Megjelent: 3 éve

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről IV. Rész KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓK VIII. Fejezet A KÖZTISZTVISELŐK

A KÖZTISZTVISELŐK

226. § (1) A közszolgálati jogviszonyban e törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény
a) „államigazgatási szervet” említ, azon e fejezet alkalmazásában „közigazgatási szervet” kell érteni,
b) „kormánytisztviselőt” említ, azon e fejezet alkalmazásában „köztisztviselőt” kell érteni,
c) „kormányzati szolgálati jogviszonyt” említ, azon e fejezet alkalmazásában „közszolgálati jogviszonyt” kell érteni.
(3) A közszolgálati jogviszonyban
a) a 8. § (4) bekezdésében meghatározott 10%-os létszámkorlát,
b) a Magyar Kormánytisztviselői Karra vonatkozó rendelkezések (28-35. §),
c) a rendelkezési állományú katona továbbfoglalkoztatására vonatkozó rendelkezések (41/A-B. §)
d) a kormányzati érdekből történő kirendelés (55. §),
e) a jogvitára, valamint a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó rendelkezések (190-191. §),
f) az összeférhetetlenségre vonatkozó 85. § (1) és (1a) bekezdés,
g) A 226. § (3) bekezdés g) pontját a 2015: CCIII. törvény 42. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: CXXI. törvény 73. § (5) bekezdés b) pontja.
(3a) Az írásbeli jognyilatkozatok esetében a 20. § (1), (2), (6), (8) és (9) bekezdését kell, a 20. § (3)-(5), (7) és 21. § (4) bekezdését - a munkáltató döntésétől függően - lehet alkalmazni.
(4) Az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata a 80. § (1)-(2) bekezdésben és a 130. § (1)-(8) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(5) A 142. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a közszolgálati jogviszonyban munkaköri pótlék nem állapítható meg.
(6) Az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél a 142. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az Országgyűlés Hivatalának vezetője és az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnöke által meghatározott rendben állapíthat meg képzettségi, munkaköri pótlékot.
(7) A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselő részére a 143. § (2) bekezdése szerinti bankszámla-hozzájárulás a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott módon és mértékben nyújtható.

A munkáltatói jogkör gyakorlása

227. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, illetve a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az Országgyűlés Hivatalának vezetője, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés Hivatalának további köztisztviselői feletti munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatalának vezetője - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gyakorolja.
(3) Az Országgyűlési Őrség köztisztviselői, ügykezelői és munkavállalói felett - a 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a munkáltatói jogokat a parancsnok gyakorolja.

A közszolgálati jogviszony létesítése, besorolás

228. § A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén - a 233. §-ban foglaltak kivételével - iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni.
228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt.

Jogviszony megszüntetés

229. § (1) A 63. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség.
(2) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 73. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv hozza meg.
(3) A 72. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, ha a köztisztviselő jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá, közalkalmazotti jogviszonnyá, illetve munkaviszonnyá alakul át.
(4) Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.

A köztisztviselő képzése, továbbképzése

230. § A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni a 80. § (1) bekezdésében meghatározott képzéseken. Ezek költségét a helyi önkormányzat biztosítja. A képzéshez szükséges költségek akkor biztosíthatóak, ha az nem veszélyezteti a köztisztviselői továbbképzések pénzügyi feltételeit.

Hivatásetika, összeférhetetlenség

231. § (1) A 83. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát, valamint az etikai eljárás szabályait a képviselő-testület, illetve a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője állapítja meg. Az etikai vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható büntetés a figyelmeztetés vagy a megrovás.
(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a 84. § (1) bekezdésben foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat.
(3) Polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője nem lehet az őt foglalkoztató helyi önkormányzatnál helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.
(4) Az illetékes helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője nem lehet
a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,
b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
c) nemzetiségi önkormányzat képviselője.

Munkaidő, igazgatási szünet

232. § (1) A képviselő-testület a heti munkaidő figyelembevételével a napi munkaidő beosztását az általános munkarendtől [89. § (1) bekezdés] eltérően is megállapíthatja.
(2) A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.
(3) A képviselő-testület, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezetője - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.
(4) Az 54. § alapján nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.

Munkaszüneti nap

232/A. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - a (2) bekezdésben foglalt feltétellel - rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületének az (1) bekezdés szerinti rendelkezése esetén az azzal összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét a helyi önkormányzat saját bevétele biztosítja.

Címek

233. § (1) A 2. §-ban felsorolt szerveknél főtanácsadói és tanácsadói munkakör létesíthető.
(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó kinevezés határozatlan időre szól, nem minősül vezetői kinevezésnek, és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A munkakörről a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörrel rendelkező köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére - vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.
(4) Főtanácsadói munkakör ellátására kinevezés annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges egyetemi szintű végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi teljes körű mentesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Tanácsadói munkakör ellátására kinevezés annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi teljes körű mentesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés - „nyugalmazott” jelzővel kiegészített - használatára.
(7) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörét visszavonták vagy a munkaköréről lemondott, újra be kell sorolni.

Díjazás

Illetménykiegészítés


234. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzési Hatóságnál és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalánál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, érettségi végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
(2) Az Országgyűlés Hivatalánál, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Választási Irodánál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál, valamint az Országgyűlési Őrségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a érettségi végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a.
(3) A helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének
a) a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városnál legfeljebb 40%-a,
b) községi önkormányzatnál legfeljebb 20%-a,
c) az a) és b) pontban nem szereplő önkormányzatnál legfeljebb 30%-a.
(4) A helyi önkormányzat a (3) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi érettségi végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott illetménykiegészítések egymástól függetlenül is megállapíthatóak.
(6) A fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat illetménykiegészítésének megállapítására a (3) bekezdés a) pontját, illetve a (4) bekezdést kell alkalmazni.

Személyi illetmény

235. § (1) A képviselő-testület hivatalánál minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a jegyző, illetve a főjegyző. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(2) Személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.

Vezetők illetményére vonatkozó szabályok

236. § (1) Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója és főigazgató-helyettese főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy a főigazgató alapilletménye az illetményalap 11-szerese, a főigazgató-helyettesé 9,5-szerese, s egyéb juttatásaikat az Országgyűlés elnöke állapítja meg.
(2) Az Alkotmánybíróság főtitkára, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek vezetői a közigazgatási államtitkárral, az Alkotmánybíróság Hivatalának, valamint az Országgyűlés szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hivatali szerveinek helyettes vezetői a helyettes államtitkárral azonos illetményben és juttatásban részesülnek.
(3) A vezetői illetménypótlék mértéke a 234. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási szervnél:
a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a,
b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a,
c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.
(4) A 3000-nél kevesebb lakosú település kivételével - ide nem értve a 3000-nél kevesebb lakosú várost - a helyi önkormányzat rendeletben vezetői illetménypótlékot állapíthat meg - a jegyzőket, főjegyzőket kivéve [256. § (1) bekezdés] - egységesen valamennyi vezetőre kiterjedően, amelynek mértéke:
a) a 3000-10 000 lakosú település, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú város esetén a vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a,
b) az a) pontban meghatározott település kivételével az osztályvezetői szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 10%-a, a főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezető alapilletményének legfeljebb 15%-a.
A már megállapított vezetői illetménypótlék nem csökkenthető.
(5) A helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően
a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - vezetői kinevezés nem adható,
b) a 3000-10 000 lakosú településen, valamint a 3000-nél kevesebb lakosú városokban osztályvezetői szintnek megfelelő vezetői kinevezés adható,
c) 10 000 feletti lakosú településen, valamint a megyei jogú városi önkormányzatnál, megyei önkormányzatnál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői kinevezésen túl további vezetői kinevezés is adható.
(6) A (4) bekezdés a) pont és az (5) bekezdés alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. A lakosságszámtól függő illetményelemek változását a tárgyév január 1-jétől kell érvényesíteni.
(7) A (6) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő illetménye csökkenhet is.
(8) A Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala főigazgatója főosztályvezetői illetményre jogosult azzal, hogy alapilletménye az illetményalap 9,5-szerese, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott juttatásán felüli egyéb juttatásait a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szabályzatban állapítja meg.

Egyéb juttatások

237. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.

Bírósági eljárás

238. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat. Az érdek-képviseleti szerv, valamint a munkáltató az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.
(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani
a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,
d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
f) a fizetési felszólítással,
g) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(4) A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
(5) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(6) A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.

Önkormányzati főtanácsadó, tanácsadó

239. § (1) Az önkormányzati főtanácsadók, önkormányzati tanácsadók közszolgálati jogviszonyában a köztisztviselőkre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(3) Az önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói kinevezés a polgármester, a képviselő-testület és bizottsága megbízatásának, illetve feladata ellátásának idejére szól. Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
(4) Az önkormányzati főtanácsadókra, önkormányzati tanácsadókra a 203. § (5) bekezdése, (7) és (8) bekezdése, valamint a 204. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk