Az "átlagos, teljes munkaidős, kiigazított bér" egy olyan mutató, amely figyelembe veszi a munkavállalók különböző jellemzőit (pl. iparágak, munkaórák), így jobban összehasonlíthatók a különböző országok bérei. Az Eurostat számítása a teljes munkaidős bruttó éves átlagfizetésen alapul. Az Euronews ezeket egyszerűen 12-vel osztva havi fizetésekké alakította.

A számok alapján 2023-ban az egy alkalmazottra jutó, teljes munkaidős, kiigazított havi átlagfizetés:

• Luxemburgban a legmagasabb az átlagos havi fizetés (€6 755),

• Bulgáriában a legalacsonyabb (€1 125),

• Az EU-átlag €3 155.

Dánia az egyetlen EU-tagállam Luxemburgon kívül, ahol az átlagfizetés meghaladja az 5 000 eurót. Itt az átlagos havi fizetés €5 634.

Írország (€4 890) és Belgium (€4 832) nagyon közel áll ehhez a küszöbhöz.

Ausztria (€4 542), Németország (€4 250) és Finnország (€4 033) szintén €4 000 feletti fizetéseket kínálnak.

A 26 vizsgált EU-tagállamból 10-ben az átlagfizetés nem éri el a €2 000-t.

A 26 ország között – Hollandia kivételével, ahol nem állt rendelkezésre adat – tízben az átlagos bruttó bér kevesebb mint €2 000 volt.

Négy tagállamban az átlagbér €1 500 alatt maradt. Lengyelország éppen csak meghaladta ezt a szintet, €1 505-tel.

Romániában, Görögországban és Magyarországon a fizetések nagyjából az €1 400-as szinten mozognak.

Németország (€4 250) kínálja a legmagasabb átlagfizetést az EU négy legnagyobb gazdasága közül, őt követi Franciaország (€3 555).
Olaszország (€2 729) és Spanyolország (€2 716) több mint €400-zal maradnak el az EU-átlagtól (€3 155).

Az Eurostat adatai 26 EU-tagállamot fednek le. Bár módszertani különbségek miatt ezek nem teljesen összehasonlíthatók, az OECD által számított egy teljes munkaidős alkalmazottra jutó éves átlagkereset több európai országot is tartalmaz.

Az OECD szerint Svájc áll az első helyen Európában, €8 104-es átlagfizetéssel. Egy másik EFTA-ország, Norvégia, €5 027-et kínál.

Az Egyesült Királyság átlagbére €4 220 volt.

Hollandia, €4 629-es átlaggal, az EU egyik legmagasabban fizető országa.

Törökország, mint EU-tagjelölt ország, a legalacsonyabb átlagfizetést regisztrálta: €873, ez az egyedüli ország, amely €1 000 alatt maradt.

A trend egyértelmű: Nyugat- és Észak-Európa vezetik a fizetési rangsort, míg Dél- és Kelet-Európa jelentősen alacsonyabb nominálbéreket kínálnak.

A legmagasabb fizetések Európában vásárlóerő-paritás szerint - Luxemburg továbbra is vezet

Az átlagbérek közötti különbség szűkül, ha vásárlóerő-paritásban (PPS – purchasing power standard) mérjük őket, mivel ez kiküszöböli az árkülönbségek hatását. A PPS egy mesterséges elszámolási egység, amelyben egy egység elvileg ugyanannyi árut és szolgáltatást képes megvásárolni minden országban.

• Nominálértéken a legmagasabb és legalacsonyabb átlagfizetés közti különbség hatszoros.
• PPS-ben ez az arány 2,6-szeresre csökken.

Az EU-ban az átlagfizetés PPS-ben mérve Görögországban €1 710, míg Luxemburgban €4 479, az EU-s átlag pedig €3 155.

Belgium (€4 038 PPS), Dánia (€3 904 PPS), Németország (€3 898 PPS) és Ausztria (€3 851 PPS) szintén az öt legmagasabban fizető ország közé tartoznak vásárlóerő szerint.

Egy alkalmazottra jutó, teljes munkaidős, kiigazított átlagbér vásárlóerő-paritáson (PPS) mérve (2023)

Forrás: Eurostat and OECD

Legalul Szlovákia, Bulgária és Magyarország követi Görögországot, mindegyikben az átlagfizetés €2 100 alatti vásárlóerő-paritáson (PPS) mérve.

Az OECD adatai szerint Svájc kiemelkedik a vásárlóerőn alapuló magas fizetésével, €4 412 PPS értékkel.
Őt követi Hollandia és Norvégia, mindkettő körülbelül €3 800 PPS értékű átlagfizetéssel.
Az Egyesült Királyság átlagfizetése €3 357 PPS volt.

Törökország, hasonlóan Romániához, jelentősen jobb pozíciót foglal el ebben a mutatóban, €2 413 PPS értékkel.

A magasabb termelékenység és az érdekérvényesítő képesség jelentősége

Az országok közötti bérkülönbségek magyarázataként dr. Sotiria Theodoropoulou, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) európai gazdasági, foglalkoztatási és szociálpolitikai egységének vezetője rámutatott, hogy a magasabb termelékenység tartósan magasabb bérek alapjául szolgál. Hangsúlyozta, hogy azok a gazdaságok, ahol erősebb az ipari vagy pénzügyi tevékenység, általában termelékenyebbek, és a magas technológiai szektorok is jellemzően magasabb termelékenységgel rendelkeznek.

A munkaerőpiaci intézmények szerepét is kiemelte: „Általánosságban elmondható, hogy a munkavállalók nagyobb alkuereje – akár erős kollektív alkuintézményeken, akár olyan politikákon keresztül, amelyek alternatív lehetőségeket kínálnak számukra a munkaerőpiacon – valószínűbbé teszi, hogy a termelékenységnövekedés magasabb bérekké és munkáltatói költségekké alakuljon át” – mondta az Euronews-nak.

Mely országokban nőtt leginkább az átlagfizetés?

Minden EU-országban történt bérnövekedés, tehát az infláció ellenére is nominálisan többet keresnek az emberek, mint 2018-ban.

Az EU-szintű átlagbér évi több mint 6 700 euróval nőtt, ami jelentős, de nem egységes a tagállamok között.

Litvánia kiemelkedik, hiszen ott az átlagfizetés duplájára nőtt, ez gyors gazdasági felzárkózásra vagy jelentős bérrendezésekre utal.

Ezzel szemben Svédországban csak 4%-os növekedés történt, ami azt jelentheti, hogy:

• vagy már eleve magasak voltak a bérek,

• vagy a reálbérek stagnáltak (vagy csökkentek), ha az inflációt is figyelembe vesszük.

Az emelkedés különösen alacsony volt az EU négy legnagyobb gazdaságában:

Spanyolországban 19%, Németországban 18%, Franciaországban 14%, míg Olaszországban mindössze 10%-kal nőttek az átlagbérek.

Az újabb adatokra 2025 végéig várni kell, így a jelenlegi trendek csak 2023-ig láthatók.

Mutatjuk, milyen drasztikusak az egyenlőtlenségek a magyar fizetésekben

kép: freepik