Szerző: Berta László
Megjelent: 2 éve

2-3 perc várakozáson múlt a Hableány utasainak élete

Nem áll rendelkezésre minden információ, hogy pontosan meg tudjuk mondani, hogyan történt a Hableány és a Viking szállodahajó balesete, de maga a baleset elkerülhető lett volna, ha a Viking kapitánya betartja az előzés szabályait és figyelemmel van a kötelező gondosság elvére, nyilatkozta Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Méder Áron Föld-kerülő vitorlás egy posztban írt a balesetről, amire Bencsik Attila mellett Horváth Imre, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára is reagált. Horváth meglehetősen élesen.

A Hableány turistahajó és a Viking Sigyn szállodahajó a Margit híd közelében ütközött össze május 29-én éjszaka. A Hableány elsüllyedt, fedélzetén 33 dél-koreai utassal és két magyar hajóssal. Hét túlélőről, kilenc elhunyt személyről tudunk, 19 személyt még keresnek.

Pontos képet az AIS transzponder felvételek és a rendőrség által meghallgatott szemtanúk vallomásainak elemzése ad majd, de a hatósági vizsgálatok lezárásáig ezek nem nyilvánosak. Bencsik Attila elmondta, hogy a hajós közlekedésre vonatkozó szabályozás alapvetően megfelelő, ha a hajózási szabályzat szerint járt volna el a Viking kapitánya, akkor nem következhetett volna be a baleset. Szigorítani persze lehet, de a szakember inkább a jelenlegi szabályok betartását hiányolja.

Korlátozottak voltak a látási viszonyok, ami különösen indokolttá teszi a természetesen tiszta időben is kötelező metódus lefolytatását. Annak a hajónak, amelyik előzni kíván, jeleznie kell előzési szándékát a másik felé rádión vagy akár kürtjellel, amire kétféle reakciót kaphat, vagy elfogadja a megelőzni kívánt hajó, vagy nem fogadja el. Nem tudni egyelőre, hogyan foglal majd állást a hatósági vizsgálat, azonban Bencsik Attila szerint nagy valószínűséggel nem rádiózott a Viking kapitánya, mert azt a közelében lévő, azonos hullámhosszon lévő más hajókon hallották volna. Úgy gondolja, hogy erről már bizonyára lenne információ, mint ahogy arról is, ha a hajósok, illetve. a parton tartózkodók a Vikingtől érkező kürtjelzést hallottak volna. Az összeütközés közvetlen veszélye esetén kötelező minimum 6 rövid, 1/4-ed másodperces kürt hangjelzés leadása is, de erről sincs hír.

A kutatási munkálatokat végző szakemberek a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében a Margit hídnál 2019. június 3-án. MTI/Máthé Zoltán

Az előzésre vonatkozó szabályok betartásának kérdésére a hatósági vizsgálat választ fog adni, Bencsik kiemelte, hogy ettől függetlenül biztos, hogy a hajós közlekedésben létfontosságú, kötelező gondosság elve sérült, vagyis előzés előtt a szállodahajó nem mérte fel helyesen, hogy biztonságosan, ütközés és emberéletek veszélyeztetése nélkül végre tudja-e hajtani a manővert. „Annak ellenére, hogy a Margit híd a Belváros Duna-szakaszának egyik legnehezebben meghajózható hídja, ha a kapitány betartotta volna az előzés szabályait és tekintettel van a kötelező gondosság elvére, akkor nem történt volna meg a baleset. A „vízi kreszt” betartva a közel 2000 lóerős Vikingnek meg kellett volna lassítania és meg kellett volna várnia, hogy a 150 lóerős Hableány biztonságban áthaladjon a hídnyíláson. Az óriás ezzel kb. 2-3 percet veszített volna a menetéből” - mondta Bencsik Attila.

A hajós biztonsági oktatásnak van köze ehhez a balesethez?

Méder Áron Föld-kerülő vitorlázó posztot írt a balesetről, ebben sok más mellett megjegyzi, hogy, hogy a termes személyhajókon (ilyen a Hableány) nem előírás a biztonsági bemutató az utasok számára. Ott elég, ha a személyzet egy darab félnapos tanfolyamot elvégez. Ezzel kapcsolatban Bencsik Attila kifejtette, hogy ennél a balesetnél ez irreleváns, mert ha két éven át járnak biztonsági oktatásra, akkor sem tudtak volna mit csinálni a pár másodperc alatt elsüllyedő hajón.

A repülős utazásokéhoz hasonló biztonsági bemutatót elő lehet írni, de nehéz megvalósítani, gondoljunk pl. a BKV hajókra, ahol akár 10 percenként szállnak be és ki az utasok. A BKV buszokon sincs bemutató az utasoknak. Jól látható táblák mutatják a hajókon, hol vannak a mentőmellények, mentőgyűrűk, ezekből annyinak kell lennie, ahányan maximálisan felszállhatnak. Könnyebben kivitelezhető lenne, ha pl. az utasok figyelmét felhívva egy monitoron bemutatnák a mentőfelszerelések elhelyezését, használatát” - mondta Bencsik Attila.

