2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani

Magyarországon az életkora és a hallgatói státusza alapján mintegy félmillió diák vállalhat munkát, és nagyjából 50 százalékuk rendszeresen vagy alkalmanként él is ezzel a lehetőséggel. Vagyis negyedmillió fiatal, a változásokhoz, új helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, a modern technológiától sem idegenkedő, a cég mindennapjaiba friss szemléletet hozó munkavállaló érhető el, akik később akár hosszabb távon is azoknál a társaságoknál helyezkedhetnek el, amelyek diákként is alkalmazták őket. 

Az Eurostat statisztikái ugyan csalóka képet mutatnak, hiszen nem nézik a magyar iskolaszövetkezeti foglalkoztatási formát, viszont az iparági tapasztalataink alapján minden második diák dolgozik a tanulmányai mellett, nem a luxus életvitelért, hanem a megélhetésért és lakhatásért, így nem csoda, hogy ők a „legkitettebbek” egy esetleges óradíj változásnak.

Kincs, ami van

A hazai vállalatok kezdik felismerni, hogy a diákok jelentik számukra az egyik legfőbb munkaerőpiaci tartalékot, ennek megfelelően napjainkra a korábban hagyományosnak számító kiskereskedelem, vendéglátás, logisztika mellett szinte minden ágazatban megjelentek a diák munkavállalók, ráadásul igen változatos munkakörökben, akár nagyobb felelősséggel járó gyakornoki pozíciókban is. A diákok megemelkedett foglalkoztatottsága egyébként abból is látszik, hogy beindult az ő esetükben is a bérverseny, egyelőre főként azokban az iparágakban, ahol viszonylag nagy a fluktuáció, mint például a gyártás, logisztika.

„Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani. Műszaki és mérnöki munkakörökben már óránként 2500 forint felett, pénzügyi és gazdasági területen 2000-2200 forintnál, míg az IT-s munkaköröknél 3500 forintos órabér felett járunk. Fontos azonban kiemelni, hogy mindezek mellett is az ő foglalkoztatásuk a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük. Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma” – mutatott rá Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője.

A diákok foglalkoztatásának költségei a főállású munkatársakhoz képest jóval alacsonyabbak, de még az egyszerűsített foglalkoztatásnál (EFO) is kedvezőbb ez a megoldás a cégek számára. A Job Force számításai szerint havi nettó 300 ezer forintos fizetés mellett az EFO keretében alkalmazott kolléga 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent, míg a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint. Jelentős pénzmegtakarítás lehet a cégeknek az a tény is, hogy a nyár elején végzett fiatal október végéig diák jogviszonnyal rendelkezik, ennek minden foglalkoztatási előnyével.

Potenciális munkaerő: külföldi diákok

Foglalkoztatási szempontból különleges helyzetben vannak a Magyarországon tanuló külföldi diákok, hallgatók is. Számukra sokszor hátrányt jelent, hogy hazájukban a legtöbb esetben komplexebb, a foglalkoztatásukat kevésbé támogató lehetőségek várnak rájuk – így egyáltalán nem magától értetődő, hogy a diákmunka lehetőségét keresik, amennyiben dolgozni akarnak. „Létszámát tekintve ez a célcsoport is komoly potenciált jelent: több tízezer külföldi végzi tanulmányait hazánkban, és egyre erősödnek a vidéki képzőhelyek, tehát már a Budapesttől távolabbi régiók számára is kézenfekvő lehet a foglalkoztatásuk” – elemezte a helyzetet Göndöcs Viktor, a Work Force Csoport operatív igazgatója

Vállalati oldalon két komoly kihívással találkoztak a Work Force Csoport szakértői: a többségében magyar munkavállalókat foglalkoztató cégek esetében még mindig komoly bizonytalanság van a külföldi diákok integrálhatóságával kapcsolatban, míg a nemzetközi cégcsoportok számára a rendkívül előnyös hazai diákfoglalkoztatás háttere gyakran ismeretlen opció. „Amennyiben szakértői támogatással sikerül a két oldal igényeit szinkronizálni, újabb kihasználatlan tartalékot érhetnek el a foglalkoztatók” – tette hozzá Göndöcs Viktor.

Diák munkavállalóból céges dolgozó

A diákok, azon túl, hogy gyors, rugalmas és költséghatékony megoldást nyújtanak a munkaerőpiaci igényekre, hosszú távon is segíthetik a munkáltatók humánerőforrás-problémáinak enyhítését. A diák munkavállalókból ugyanis, kölcsönös megelégedés esetén, a tanulmányaik elvégzését követően főállású munkatársak is lehetnek. A gyakornoki és tehetségmenedzsment programok is jó lehetőséget nyújtanak a vállalaton belüli utánpótlás képzésére. Komoly előnyt jelenthet, hogy nem kell időt szánni a vállalati know-how elsajátítására és a cégkultúra megismerésére. Éppen ezért a vállalkozásoknak érdemes odafigyelniük arra is, hogy a bérezés mellett milyen körülményeket biztosítanak és milyen vállalati értékrendszert közvetítenek a fiatalok számára. A Job Force tapasztalatai alapján napjainkban a diákok számára is egyre fontosabb a fenntarthatóság, a környezetvédelem, vagy a társadalmi szerepvállalás, szívesebben dolgoznak olyan társaságoknál, amelyek komolyan veszik ezeket a kérdéseket.

fotó: unsplash