Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 éve

2007. évi II.törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról- XI. fejezet

Az Országgyűlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fokozatos létrehozásában történő közreműködés, valamint az Európai Unió és az azon kívüli országok társadalmi és gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról a következő törvényt alkotja:

images

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

109. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény
a) 2. § j) pontja,
b) 9. § (4)–(5), valamint (7) bekezdései,
c) 10–12. §-ai,
d) 13. § (1) bekezdés i) pontja,
e) 16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész,
f) 18. § (2) bekezdése,
g) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész,
h) 42. § (4) bekezdés a) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész,
i) 65. § (3) bekezdése, valamint
j) 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint a területi érvényességére vonatkozó adat” szövegrész
a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(3) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a) 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén;”;
b) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
15. § „(1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.
(3) Szezonális munkavállalási vízumot, illetve nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.
(5) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”;
c) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
17. § „(1) Tartózkodási engedélyt – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek, és
a) nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes nemzeti vízummal, illetve
b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.”;
d) 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.”
(4) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a) 9. § (1) bekezdésében az „a), c) és e) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a), valamint c)–e) pontjaiban” szöveg;
b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „a), c) vagy e) pontjában” szövegrész helyébe az „a) vagy c)–e) pontjában” szöveg;
c) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „c)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–i) pontjaiban” szöveg;
d) 26. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedélyt” szöveg;
e) 26. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízum” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedély” szöveg;
f) 28. § (1) bekezdésében a „c)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–i) pontjaiban” szöveg lép.
(5) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a) 9. § (2) bekezdése;
b) 19. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve”, valamint a „tartózkodási vízummal” szövegrész;
c) 19. § (2), (4), (5) és (6) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész;
d) 19. § (8) bekezdésében a „tartózkodási vízummal” szövegrész;
e) 19. § (10) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve”, valamint a „tartózkodási vízumának, illetve” szövegrész;
f) 20. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 23. (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész;
g) 20. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész;
h) 20. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész;
i) 20. § (5) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész;
j) 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „tartózkodási vízumának” szövegrész;
k) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
l) 30. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
m) 35. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal,” szövegrész hatályát veszti.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény;
b) A 109. § (6) bekezdésének b) pontját a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.
c) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 57–80. §-a, az azt megelőző „NYOLCADIK FEJEZET” fejezetcím és „A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá 145. §-a;
d) A 109. § (6) bekezdésének d) pontját a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.
e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény 10–31. §-a, 32. § a)–f) pontja, valamint 32. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „ezzel egyidejűleg” szövegrész.
f) 109. § (6) bekezdésének f) pontját a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

Átmeneti rendelkezések

110. § (1) Az e törvény hatálybelépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(3) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált letelepedési kérelemmel kapcsolatos eljárásban – a kérelmező nyilatkozata szerint – e törvény nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt kiutasítást előkészítő őrizetre e törvény kiutasítási őrizetre vonatkozó rendelkezéseit, az e törvény hatálybalépése előtt elrendelt visszautasítási őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény idegenrendészeti őrizetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A 2013. július 1-jét megelőzően a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás végrehajtásának biztosítása érdekében elrendelt és folyamatban lévő idegenrendészeti őrizetet 2013. július 1-jén meg kell szüntetni. Ezzel egyidejűleg a menekültügyi hatóság megvizsgálja a törvényben meghatározott rendelkezésre állást biztosító intézkedések alkalmazását.
(7) A 47. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt idegenrendészeti kiutasítások esetén is alkalmazni lehet.
(8) A 2013. szeptember 1-jét megelőzően közösségi szálláson és befogadó állomáson kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgár 2013. október 31-ig tartózkodhat az erre vonatkozó határozat alapján a közösségi szálláson vagy a befogadó állomáson.
(9) Az idegenrendészeti hatóság 2013. október 31-ig köteles megvizsgálni, hogy a (8) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgárok esetében a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak-e, és – ha ezek a feltételek fennállnak – más tartózkodási helyet kijelölni.
(10) A 2013. december 31. napját követően indult tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem ügyében, ha a harmadik országbeli állampolgár a hatálybalépést megelőzően kiadott munkavállalási engedéllyel rendelkezik, részére – a tartózkodási feltételek teljesítése esetén – összevont engedélyt kell kiadni, és az eljárás során mellőzni kell annak vizsgálatát, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e.
(11) A 28. § (4) bekezdése alapján 2014. december 31. napjáig benyújtásra került kérelmek vonatkozásában az államkötvényt 250 000 euró össznévértéken kell lejegyezni.
(12) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2014. évi CVIII. törvény hatályba lépésének454 időpontjában a 28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti államkötvény lejegyzésére jogosult társaság által az államkötvény lejegyzése céljából, harmadik országbeli állampolgártól, vagy harmadik országbeli állampolgár többségi tulajdonában álló gazdasági társaságtól átvett, Magyarország területén tevékenységet folytató hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:360. § szerinti letéti szerződés alapján elhelyezett pénzösszegnek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében elhelyezett pénzösszegnek minősül.
(13) A 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiállított egyéb célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja nemzeti letelepedést kérelmezhet e törvényben meghatározottak szerint.
(14) A 2016. július 1. napját megelőzően előterjesztett, jogerősen el nem bírált, nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott egyéb célú tartózkodási engedély kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét a 35/A. § szerinti nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.
(15) A 2016. július 1. napját megelőzően kiadott nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott egyéb célú tartózkodási engedélyek esetén, amennyiben az államkötvény lejegyzése 2016. július 1. napjáig nem történt meg, a jóváhagyással rendelkező vállalkozás a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül a harmadik országbeli állampolgár befizetéséből teljesíti az államkötvény lejegyzését.
(16) Az idegenrendészeti hatóság a 2016. július 1. előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiállított egyéb célú tartózkodási engedélyt visszavonja, ha a jóváhagyással rendelkező vállalkozás a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül a harmadik országbeli állampolgár befizetéséből nem teljesíti az államkötvény lejegyzését.
(17) A 37. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonási ok nem alkalmazható a 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre és az ezen az alapon kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre.
(18)4 A (13)–(17) bekezdésben foglaltakon kívül e törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.
(19) E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 71. § (10) bekezdését és 74/A. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(20) E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor463 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Felhatalmazó rendelkezések

