbítható.
(4) A 16. § (4) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
17. § (1) Tartózkodási engedélyt - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt feltételeknek, és
a) nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes nemzeti vízummal, illetve
b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.
17/A. § (1) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kérelme - ha a törvény másként nem rendelkezik - abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeknek és
a) a kivételes méltánylást érdemlő körülményt igazolta,
b) a kilencven napot meghaladó tartózkodás célja kutatás, vagy
c) az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén.
(1a) A Magyarország területén tartózkodó, az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmét, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag tartózkodási engedély iránti kérelmét Magyarországon terjesztheti elő, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivételesen méltányolható körülmény különösen a gyógykezeléssel, a családegyesítéssel vagy a keresőtevékenységgel összefüggő olyan tény, amely a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból következett be és akadályozza a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezést.
(3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyolc napon belül érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem igazolt, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett ismételt tartózkodási engedély kiadása iránti kérelme azonos jogi és ténybeli alapon került előterjesztésre és az önkéntes távozási vagy ország elhagyására vonatkozó kötelezettség végrehajtásának elkerülését célozza, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget.
18. § (1) A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette;
c)7 közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy Magyarország területén történő tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be;
d) a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre.
(1a) Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni,ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 20/A. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek.
(1b) Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 20/A. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek,
b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel nem rendelkezik,
c) megélhetése Magyarország területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg,
d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér,
e) legalább egymást követő három hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,
f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt, vagy
g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát.
(1c) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak területét valószínűsíthetően nem hagyja el, vagy
b) tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1d) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1e) Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1d) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.
(1f) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), c)-d), f)-i) pontjában foglalt feltételeket,
b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,
c) jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(1g) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1f) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(1h) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1f) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.
(1i) Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadását az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 20/F. §-ban foglalt feltételeknek,
b) esetében az (1) bekezdés b) pontjában vagy az (1f) bekezdésben foglaltak megvalósulnak, vagy
c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kaphat, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok

19. § (1) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítő) családtagja.
(2) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat
a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint
b) a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.
(3) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.
(4) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy
a) eltartott szülője;
b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.
(5) A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.
(6) A családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(7) A családtag - amennyiben más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot - további tartózkodásra jogosult, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy a családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak.
(8) A nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.
(9) A családegyesítés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje
a) legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik,
b) legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő a 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel rendelkezik, vagy
c) - az a) és b) pontban meghatározott esetek kivételével - legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
(10) A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. Ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik, a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik a családegyesítő EU Kék Kártyájának érvényességi idejével.
(11) A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (9)-(10) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.
20. § (1) Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy
a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét.
(2) Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keresőtevékenység folytatásának minősül.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki
a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,
b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel,
c) keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel,
d) EU Kék Kártyával vagy
e) vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(5) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.
(6) A jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
20/A. § (1) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
a) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1b) bekezdés b) és d) pontjában foglalt kizáró okok,
b) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,
c) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és
d) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.
(2) Nem kaphat EU Kék Kártyát:
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
c) a befogadott,
d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére,
h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,
i) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.
(2a) Az EU kék kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül hozza meg.
(3) Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.
(4) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.
20/B. § Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU kék kártyát kap, ha
a) az EU kék kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és
b) rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételekkel.
20/C. § Az EU Kék Kártya a kiadásától számított két éves időszak alatt kizárólag
a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy
b) hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.
20/D. § (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy külön jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.
(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően e célból nem hosszabbítható meg.
(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy
b) külön jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.
20/E. § (1) Vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki
a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik;
b) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1f)-(1i) bekezdésben foglalt kizáró okok;
c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló és szakértő esetében legalább három, legfeljebb tizenkét hónapos, gyakornok-munkavállaló esetében pedig legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül;
d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama;
e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges egyetemi oklevéllel;
f) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;
g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak;
h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére; és
i) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.
(2) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt:
a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
b) azon harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat;
c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;
d) az egyéni vállalkozó;
e) a munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző vagy egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából;
f) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.
(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.
(4) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legfeljebb egy év.
(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.
(6) Nem kaphat a 20. § (1) és (2) bekezdése alapján tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki 2/A. § a)-b) pontjában, valamint a 20/E. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
20/F. § Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint 20/E. § (1) bekezdés a)-b) és f)-i) pontjában meghatározott feltételekkel.
21. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni, és igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik.
(2) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje, ha
a) a képzés időtartama két évnél rövidebb, a képzés időtartamához igazodik,
b) a képzés időtartama két év vagy annál hosszabb, akkor legalább egy, de legfeljebb két év, amely alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
(3) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.
22. § (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,
a) aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és
b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.
(2) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik, de legfeljebb öt év, amely alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
23. § (1) Hivatalos célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
a) diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy családtagjaként,
b) külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként,
c) sajtótudósítóként,
d) nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból,
e) nemzetközi szerződés alapján a Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyként kíván Magyarország területén tartózkodni.
(2) A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a hivatalos szolgálat vagy a képzés, továbbképzés időtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely alkalmanként a hivatalos szolgálat vagy képzés, továbbképzés érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
24. § (1) Gyógykezelés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
a) gyógykezelés céljából kíván Magyarország területén tartózkodni,
b)1 kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri Magyarország területére gyógykezelés céljából.
(2) A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés időtartamához igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés időtartamához igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
25. § (1) Látogatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön jogszabályban meghatározott meghívólevéllel rendelkezik.
(2) A látogatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a meghívólevélben foglalt kötelezettségvállalás időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amely látogatás céljából nem hosszabbítható meg.
26. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni.
(2) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje az önkéntes tevékenység időtartamához igazodik, de legfeljebb két év.
(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.
27. § (1) Nemzeti vízumot, illetve nemzeti tartózkodási engedélyt az a nemzetközi szerződésben meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
a) a magyar nyelv megőrzése, ápolása,
b) a kulturális, nemzeti önazonosság megőrzése,
c) államilag elismert közép- vagy felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása,
d) a családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni.
(2) A nemzeti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
27/A. § Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések alapján Magyarország ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki.
28. § (1) A 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt feltételeket teljesítő harmadik országbeli állampolgár a 19-27. §-ban foglalt tartózkodási cél hiányában egyéb célból is kaphat tartózkodási engedélyt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
(3)-(7) A 28. § (3)-(7) bekezdését a 2012: CCXX. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.
(7a)-(7f) A 28. § (7a)-(7f) bekezdését a 2014: CVIII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.
(8)-(11) A 28. § (8)-(11) bekezdését a 2012: CCXX. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.
(12) A 28. § (12) bekezdését a 2014: CVIII. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.
29. § (1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni
a) akit Magyarország hontalanként ismert el;
b) akit Magyarország befogadottként ismert el;
c) törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
d) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérő nélküli kiskorút;
e) jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik;
f) a bíróság indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve azt a kiskorú, harmadik országbeli állampolgárt, akit érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztattak.
(1a) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárt a vele szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasítás, valamint beutazási és tartózkodási tilalom 47. § (10) bekezdésében foglalt visszavonása esetén az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel látja el, ha
a) a kiutasítás végrehajtása érdekében az idegenrendészeti hatósággal együttműködött,
b) a számára előírt magatartási szabályokat betartotta és rendszeres megjelenési kötelezettségét teljesítette, valamint
c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem minősül büntetett előéletűnek.
(2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;
b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetekben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;
c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben,
da) a db) alpont kivételével legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
db) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható;
e) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a harmadik országbeli állampolgár által a munkáltatójával szemben az elmaradt járandóságának kifizetése érdekében indított eljárás jogerős befejezéséig;
f) az (1a) bekezdés szerinti esetben egy év, amely alkalmanként egy évvel meghosszabbítható.
(3) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély - a 18. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha
a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn;
b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi.
(4) Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetve az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.
(6) A 29. § (6) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 70. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
(7) Az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.