„Kimaradhatott az tréningből, hogy van mentőcsónak és az mire való?”

Méder Áron posztjában írt felvetésekkel Horváth Imre, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára egyáltalán nem ért egyet. Méder különben azt írja, hogy egy dunai hajós barátja gondolatait pofozta át, persze a szerzőség így is őt illeti meg. Horváth Imre lapunknak küldött levelét változtatás nélkül közöljük, ez nem szerkesztőségünk álláspontja, hanem a témában jártas szakemberé:

„Minden tiszteletem a bátor csónakosnak, Méder Áronnak - a saját keretei között, de (nem) kissé elhamarkodottnak találom a vélekedéseit. Egy ismert embernek különösen vigyáznia kell arra, hogy jó részben téves megállapításaival indokolatlanul ártatlan embereket kever rossz hírbe, mint ezt most M tette. Ez különösen abban az okfejtésben jelentkezik, ami szerint miért nem ment a kisebb hajó a pillérekhez közel, hogy a nagyobb középen mehessen át. A nagyobb hajó nem tudott volna kb. 2 percet várni lelassítva, amíg kimennek a hídból? Ez nem vetődött fel Méder úrban?

Aki egy kicsit is ért a nagyhajók műveletezéséhez szűk híd térségében az
fel sem tesz ilyen kérdést. M néhány gyenge minőségű videó alapján
ítélkezik, ilyent az tesz, aki nem ért hozzá. Ez a véleményem. A profi
hajózásnak és a kivizsgáló szervezetnek ennél lényegesen pontosabb
adatok állnak rendelkezésére, mint ezek a mélységi ábrázolásra nem
alkalmas médiumok.

Az, hogy M szerint nem olyan nagy probléma, hogy durván megsértették az előzés szabályait, vagy hogy cserben hagyták a vízbe esett embereket, már nem is kommentálom.

Egyébiránt 75 éve történt az utolsó - több halálos áldozattal járó -
hajózási baleset Magyarországon, az sem a Dunán. Napi több mint 100 utat tesznek meg a helyi személyhajók egész évben utas sérüléssel járó
baleset nélkül. Kérdésem: akkor miért is nem biztonságos a dunai
hajóközlekedés? Azért mert most egy felelőtlen vagy figyelmetlen ember
hibázott és szó nélkül nekiment az előtte haladó hajónak? Egy olyan
hajónak, amelyről pontosan tudta, hogy előtte érkezett a Margit híd
közelébe? Budapest legszűkebb és leginkább kedvezőtlen adottságú hídja
közelébe.

Méder úr taglalta, hogy milyen jól működik a szállodahajókon a mentési helyzetekre a rendszeres tréning.
Akkor eszerint a Wiking hajóján azt tanítják, hogy ha a közeledben ember van a vízben, akkor dobj pár mentőgyűrűt és húzz el a közelből? Mert ez a két Wiking hajó ezt tette. Az kimaradhatott az tréningből, hogy a hajónak van mentőcsónakja és az mire való? Érdekes, hogy a - Méder szerint alulképzett - helyi hajósok tudták a dolgukat és egy pár hónapja hajóvezető hölgy talpraesettebb volt, mint a több évtizede vezető idősebb kollégája - ő kimentett két embert. Nem érdekes ez? Ezt üzenem Méder úrnak.”

Nyitófotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Mentőcsapat tagjai úszó pontonon és motorcsónakokon a Margit hídnál a Dunán, a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében 2019. június 4-én.

A HR Blog szubjektív, elemző, trendfigyelő. A HR szakma véleményformálóinak oldala. Egy hely a jó gyakorlatok és a friss gondolatok megosztására, amit olvasni és írni egyaránt érdemes!
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A HR vezető egy napja: Heiszmann Henrietta, az eMAG és az Extreme Digital HR igazgatója

Heiszmann Henrietta több mint három éve dolgozik az Extreme Digitalnál, tavaly óta együttesen felel HR igazgatóként az eMAG Magyarország és az... Teljes cikk

A sokszínűség és az esélyegyenlőség hatékonyabbá teszi a cégeket

Üzleti és HR szempontból is sokkal sikeresebbek azok a vállalkozások, amelyek sokszínűek, odafigyelnek az esélyegyenlőségre és dolgozóikat... Teljes cikk

Előítéleteink akaratlanul is befolyásolják a döntéseinket - interjú Friedl Zsuzsával, a Magyar Telekom Chief People Officerével

Fel kell venni a harcot a tudattalan megkülönböztetés ellen már az onboarding idején. Mit jelent az anyasági deficit, amit le kell küzdeni? A... Teljes cikk