111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;464
b) a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelező formáját;
c) a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, az EK letelepedési engedély és az EU Kék Kártya kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;
d) az érvényes úti okmányok körét;
e) a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;
f) a meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátásának feltételeit és az eljárás részletes szabályait;
g) a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait;469
h) a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;
i) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;
j) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;
k) a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait;
l) a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;
m) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;
n) a NATO-SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;
o) a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait;
p) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;
q) a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait;
r) az önálló beutazási és tartózkodási tilalom kezdeményezésére, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket;
s) az összevont engedély adattartalmát és kiállításának feltételeit, valamint az összevont kérelmezési eljárás szabályait;
t) a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem előterjesztésére jogosult foglalkoztatók körét.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat, és az egyes idegenrendészeti eljárásokban szakhatóságként eljáró rendvédelmi szerveket.
(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza:
a) az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit;477
b) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját;478
c) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;
d) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait;479
e) a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.480
(3) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendelettel határozza meg.
(4)4 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a közegészséget veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.
(6)4 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében –
a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és485
b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
(7)4 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.
(8)4 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.
(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 35/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott államkötvény kibocsátásának részletes szabályait.
(10) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
112. § A 112. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja, a 112. §-t a 2007: XC. törvény 20. § (4) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.
113. § A 113. §-t a 2007: LXXX. törvény 90. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.
114. § A 114. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.
115. § A 115. §-t a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.
116. § (1) A 116. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.
(2) A 116. § (2) bekezdése a 2007: LIII. törvény 8. §-a alapján nem lépett hatályba.
117–119. § A 117–119. §-t a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

120. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről;
b) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;
c) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
d) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról;
e) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről;
f) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről;
g) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről;
h) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról;
i) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;
j) a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról;
k) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről;
l) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a repülőtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös fellépésről;
m) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan;
n) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról;
o) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről;
p) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelv;
q) a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről
r) a Tanács 2009/52 irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról;
s) a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv [5. §, 32. § (5) bekezdés, 34. § (9) és (10) bekezdés, 38. § (2) bekezdés d) és f) és g) pont, 38. § (5a) bekezdés, 39. § (1a) bekezdés, 45. § (2a)–(2e) bekezdés, 107. § (4) bekezdés],
t) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv;
u) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv;
v) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv;
w)5 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
(1a) E törvény
a) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet; [6. §; 40. §]
b) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet [53. §, 67. §, 96. §, 99. §, 111. §];
c) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19–20. cikkei [67/A. §, 95. §];
d) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló (vízumkódex), 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §, 8. §, 9. §, 12. §, 111. §];
e)5 a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
f) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (107. §);
g) a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet,
h) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet,
i) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20–30. cikkének,
j) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. cikkének;
k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
l) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
m) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
n) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
o) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet, és az azt módosító 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk