12 százalék felett lehet idén az átlagkeresetek emelkedése

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a munkaerőpiac, legyen szó akár a foglalkoztatásról, akár a bérkiáramlásról, egyértelműen pozitív hatást gyakorol a lakosság vagyoni helyzetére és vásárlási hajlandóságára. Az elemző szerint ezért az utolsó negyedévben tovább erősödhet a fogyasztás és a GDP-növekedése, az éves átlagos bérdinamika 13 százalékos lehet. Megjegyezte: június óta először csökkent kissé 13 százalék alá a bérdinamika. A nettó reálbérek ugyanakkor az év eddig eltelt időszakát tekintve 10,2 százalékos, soha nem látott mértékű emelkedést mutatnak - emelte ki.

Az állami bérrendezések és a munkaerőhiány kettőse hajtja felfelé a béreket, magyarázta az ING vezető elemzője. A munkaerő iránti keresletet jelzi, hogy az intézményi statisztikák alapján 81 ezerrel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma éves összevetésben, közben 48 ezerrel, 155 ezerre csökkent a közfoglalkoztatottak száma.

Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint részben a bázisadatok következménye, hogy a bérnövekedés üteme lassult. A jelentős reálbér-emelkedés és az alacsony infláció miatt a belső fogyasztás élénkülése érdemben hozzájárul a GDP utolsó negyedévi növekedéséhez - mondta. Az Erste idén 12-13 százalékos átlagos bérnövekedést vár, míg jövőre 7-8 százalékra lassulhat a bérek növekedése. Az októberi adatok is alátámasztják az eddig látott trendet, a bérkiáramlás folytatódik - állapította meg.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint idén a reálbérek kétszámjegyű emelkedése várható, jövőre pedig valamivel visszafogottabb, de még mindig jelentős lehet a növekedés. Az idei béremelkedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének, valamint a munkaerőpiacról érkező nyomásnak, azaz a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. A reálbérek 10 százalék körüli emelkedéssel zárhatják az idei évet az elemző szerint. Jövőre a bruttó és nettó béreknél elképzelhető a 10 százalék feletti növekedés, a reálbér viszont - az infláció miatt - 8 százalék körül emelkedhet a jelenlegi kilátások alapján.

Németh Dávid szerint a nettó reálbérek idei és a jövőre várható növekedése hosszú távon csak akkor fenntartható, ha a termelékenység is javulni fog. Ha a termelékenység javulása nem tart lépést a fizetések emelkedésével, akkor romlik a magyar gazdaság versenyképessége. A beruházási adatokból egyébként láthatóak annak jelei, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén kiemelte: idén 13 százalékot meghaladóan nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várhatóan a 2018-as évben is kitart, 9 százalékos átlagos bérnövekedést várnak a jövő évre a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés nyomán. Idén a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34 százalékkal nőttek a reálbérek.

A béremelkedésre felfelé mutató kockázatot jelent az egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedés, így az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési üteme. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - vélekedett.

MTI