Az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok

29/A. § (1) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet.
(2) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és
a) családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedély,
b) EU Kék Kártya,
c) kutatás célú tartózkodási engedély,
d) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,
e) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagy
f)1 hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelmet terjeszt elő.
(3) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
b) EU Kék Kártyával,
c) a 20. § (1) bekezdése alapján jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
d) a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja, vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel,
e) kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel;
f) szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
g) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy
h) hosszú távú mobilitási engedéllyelrendelkezik.
(3a) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben összevont kérelmezési eljárás keretében a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítását munkavállalás céljából kérelmezi.
(4) Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás
a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,
b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
c) A 29/A. § (4) bekezdés c) pontját a 2016: XXXIX. törvény 70. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja hatályon kívül helyezte.
d) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,
e) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
f) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,
g) a befogadottra,
h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,
j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint
k) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.
(5) Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.
(5a) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatója külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató és a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.
(6) Az idegenrendészeti hatóság az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárásban a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki.
(7) Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott, vagy külön jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes és
b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.
(8) Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra, a tartózkodási engedély érvényességi ideje - a családi együttélés biztosítása céljából, a szezonális munkavállalás céljából, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély, a hosszú távú mobilitási engedély, a kutatás céljából kiadott tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, valamint a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedély kivételével - legfeljebb a jogszabályban meghatározott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, amely alkalmanként legfeljebb az új eljárásban adott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időpontig meghosszabbítható.
(9) A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló szándékát köteles az idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni, ha
a) a foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a korábbi munkaviszonya megszűnését vagy a munkavégzési feltételek megváltozását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, vagy
b) a (3) bekezdésben meghatározott engedélyekkel rendelkezik, jogszabályban meghatározott előzetes megállapodás megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül.

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

30. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt,
a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig nemzeti vízumának vagy korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni, továbbá akkor is, ha az 1. § (5) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély-kérelmet, kivéve, ha a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget;
b) aki Magyarország területén ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be;
c) aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan Magyarország területén, mert kiutazását humanitárius, keresőtevékenységével összefüggő, nem önhibájából eredő személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza;
d) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülő gyermekeként született Magyarország területén és jogszerű magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható;
e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára;
f) akinek beutazását a törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;
g) akinek az úti okmányát külön törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel;
h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban;
i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;
j) akit a 62. § (1) bekezdés a), b), c), d) vagy f), g) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek;
k)1 aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően Magyarország területére visszatért a munkanélküliség időtartamára.
(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint f)-h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható;
b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik;
c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg;
d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;
e) az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet akkor folytathat, ha
a) keresőtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,
b)1 jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,
c) a 29/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,
d) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;
e) szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be;
f) szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;
g) az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be.
(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.
(5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag Magyarország területén történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti,
fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása
és tartózkodása
31. § (1) Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjai, valamint az I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására - a III. Cikk 3. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A polgári személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározott feltételek igazolása alól.
(3) A polgári személlyel szemben indult büntetőeljárásról és annak befejezéséről, valamint kiutasításáról az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk